Az európai Green Deal cselekvési terv célja, hogy az unió gazdasága 2050-re klímasemlegesen működjön. A tervezet két fő pillére az erőforrások hatékony felhasználása, illetve a biodiverzitás védelme és helyreállítása a környezeti szennyezés visszaszorításával. A Zöld Megállapodás a célok eléréséhez szükséges beruházásokat és finanszírozási eszközöket határoz meg, amelyekkel a klímasemleges gazdaságra való áttérés a tagországok bevonásával méltányosan tud megvalósulni.

A klímasemleges célok elérését támogatja az EU Fenntartható Finanszírozási Akcióterve is, amely létrehozta a fenntartható tevékenységek egységes osztályozási rendszerét.  Ennek keretében lépett hatályba 2020 július 12-én az EU Taxonómiarendelete.  

Az EU Taxonómia körülhatárolja azokat a zöld tevékenységeket, amelyek lényegesen hozzájárulnak a rendeletben kiemelt 6 környezeti célkitűzéshez, elősegítve a fenntartható gazdasági működésbe való átmenetet.

A 6 környezeti cél: éghajlatváltozás mérséklése, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, körforgásos gazdaságra való átállás, szennyezés megelőzése és csökkentése, biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

A lényeges hozzájárulás valamely környezeti célhoz három módon történhet meg: a tevékenység saját teljesítményéből adódóan (own performance), az átmenetet támogatva (transitional) vagy képessé tevő (enabling) tulajdonsága által. 

Az éghajlatváltozás mérséklése esetében az első típusba tartoznak azon tevékenységek, amelyek már eleve alacsony kibocsátásúak, például napelemekkel elektromos áram előállítása vagy elektromos járművek üzemeltetése. Az átmenetet támogató tevékenységek elengedhetetlenek az alacsony kibocsátású gazdaság eléréséhez, de  jellemzően még nem alacsony karbon kibocsátású technológiákkal valósulnak meg. Ide tartozik például az épületek felújítása, korszerűsítése. Ezek esetében az EU Taxonómia jellemzően a tevékenység során keletkező üvegházhatású gázokra vonatkozó küszöbértéket határoz meg a zöld besorolás eléréséhez. A képessé tevő tevékenységek, pedig a fenti két kategória megvalósulását támogatják, például megújuló vagy energiahatékony eszközök gyártásával és felszerelésével, vagy alacsony kibocsátású közlekedést támogató infrastruktúra-fejlesztésével.

A Taxonómiarendelet létrehozásának egyik célja a szabályozói keretek biztosítása a fenntartható befektetésekhez, amivel segítséget nyújt a piaci szereplőknek, és kiemelten a pénzügyi intézményeknek a környezeti és fenntarthatósági szempontból pozitív tevékenységek azonosítására.

Az utóbbi években a befektetői és a fogyasztói oldalon is nőtt az érdeklődés a zöld és fenntarthatóság iránt , ám ezek objektív mérésére nem állt rendelkezésre általánosan használt osztályozási rendszer.

Az egységes meghatározások hiányában fennállt a veszélye annak, hogy egyes vállalatok vagy tevékenységek tévesen zöld vagy környezeti szempontból pozitív értékelést kapnak, vagy megpróbálják zöldre mosni a működésüket.

Az Taxonómiarendelet kiküszöböli ezt a problémát, és alkalmazásával elkerülhető más, az Európai Gazdasági Térségben nem egységesen használt, feltételeknek vagy sztenderdeknek való megfelelések használata a zöld besorolás meghatározásához.

A meghatározott környezeti célok közül jelenleg az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz jelent meg 2021. áprilisában a Taxonómiarendeletet kiegészítő bizottsági rendeletben (Climate Delegated Act), amely mellékleteiben definiálja a különböző kritériumok mentén a két cél eléréséhez jelentősen hozzájáruló zöld tevékenységeket. 

A Taxonómia tevékenység központú megközelítést alkalmaz, amit jellemzően összekapcsol különböző NACE statisztikai kódokkal, amelyek megfeleltethetőek az itthon is használt TEÁOR szerinti besorolásnak. Kivételt képeznek ez alól az új típusú tevékenységek, mint az elektromos áram- vagy hidrogéntárolás.

Ahhoz, hogy környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységként kezelhessünk egy adott tevékenységi kört, annak először meg kell felelnie a 6-ból annak az egy környezeti célnak, amelyhez leginkább hozzájárul. Ebben eligazítást nyújtanak a Climate Delegated Act mellékletei.  

Ezután – második vizsgálati szempontként – a technikai átvilágítási kritériumok alapján biztosítani kell, hogy megvalósuljon a további 5 környezeti célnak megfelelő jelentős károkozás elkerülésének elve (Do No Significant Harm).

A harmadik vizsgálati szempont pedig, hogy a tevékenység végzése legyen összhangban az OECD irányelveivel és az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó alapelveivel, ezáltal teljesítve az alapvető társadalmi normákra vonatkozó feltételt is (Minimum Social Safeguards).

A Taxonómiarendelet azonban nem csak egy piaci zöld osztályozási rendszert foglal magában, hanem jelentési kötelezettséget is megszab elsősorban a pénzpiaci szereplők illetve az NFRD (Non-Financial Reporting Directive) hatálya alá eső vállalatok számára. 

Ez utóbbiak körét itthon a számviteli törvény határozza meg  a nem pénzügyi kimutatás elkészítésére kötelezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek meghatározásával.

Ide tartoznak azon vállalkozások ahol az adott üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 500 főt és a következő három mutatóérték közül bármely kettő meghaladta a megszabott határértéket: mérlegfőösszeg 6 milliárd forintot, és/vagy az éves nettó árbevétel 12 milliárd forintot, és/vagy az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 250 főt.

A jelentési kör 2023-tól – az  NFRD-t leváltó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) hatályba lépése után – várhatóan kibővül mindazokkal az az EU-ban tevékenykedő nagyvállalatokkal , ahol 250 főnél többet foglalkoztatnak vagy 12 milliárd forintot (40 mEUR) meghaladó árbevétele van, vagy 6 milliárd forintot (20 mEUR) meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkezik.

A Taxonómiarendelet alapján a gazdálkodóknak 2022-től közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen mértékben kapcsolódik a meghatározott környezeti szempontból fenntartható tevékenységekhez, amelyeket a kapcsolódó árbevétel illetve tőkekiadások (CAPEX) és működési költségek (OPEX) pénzügyi dimenzióján keresztül kell bemutatniuk.

A gyakorlati alkalmazásról 2021. júniusában kellett volna megjelennie egy Európai Bizottság által kiadott rendeletnek, ám eddig csak egy konzultáció alatt álló verziót publikáltak május elején. Ez utóbbi főként a pénzpiaci szereplők jelentési kötelezettségéhez kapcsolódóan nyújt további iránymutatást. 2023-tól az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz kapcsolódó tevékenységek bemutatásán kívül a további négy célhoz kapcsolódó tevékenységekkel kell bővíteni a jelentéseket. Az ezt szabályozó rendelet (Environmental Delegated Act) várhatóan 2021 végén jelenik meg.

A Taxonómiának való megfelelés azonban nem csak a fentiekben említett gazdálkodókat érinti, hanem közvetetten majdnem minden vállalatot, hiszen a pénzügyi intézmények esetében szükséges lesz a saját ügyfélkörük és egyes portfólióelemeinek vizsgálata. 

Erre vonatkozóan a UNEP Finance Initiative tanulmánya, amely 26 nagy nemzeti banknál vizsgálta a Taxonómia implementálásának  eredményeit. A tanulmány az egyik legnagyobb kihívásként a megbízható és teljeskörű adatok hiányát emelte ki.  

Mindez felértékeli a minőségi és megbízható ESG adatokat tartalmazó fenntarthatósági jelentéseket, hiszen azok értékes információforrásként szolgálhatnak a külső érintettek számára.

Ezek megléte a jövőben hatékonyabbá és gyorsabbá teheti a hitelkérelmezési folyamatokat, ezen felül ahhoz is hozzájárulhat, hogy a felkészültebb vállalatok jobb kockázati besorolást kapjanak. Emellett a bankok oldaláról az elmozdulást a zöld ügyfélkör kialakítására az MNB által nyújtott zöld befektetéseket célzó tőkekövetelmény kedvezmény is ösztönzi itthon.

Az érintett magyar nagyvállalatoknak és pénzügyi intézményeknek időben fel kell készülniük a Taxonómiarendeletből adódó jelentési kötelezettségeikre.

Elsődleges kihívásuk, hogy felmérjék és azonosítsák tevékenységeik Taxonómiarendeletnek való megfelelését, majd megfelelő minőségű és megbízhatóságú adattal tudjanak szolgálni az ellenőrző szerveknek.

Általánosságban is elmondható, hogy a hazai szabályozási környezet is elmozdult a fenntarthatósági, illetve környezeti célok priorizálásának irányába. A Taxonómiarendelet fontos részét képezi a hazai pénzpiaci ösztönzőknek is, mint például a Magyar Nemzeti Bank által kiadott Zöld ajánlás vagy a BÉT ESG alapú jelentéstételi ajánlása (ESG Reporting Guideline).

A szerző a KPMG tanácsadója