Egy új brit szuperfegyver döntő lehet az ukrán ellentámadásban 

Az ukrán elnök európai körútján többek között a Vatikánban, Rómában és Berlinben járt a múlt héten.

Kétségkívül a legnagyobb figyelem Olaf Scholz német kancellárral történt találkozóját övezte, már csak azért is, mert a német kormány az alkalomra minden korábbinál nagyobb, 2,7 milliárd euros katonai segélyt jelentett be, amely többek között IRIS-T légvédelmi rakétarendszereket, Marder lövészpáncélosokat, Gepárd páncélozott légvédelmi harcjárműveket és több mint száz felderítő drónt tartalmazott.

Vonakodó németek

A két vezető találkozása azonban nem csak a katonai, hanem a gazdasági segítségnyújtásról is szólt, mivel Ukrajna csak a nyugati gazdasági segélyeknek köszönhetően maradt még talpon és ennek további fenntartásában a legnagyobb europai gazdaság szándékai a leginkább mértékadóak.

Az esetleges német aggodalmakra Zelenszkijnak már csak azért is figyelnie kell, mert a Ipsos közvélemény kutató cég januári felmérése szerint a német lakosság 56 százaléka gondolta úgy hogy az otthoni romló gazdasági kilátások miatt Németország nem engedheti meg Ukrajna gazdasági támogatását.

Zelenszkij napokkal korábbi, a BBC-nek adott interjújában másfajta aggodalmakat kellett menedzselnie, mégpedig a készülő offenzíváét.

A tavaszi hadjárat lassan nyári lesz, és a „késés” okát meg kell magyarázni a nemzetközi közvélemény felé, miközben az elmúlt hónapokban néhol túltolt várakozásokat is mérsékelni kellett.

A háború következő fázisa óriási kockázatokkal jár Kijev számára, és a legkevésbé arra van szüksége, hogy a szakértők azon vitatkozzanak, hogy egy 10 vagy 20 km-es előrenyomulás sok-e vagy kevés, azaz végső soron siker vagy kudarc az ukrán támadás.

Nem csak Zelenszij, de Rezsnyikov védelmi miniszter is több hasonló tartalmú interjút adott a múlt héten, a Washington Postnak egyenesen úgy fogalmazott, hogy a nyugati partnerek olyan sikert várnak a következő ellentámadástól, ami segíteni fenntartani a saját választóik támogatását az ukrán ügyért, majd úgy folytatta a miniszter „de nem tudom megmondani, hogy mekkora lenne ennek a sikernek a mértéke.

Tíz kilométer, 30 kilométer, 100 kilométer, 200 kilométer?

Megerősítették az orosz pozíciókat

Az várakozásokat már csak azért is vissza kell fogni, mert Moszkva sem nézte tétlenül az elmúlt hónapokat. Bár katonai sikereket érdemben nem ért el, de több mint ezer kilométeres frontvonalon jelentősen megerősítette a pozícióját új védelmi vonalak kialakításával. Az elektronikai hadviselése javult, a nyugati sajtó már pedzegeti, hogy több alkalommal sikerült az amerikai prezíciós fegyvereket, köztük a HIMARS rakétavetők rakétáit megzavarni, amelyek így célt tévesztett.Mint arra Edward Luttwak, a múlt héten Magyarországon járt szakértők felhívta a figyelmet, a több százezer mozgósított orosz nagy része sem jelent meg a frontvonalon.

Ez szerinte arra utal, hogy nem csak az ukránok töltötték az időt az ellentámadáshoz szükséges hadműveleti tartalékok kiképzésével és felszerelésével (ez az a 12 dandár, amelyről sokat szóltak a hírek), hanem valószínűleg orosz oldalon is hasonló történt.

Az orosz hadműveleti tartalék célja, hogy amennyiben az ukrán erőknek sikerül a front valamelyik szakaszán elérni egy áttörést páncélos vagy gépesített dandárjaikkal és a megfutamodó orosz erőket üldözve kiszélesítené azt, akkor Moszkva is tudjon csapatokat küldeni ennek megállítására.

Mindkét fél törekszik a másik felhalmozott tartalékainak pusztítására

Az orosz robotrepülőgépek és (iráni) drónok több sikeres támadást hajtottak végre fegyverraktárak ellen, de az elmúlt hetekben szapodorodtak az ukrán szabotázs akciók is elszaporodtak mind Oroszországban, mint az orosz által már elfoglalt ukrán területeken.

Az elmúlt napokban Luhanszkban ért rakétatámadás egy orosz vezetési pontot, és a maradványok egyből a legújabb brit katonai segélyre, a Storm Shadow robotrepülőgépre mutattak.

Bár ez a fegyver azért kapott nagy figyelmet a nemzetközi sajtóban, mert hatótávolsága (200+) meghaladja az eddig biztosított nyugati fegyverekét – így elvileg már oroszországi célpontokat is elérhetne – a valódi értékét az a képessége adja, hogy tandem robbanófejének köszönhetően megerősített vezetési pontok, betonbunkerek, vagy hidak ellen is hatékonyan alkalmazható, amellett, hogy nagy pontosságú.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán katonák társaságában az északnyugat-ukrajnai Volhíniai területen 2023. április 19-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Az ukrán támadás kapcsán Zelenszkij elnök megjegyezte, hogy bár az idő sürget, amíg az minden egyes ukrán katona nincsen megfelelően felkészítve és felszerelve, nem indul meg a támadás. Demokratikus ország révén a kijevi vezetésnek az katonai veszteségekre is figyelnie kell. Nem csak azért, mert az ország lakossága jóval kisebb Oroszországénál, hanem azért is mert ha a készülő offenzíva túlzott veszteségekkel jár, az megtörheti az ukrán lakosság morálját.

Kijev eddig is érzékeny volt a veszteség adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatban.

Az ukrán vezetés hallgat erről, és amikor az nyugati partnerei elárulnak valami a közvéleménynek – főleg ha ukrán forrásokra hivatkoznak – arra idegesen reagálnak.

A korábbi amerikai és EU becslések 100.000 fős ukrán veszteséget (halott és sebesült) valószínűsítettek.Ehhez képest a napokban kiszivárgott egy belső felhasználásra szánt EU-s feljegyzés, amely az ukrán halottak számát meglepően kevésre becsülte.

A dokumentum szerint Ukrajna 13 000 katonát vesztett el és 35 000 a sebesültek száma. A feljegyzés egy amerikai becslésre is utal, eszerint Washington 17 500 halottal és a 124 000-131 000 áldozattal (sebesült, eltűnt, stb.) számol.

A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára.