Egy új világrend van kialakulóban a szemünk előtt, egy új korszak veszi kezdetét. A 2008-as globális válság után új együttműködési formák, új gondolkodásmódok, új szereplők, új megoldások és új értékrendek jelentek meg. A földrajz és a gazdasági földrajz növekvő jelentősége következtében a korábbi geopolitika helyét a geoökonómia veszi át, mert a versengés most már területek helyett a piacokért folyik.
A geoökonómia egyszerre jelenik meg a globalizáció antitéziseként és annak legnagyobb diadalaként.
Egy másik mérföldkő a technológia korának eljövetele. A hiperglobalizációt követő új korszakban az egyik lesürgetőbb kérdés az, hogy a helyszínek milyen szerepet játszhatnak a technológia által vezérelt térben. Az adat lesz a 21. század kulcsfontosságú nyersanyaga, a tudás, a kreativitás és a tapasztalat a világ minden táján elérhető szolgáltatássá válik. A fúziók és hálózatok korszaka felé tartunk, amellyel kapcsolatban két kulcsszót szoktak emlegetni: összekapcsoltság és komplexitás.
A harmadik fő geopolitikai trend a multipolarizáció.
A multipoláris világrendben a gazdasági súlypont ismét keletre tolódik, véget vetve az 500 éves Atlanti korszaknak.
Míg a 19. századot a Brit Birodalom korának tekintjük, a 20. századot az Egyesült Államokénak, a 21. század Eurázsia korszaka lesz. Európa és Ázsia hamarosan újra csatlakozik egymáshoz, és egy szuperkontinenst hoz létre: az eurázsiai földrészt. A poszt-Atlanti globalizáció keretében a két kontinens összekapcsoltságának előmozdítására irányuló minden kezdeményezés meghatározó szerepet játszik majd az Európa és Ázsia közötti kapcsolatok jövőbeni elmélyítésében.
Az ilyen kezdeményezésekhez tartoznak a nemzetközi hitelezés és befektetés, az infrastrukturális fejlesztések, együttműködés a kutatás és fejlesztés terén, a technikai és szabályozási szabványok széles körű bevezetése, valamint a politikai döntéshozatallal kapcsolatos intézmények bővítése. Az elmúlt évek egyik legambiciózusabb programja a kínai Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés volt.
Az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést 2013-ban indította el a kínai kormány. Kína hosszú távú tervének lényege, hogy helyreállítsa Eurázsia történelmi, kulturális, gazdasági és kereskedelmi jelentőségét egy új, kontinenseken átívelő gazdasági övezet létrehozásával. Az Új Selyemút vasútvonalakból, tengeri és szárazföldi kikötőkből, kiterjedt autópályákból és korszerű logisztikai központokból állna; más szóval fejlett gazdasági folyosók formájában megvalósuló hálózatokból. Az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés fő célja, hogy a világgazdaság tengelyét a tengerekről a szárazföldre helyezze át, helyreállítva és megerősítve ezzel Eurázsia egykori politikai-gazdasági és kulturális szerepét.
Ahogy Európa és Ázsia egyre inkább összekapcsolódik, az eurázsiai szuperkontinens a világ legfontosabb együttműködését valósíthatja meg.
A korábban ütközőzónának tartott kelet-közép-európai régió kaputérséggé válhat, amely nyitva áll a jövőbeni áramlatok előtt.
(A Magyar Nemzeti Bank szervezésében 2019. október 29-31. között a Budai Várnegyedben kerül megrendezésre a Budapest Eurasia Forum, ahol az eurázsiai együttműködés jegyében a hosszú távú fenntartható jövő előmozdítására és az annak megvalósításához szükséges geopolitikai és gazdasági aktualitásokra fókuszál a nemzetközi hallgatóság.)
A szerző a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány vezetője
