Jövőre Franciaország elnököt választ, Macron jövője a tét 

A francia kormány fokozatosan vonja vissza a járvány alatt bevezetett gazdaságtámogató intézkedéseit

2021. augusztus 30-án Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter bejelentette, hogy a 2020 márciusától a vírusjárvány következtében bevezetésre kerülő francia állami támogatási rendszer szeptember 30-dikától jelentősen átalakul.

A politikus hangsúlyozta, hogy „a kerül, amibe kerül politikának” vége és csak a kifejezetten rászoruló szektorok fognak segítséget kapni.

A bejelentés szerint pl. a vendéglátóipari és a turizmushoz köthető cégek, kulturális tevékenységet folytató vállalkozások, illetve a francia tengeren túli területek kaphatnak majd támogatást.

Az állami segítség azonban egyre szigorúbb feltételekhez lesz kötve. Így, többek között csak olyan vállalkozás kaphat támogatást majd, amelyik a 2019-es év azonos hónapban elért forgalmának legalább 15%-át produkálja.

A francia állam hajlandó azon vállalatoknál, amelyek havi 1 millió eurónál kisebb forgalmat bonyolítanak, és a járvány okozta helyzet miatt képtelenek előteremteni a fix kiadásokat, mint például a helységbérlés, alkalmazottak bére, átvállalni. A bejelentés szerint 50 fős cégnél 90%-ban, annál nagyobbak esetében 70%-ban állja az állam a kifizetetlen fix számlák összegét. Meg fog viszont szűnni várhatóan október 1-től a felmentés az adó és járulékfizetés alól.

Az állam csökkenti a részleges munkanélküliség esetén biztosított részleges bértámogatások összegét is. A gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy semmilyen támogatás sem lesz automatikus, minden esetben alapos mérlegelés tárgyát fogja képezni. Bruno Le Maire jelezte továbbá, hogy 2021. november elején ismét felülvizsgálásra kerülnek ezek az intézkedések.

Alig nyolc hónappal a francia elnökválasztások előtt Párizs szeretné elkerülni, hogy tömegesen menjenek csődbe a vállalatok, ezért nem szünteti meg azonnal, hanem hajlandó a támogatások fokozatos kivezetésére.

A lakosság többsége is a járvány idején bevezetett állami segítség leszűkítését kívánja. Közvéleménykutatások szerint a franciák 64% kizárólag válságból még kilábalni nem tudó szektorok támogatását tartja helyesnek. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a KKV-et összefogó francia szövetség (CPME) által közzétett felmérés szerint a vállalatvezetők 34%-a tart attól, hogy az ősztől romlani fog helyzetük a többség stagnálással számol és csak 26% prognosztizál javulást. A KKV-ék számára az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő munkaerő biztosítása. Több, mint 1500 megkérdezett vállalatvezető 44%-a szerint a munkaerő probléma okozza a legtöbb gondot. További felmérések szerint a francia vállalatok megközelítőleg 40%-át a járvány eddig pénzügyi szempontból súlyosan érintettet, de ebből 22% már jelentős javulást tapasztalt az idén.

A francia kormány optimista a válságból való kilábalást illetően

A francia kormány reménykedik abban, hogy a válságból való kilábalás gyorsabb lesz, mint azt korábban gondolták. Az előre jelzések szerint idén akár 6,25%-os is lehet a GDP növekedés és még 2022-ben is 4%-os. Ez jelentős javulást jelent a 2020-ban tapasztalt -8% „bezuhanás” után. Első elemzések szerint a védettségi igazolás bevezetése nem okozott számottevő fennakadást a gazdaság számára. Az egyik legérintettebb szektorban a vendéglátásnál 8%-al nagyobb összegű bankkártyás fizetést észleltek, mint 2019 azonos időszakában.

Bruno Le Maire reméli, hogy a gazdaság nagyjából 2021 végére érheti el a 2019-es szintet. Számos szektorban már sikerült is elérni vagy túlszárnyalni a 18 hónnappal ezelőtti szintet. Így többek között a francia építőipar a nyersanyag hiány ellenére jelentős növekedést regisztrált.

A párizsi kormány számára elégedettségre adhat okot, hogy a munkanélküliségi mutató nem romlott, kisebb mozgások után 8%-os szinten maradt 2019 óta, sőt 2021 augusztusában kisebb javulást is mértek.

Összességében a francia lakosság vásárlóereje sem változott negatívan, még akkor sem, ha több szászezer fővel nőtt a létminimum alatt élők száma az országban.

Érdekes aláhúzni, hogy francia lakosság jelentős összegeket tett félre és nem költött el ebben a pandémiás időszakban.

2020-ban 100 milliárd eurót tett félre, és az év végén a bármikori hozzáférést lehetővé tévő folyószámlákon 60 milliárd euró volt. 2019-hez viszonyítva jelentősen megnőtt a megtakarítási százalék. A korábbi 15%-ról 21%-ra nőtt. A francia kormány számára nagy kihívás a fogyasztás helyreállítása, hiszen enélkül nehezen elképzelhető a gazdasági talpra állás Franciaországban. A lakosság költések jelentősen nőttek ugyan 2021-ben, de továbbra is tapasztalható egyfajta óvatosság és takarékoskodás.

A koronavírus okozta gazdasági válság franciaországi következményei 18 hónappal az első lezárások után

A válság idején a francia gazdaság "infúzión tartása" jelentős összegekbe került. 2020-ban az államháztartási hiány 212 milliárd euró volt. A francia államnak nagyjából 80 milliárd eurójába került a vállalatok támogatása a vírusjárvány miatt bevezetett első lezárások óta.

Összesen, mindent összeszámolva nagyjából 230 milliárd euróba került a válságkezelés eddig Franciaországban, amellyel nagyjából a középmezőnybe került a nagyobb európai országok között. Elemzők szerint 2021-ben 9%-os és 2022-ben is még 5,3%-a lesz az államháztartási hiány Franciaországban. Mint Európa szerte, megjelent az infláció is, szeptemberre már 2,2%-ot jelez az Európai Központi Bank, de a francia jegybank elnök bizakodó, véleménye szerint ez csak egy rövid átmeneti jelenség. A kérdés nyolc hónappal a francia elnökválasztások előtt különösen is kényes, mert a kis bérből élők elégedetlenségének növeléséhez vezethet, amely befolyásolhatja szavazatukat.

Míg közpénzekből és hitelekből sikerült a válság negatív hatásait jelentősen csökkentenie, a francia kormány valójában több olyan területen, ahol már korábban rossz tendenciák jelentkeztek, súlyosbodó helyzettel találta szembe magát. A koronavírus okozta válság hatására a szuverén államadóság jelentősen nőtt a GDP 118,2%-a volt már 2021 nyarán. Szintén nem sikerült fordulatot előidézni Franciaország számára hosszú évek óta problémát jelentő külkereskedelmi hiány területén sem. Ez utóbbi 2020-ban 8 milliárd euróval nagyobb lett. Ez a hiány már 2019-ben is több, mint 35 milliárd euró volt.

Ennek egyik fő oka a francia iparban évtizedek óta tapasztalható válság. Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerint csak négy iparág: repülőgépipar, luxusipar, élelmiszeripar és a gyógyszeripar működik megfelelően, miközben korábban jelentős ágazatok pl.: textilipar és a kisháztartási gépgyártás teljesen eltűnt. Nem véletlen, hogy Emmanuel Macron elnök szeretne elmozdulást látni ezen a területen.

Így mindenekelőtt 2020 szeptemberében meghirdette a 100 milliárd eurós gazdaság újraindítását célzó két éves programot kell megemlíteni, de fontos rámutatni arra is, hogy 2021. július 12-én bejelentette, hogy a kormányt megbízta egy új jelentős beruházási terv előkészítésével.

A projekt neve: "2030-as Franciaország építése". A terv az elkövetkezendő öt évre 20-30 milliárd eurót kíván beruházásokra, új iparágak megteremtésére szánni. Ennek az elképzelésnek első 70 oldalas változatát Bruno Le Maire augusztus 27-én mutatta be az államfőnek. Macron azonban tovább gondolásra visszaadta a tárcavezetőnek a tervet és egyben intette a kormány tagjait, hogy az előirányzott jelentős összeg nem költségvetési lyukak betömésére fog szolgálni. A francia vezetés szeretne változtatni a franciaországi ipar gyenge pontjain.

Így négy fő csapás irányt céloz meg a terv: 1. a francia lakosság megfelelő képzéttségének előmozdítását, 2. a versenyképesség javítását, 3. a stratégiai iparágak megfelelő állami támogatását, illetve 4. az ipari vállalatok ökológiai és digitális átmenetben történő segítését.Macron terveit ugyan üdvözölte, mert a külkereskedelmi hiány és az ipar problémáját a Francia Nemzeti Bank is kulcskérdésnek tartja. A francia jegybank kormányzója a napokban aláhúzta, hogy a francia export csupán 43%-a ún. „felsőkategóriás minőségi termék” amig Németország esetében ez a szám 56%. Elemzése szerint ennek fő oka, hogy Franciaország nem rendelkezik megfelelően jólképzett munkaerővel.

Macron számára a gazdaság különösen is fontosak a 2022-es elnökválasztások perspektívájában

Fentiek alapján jól látható, hogy a gazdasági kérdések, amelyek szorosan kapcsolódnak társadalmi problémákhoz is, jelentős fontossággal bírnak a jövőt illetően, így egyértelműen a közelgő francia elnökválasztások szempontjából sem elhanyagolható tényezők.

Emmanuel Macron számára, aki minden bizonnyal hivatalosan is meg fogja erősíteni a 2022 tavaszán esedékes megmérettetésen való részvételét, égető kérdés a koronavírus okozta válságból való kilábalás, hiszen elnöksége mérlegének fontos eleme és esetleges újraválasztásának egyik legfontosabb alapja lehet.

A francia államfő tökéletesen tisztában van ezzel, nem véletlen, hogy nagy körültekintéssel cselekszik. Bármennyire is aláhúzza, hogy a "kerül, amibe kerül politika lezárult", valójában csak fokozaton kívánja lezárni a válságban bevezetett intézkedéseket. Emellett ráadásul újabb jelentős összegekre tesz lépten nyomon ígéretet. A fent említett nagy beruházási tervek mellett, például szeptember elején, Marseille-i látogatása során összesen 1,5 milliárd euró támogatást ígért a városnak.

Elemzők szerint a 2021. szeptember 22-én a kormányülésen, először napvilágra kerülő 2022. évi költségvetési törvénytervezet is nagy meglepetéseket tartogathat, mert Macron minden bizonnyal a saját mandátumhosszabbító ambícióit szem előtt tartva, nem akarja visszafogni a kiadásokat. Míg a francia kormányzati a koronavírus járvány miatt megnövekedett állami kiadások visszafogását és fokozatos megszüntetését kommunikálja, valójában a jelenlegi államfő újabb mandátum megszerzését elősegítendő, euró milliárdok kifizetésére történik ígéret.

A szerző a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető kutatója.