Ha esetleg az Európai Unióval való vita nem okozna elég fejfájást Lengyelországnak, 2021 augusztusa óta Varsónak Belorusszal is egyre intenzívebben kell foglalkoznia. Az ok biztonságpolitikai: a belorusz hatóságok tömegével kezdték átengedni az országba illegálisan érkező, főleg iraki, szír, afgán, közel-keleti, 20-30 év közötti férfiakat Lengyelország, Lettország és Litvánia irányába, lengyel vádak szerint államilag segítve őket.
Idén augusztus elején a lengyel határőrség több mint 300 illegális menekültet tartóztatott fel a keleti határon, s ezzel párhuzamosan a lengyel kormány a hónap közepén tájékoztatást adott arról: két hét alatt összesen majdnem kétezren próbálkoztak meg illegálisan átkelni a belorusz-lengyel határon.Közülük majdnem 1200-at visszafordítottak, a többieket idegenrendészeti létesítményekbe irányították.
A hónap során átlagosan 20-50 fős csoportokban, napi rendszerességgel kísérelték meg az illegális belépést a több mint 400 km hosszú közös határon – ezek a tavalyi évben összesen 122 fős illegális határátlépést megpróbálókhoz képest kiemelkedően magasak, 2021. október közepére elérve a 19,5 ezer határátlépési kísérletet.
A tényleges számokról ugyan sporadikus adatok jelentek meg, de a lengyel-német határszakaszon a német szövetségi rendőrség 2021 augusztusában 200 külföldit tartóztatott fel, ez a szám szeptemberben az 1500-at, október első hetében pedig a 600-at haladta meg.
A lengyel hatóságok 1000 határőr bevetésével, kerítésépítéssel - a mintát gyakorlatilag a magyar-szerb határ szolgáltatta, a szögesdrót és kerítés kombinációja -,
illetve jogi eszközökkel (rendkívüli állapot bevezetése 2021. szeptember 2-ától) reagáltak a kialakult helyzetre.
Utóbbit összekapcsolva a 2021. szeptemberben később megvalósított Zapad 2021 ("Nyugat 2021") közös orosz-belorusz hadgyakorlattal.
A rendkívüli állapot az érintett térségben (a teljes belorusz–lengyel határszakaszon, illetve a litván-lengyel határszakasz egy részén) a gyülekezési jog felfüggesztésével járt, illetve a korlátozták a határról és az ott lévő helyzetről tudósítani akaró média munkáját is. A rendkívüli állapotot először harminc napra, majd október 1-je után még két hónapos időtartamra terjesztették ki.
Valószínűsíthetően a Zapad 2021 hadgyakorlat időzítése miatt Varsó a migrációs nyomást egyértelműen egy orosz hátterű hibrid nyomásgyakorlás egyik elemeként értékelte (hibrid alatt a nem pusztán katonai, hanem egyéb – pl. társadalmi, információs stb. – eszközökkel végrehajtott, egy ország biztonságát aláásni célzó műveleteket értve).
A lengyel kormány többször mutatott be olyan felvételeket, illetve közölt olyan információt a közvéleménnyel, melyek szerint a belorusz hatóságok szervezetten szállítják a területükön tartózkodó illegális menekülteket a lengyel határhoz. Felmerült az, hogy Minszk őket nem csak élelemmel és – katonai – ruházattal látja el, hanem az illegális menekültek által az EU-ba való eljutásért kifizetett 2-14 ezer amerikai dollár egy részét is bevételként könyveli el – utóbbi Varsó szerint a belorusz elnöki adminisztrációhoz, a minszki reptérhez és a belorusz légitársasághoz, illetve a belorusz KGB-hez kerül.
A szervezettséget az is alátámasztja, hogy külföldi állampolgárok Beloruszba turistavízummal tudnak eljutni.
Mitigálni próbálva egyes belorusz lépéseket, a lengyel hatóságok SMS-ben kommunikálnak az országba átlépni szándékozókkal („A belarusz hatóságok hazudtak nektek, a határt lezártuk”), illetve a visszatoloncolások mellett már a belépési kísérleteket is megelőzni próbálják, növekvő belorusz provokációk mellett (október közepén lengyel katonákra lőttek rá a határ túloldaláról).
A belpolitikai mezőben az eseményeket a sajtó vérmérséklettől és politikai irányultságtól erősen függően kommentálta.
A lengyel belpolitikába visszatért Donald Tusk érdekes módon a kérdést biztonságpolitikai aspektusból kezelte („ha ma odamegyek a lengyelekhez, és azt mondom: meg akarom nyerni a választásokat, és felelősséget vállalni az országért, akkor a lengyeleknek biztosnak kell lenniük abban, hogy mindenekelőtt száz százalékban vagyunk felelősek Lengyelország biztonságáért”), propagandának titulálva azonban a rendkívüli állapot bevezetését.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az emberi dimenzió kimaradt volna: az időjárásnak is köszönhetően az elmúlt másfél hónapban többen haltak meg (köztük gyerekek is) a Lengyelországba illegálisan belépni akarók közül, mely esetek az alapvetően társadalmilag szolidáris lengyel közvéleményt akár befolyásolhatták is. Ebből az összefüggésből tekintve valószínűleg nem véletlen, hogy a lengyel határőrség október végén arról is hírt adott, hogy a Lengyel Evangélikus Egyház segélycsomagokat küldött (a cikk menekültekről adott hírt).
A probléma a humanitárius szempontot is figyelembe véve az, hogy Varsó mindent megtesz annak érdekében, hogy már az illegális határátlépést is megakadályozza, a belorusz fél viszont aktívan akadályozza a visszafogadást az országba – így az átlépni kívánók a két ország között, a „senkiföldjén” maradhatnak.
Közben a határőrség úgy hirdet meg felvételt a szervezetbe, hogy Varsó (ellentétben Rigával és Vilniusszal) nem kérte az egyébként varsói központú európai határügynökség, a Frontex segítségét, illetve legutoljára 2021. október 29-én az örmény féllel kötött az illegális menekültekről szóló visszafogadási megállapodást.
Ugyanezen a napon döntés született a fizikai határvédelem megerősítéséről 1,6 milliárd zloty PLN értékben (kb. 125 milliárd forint, a parlamenti vitában az ellenzék felhozza a humanitárius dimenziót, azonban a fizikai védelem szükségességéről nincs vita a felek között).
A szerző Lengyelország szakértő.
