Mennyire reális forgatókönyv Lengyelország kilépése az EU-ból?
Elemzések2021. október 10-én vasárnap több lengyel nagyvárosban került sor tüntetésre azután, hogy a lengyel Alkotmánybíróság döntést hozott: az EU-ról szóló szerződések ellentétesek a lengyel Alkotmánnyal. A legnagyobb számban Varsóban vonultak az emberek az utcára: a fővárosban körülbelül 80-100 ezer ember állt ki az ország EU-s tagsága mellett. A tüntetésre való felhívást Donald Tusk, a nemrégiben a lengyel belpolitikába visszatért volt EU tanácsi elnök tette közzé. Tényleg valós forgatókönyv a lengyel kilépés?
A rövid válasz: „nem”, azonban a kérdés társadalmi percepciójában vannak különbségek.
Egy frissen elvégzett lengyel közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett lengyelek 88%-a akar bennmaradni az EU-ban, viszont 48%-uk gondolja azt, hogy a jelenlegi kormánykoalíció vezető ereje a Jog és Igazságosság (PiS) ki akarja léptetni az országot (másik 48% viszont nem).
A kutatásban, rákérdezve a pártszimpátiára, a PiS-szavazók 89%-a szerint a kormánynak nincs ilyen szándéka, sőt: az ellenzékkel szimpatizálók 61%-a is ugyanezt gondolja. Ezzel együtt a potenciálisan Tuskra szavazó ellenzékiek 84%-a aggódik amiatt, hogy a kilépés be fog következni.
A kutatás eredményeit alapul véve a racionális magyarázat, hogy Tusk belpolitikába való visszatérése után pártja keresi (és az EU-ban meg is találta) azt atémát, mely alkalmas lehet a párt sorainak további rendezésére, a párt (potenciális)választóinak összekovácsolására, a szavazótábor belső megerősítésére, illetve - kisebb részben - további EU-párti szavazók átcsábítására.
Ezek mellett a téma felvetése (és egy erődemonstráció megszervezése) alkalmas arra is, hogy Tusk személyes tapasztalatát domborítsák ki a belpolitikai mezőben. Az elmúlt hónapokban a lengyel ellenzéki politikai pártok támogatottsága gyorsan változott, de mostanra állandósulni látszik, hogy a Tusk-vezette formáció kb 26%-os támogatottsággal a PiS mögött a második helyre úgy jött be, hogy a centrumjobbot megcélzó Lengyelország 2050 formációtól vett el,
gyakorlatilag tömegesen, szavazókat (utóbbi pártot legutoljára 15%-ra mérték).
A politikai kommunikáció és a racionális megközelítés elválik egymástól: a kormánykoalíció vezető politikusai közül egyedül az igazságügyminiszter Zbigniew Ziobro mondta azt ki nyíltan, hogy az EU-tagság nem minden áron fontos az országnak.
Az EU-ból való kilépést a gazdasági kapcsolatok azonban abszolút nem indokolják: Varsó legfontosabb import- és exportpartnere Berlin, a legfontosabb 10 exportpartner között hét EU-tagállam található (a maradék három Nagy-Britannia, az USA és Oroszország). Az ország számára szükséges infrastrukturális és egyéb beruházásait különböző programokon keresztül nagymértékben támogatja az EU, s Varsó a 2021-2027-es ciklusban 750 milliárd PLN-re (kb 165 milliárd EUR) számíthat.
Ezek nélkül a források nélkül az ország további fejlesztése minimum lelassulna (ha nem ellehetetlenülne) - s ezt érzik azok a lengyel politikai szereplők, akik az elmúlt hónapokban felélénkülő, törvényhozási/rendeletalkotási-pénzügyi vitákban a legvégén visszaléptek, s a források lehívását helyezték előtérbe (így pl. feladva olyan önkormányzati terveket, melyek pl. a „genderideológiától” mentes területek kijelöléséről szóltak).
Maga az a tény, hogy Varsóban ekkora tömeget sikerült utcára vinni Tusk bejelentése után két-három nappal, fontos jelzés, de össztársadalmilag nem feltétlen annyira jelentős, mintsem amennyire ezt a jelenlegi lengyel ellenzék láttatni szeretné. (Más lenne azonban a helyzet akkor, ha a regionális nagyvárosokban is jelentősebb tömeget mozgatott volna meg az alkalom.)
Tusk racionalitását és jó politikai érzékét tükrözi a tüntetés időzítése, s pártja (és saját maga szempontjából) mindenképp sikerként könyvelheti el az eredményt. Amennyiben azonban a centrumszavazókat továbbra is meg akarja szólítani, Tusknak egyértelmű válaszokat kell adjon olyan kérdésekre, mint pl. a római katolikus egyház és annak társadalmi szerepe, a PiS által bevezetett szociális programok jövője, a tömeges migráció kérdése (augusztusban ezzel kapcsolatban a lengyel határok teljes nyitva tartását elutasítva, a humanitárius megoldás és a politikai menedékjog egyéni elbírálásának fontosságát emelte ki), illetve az abortusz kérdése.
A következő parlamenti választásokig hátralévő két év arról is fog szólni, hogy van-e komoly megújulási potenciál abban a lengyel politikai életben, mely alapvetően sokkal változékonyabb és kiszámíthatatlanabb, mint a magyar.
A Donald Tusk - Jarosław Kaczyński duó visszatérésével háttérbe szorulhatnak olyan, fiatal(abb) és/vagy új politikusok, akik új színt vihetnének be a belpolitikába.
A Tusk és Kaczyński közötti dinamika továbbra is összetett maradhat: Tusk felé elvárás, hogy a lehető legjobban jelenítse meg magát - s vele szemben egy olyan Kaczyński áll, aki éppen 2021. október közepén mondott le formálisan kormányzati pozíciójáról, melynek rebesgetett oka, hogy egészségügyi kezelés előtt áll.
A szerző Lengyelország szakértő.
