Varsó gyors felemelkedése példátlan - Zeöld Zsombor írása

Lengyelországgal és az ország fejlettségével kapcsolatban Magyarországon generációs különbséget lehet tapasztalni: az idősebb korosztály fejében egy nem annyira tehetős, szegényebb ország képe él – elsősorban a lengyel piacok miatt.

Ezzel szemben azon fiatalok, akik az elmúlt időszakban jártak vagy költöztek ki az országba, teljesen másként, egy dinamikusan fejlődő közegként, tekintenek mind Lengyelországra, mind annak fővárosára, Varsóra – részben a visegrádi együttműködés által biztosított lehetőségek miatt.

A valóság sokkal közelebb van a másodikhoz. Milyen belső és külső okok húzódnak meg e mögött a gazdasági teljesítmény mögött?

Az első két ok maga az ország adottsága – a mérete és földrajzi elhelyezkedése Skandinávia, a Baltikum és Németország között. Lengyelország a saját, körülbelül 32 milliós népességével a közép-európai térség kisebb országai közül méretével kiemelkedik, s ez alapján sokkal inkább hasonlítható Németországhoz mint más régiós társához. Az országba (és Varsóba) az elmúlt évtizedben betelepülő nemzetközi vállalkozások (SSC-k, BPO-k) regionális közép-európai központjukat részben emiatt hozták létre itt, mely elindított egy régión belüli munkaerő-áttelepülési folyamatot: a lengyelországi székhelyű cégek román, cseh, magyar, stb. nyelvtudással keresnek folyamatosan munkavállalókat.

Lengyelországon kívülről Varsóba a legtöbben Ukrajnából, Olaszországból és Spanyolországból érkeznek munkát vállalni (a külföldi foglalkoztatottak összesen több mint 40%-át kitéve), mely rámutat arra is, hogy a déli EU-s tagországok munkanélküli fiataljai pontosan a nemzetközi környezet és a munkalehetőségek miatt költöztek a lengyel fővárosba.

A varsói központú cégek körülbelül fele-fele arányban dolgoznak kizárólag regionális, illetve a világpiacra, szektorok és területek szerint biztosítva üzleti szolgáltatást főleg HR, könyvelés, követelés-behajtás, marketing, IT, adatelemzés mellett egyéb pénzügyi szolgáltatások (pl. pénzmosás elleni szolgáltatások) területén.

Varsó komparatív előnye a belső lengyel piacon elsősorban az infrastruktúrából ered, s ez az, ami miatt a város annyira vonzó a Lengyelországba települt, települő SSC-k és BPO-k számára. A lengyel fővárosban tevékenységet folytató cégek majdnem 38%-a szolgáltatóközpont, és 16,5%-a végez kiszervezett tevékenységet – ezen két terület arányának összege a teljes országban nem haladja meg a 39%-ot.

Az infrastruktúrát vizsgálva Varsó esetében nem csak a két repülőtér, a tömegközlekedés (az EU kohéziós forrásaiból, összesen 14 milliárd PLN-t meghaladó összegből történő) fejlesztése, a fővárosi felsőoktatásból kikerülő frissdiplomások száma adja a versenyelőnyt, hanem a folyamatosan növekvő és megfizethető áron igénybe vehető üzleti célú ingatlankiadás.

2021-es adatok szerint az új bérlői igények (majdnem 400 ezer négyzetméter) már az első három negyedévben meghaladták az átadott új irodamennyiséget (291 ezer négyzetméter).

Az IT-szektor a 2010-es évek közepétől szintén dinamikusan fejlődött Varsóban is, többek között nemzetközi óriásvállalatok betelepülésének. A Google 2015-ben nyitotta meg a lengyel fővárosban a Campusát, mely a lengyel (és regionális) start-up-szcénának jelentett lökést.

Az elmúlt években több amerikai nagyvállalat (Google, Microsoft) jelentett be lengyelországi beruházást több milliárd USD értékben, felértékelve ezzel elsősorban a fővárost, munkalehetőséget teremtve az informatikai területen.

Saját becsléseit alapul véve a lengyel főváros a következő időszakban még a legkonzervatívabb növekedési modell mellett is azzal számol, hogy a magyarországinál hidegebb időjárás ellenére is 2021-ben majdnem 71 ezer főt foglalkoztató, fent említett területek a 2030-as évekre minimum még 24 ezer embernek adnak munkát (ez a szám a legoptimistább forgatókönyvek szerint akár meg is közelítheti a hatvanezret).

A város most meglévő komparatív előnyei a lengyel piacon részben megmaradnak (fővárosi szerep, városi befektetések egy élhetőbb, zöldebb környezetbe, a város és elővárosai lakosságának növekedése – belső lengyel migráció eredményeként is –, jó színvonalú felsőoktatás), azonban a Magyarországhoz képest sokkal decentralizáltabb országban más nagyvárosok (pl. Gdańsk és a Hármasváros, Katowice) milyen ütemben zárkóznak fel a fővároshoz.

A nemzetközi vállalatok érdeklődésén kívül a főváros növekedési potenciáljának vizsgálata esetén érdemes azt is megvizsgálni, hogy a lengyel start-up-ok milyen szerepet tudnak betölteni.

A magyartól ugyan eltérő támogatási rendszerben, de a lengyel állam több programot írt ki számukra, melyek eredményeként egyre több vállalkozás jelenik meg nemcsak a lengyel, hanem a nemzetközi piacon is.