Az EU nem akar vakcinaháborút, nem tervez exportkorlátozást

Medicina2021. feb. 12.H. É.

A koronavírus elleni oltóanyagok gyártásának gyorsítását tartja a legfontosabbnak az Európai Bizottság, amely továbbra is abban bízik, hogy a nyár végéig az EU felnőtt lakosságának 70 százaléka megkapja valamelyik vakcinát – derült ki egy online szakmai eszmecserén.

Túl optimista volt az Európai Bizottság a Covid-vakcinák gyártási kapacitásaival kapcsolatban, ám az oltóanyag előállítása bonyolult folyamat, amihez mintegy 400 alkotóelem szükséges, és körülbelül 100 beszállító összehangolt munkája kell.

Ezzel magyarázta Marofka Ferenc, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának tisztviselője, hogy a tervezettnél és a reméltnél lassabban érkezik oltóanyag az unióba.  Hozzátette: ennek ellenére ma is az a cél, hogy az európai felnőttek 70 százaléka megkapja a védőoltást a nyár végéig.

Ami a közös vakcinabeszerzést illeti, azt mondta: a 450 milliós uniós piac méreténél fogva ez ideálisnak tűnt ár szempontjából és azért is, hogy mindenki hozzájusson az oltóanyaghoz. Az volt a terv, hogy miközben nem kötnek kompromisszumot a biztonságosság terén, igyekeznek minél több gyártóval megállapodást kötni.

Az unió vészhelyzeti alapjának 2,7 milliárdjából kötötték meg az elővásárlási szerződéseket, a tagállamok pedig azt vállalták, hogy az előre megszabott áron és darabszámban átveszik az oltóanyagot, tehát egy garantált piacot biztosítanak. Végül nyolc céggel kötöttek megállapodás: Pfizer/BioNTech, Moderna, Astra Zeneca, CureVAc, Novavax, Johnson, Sanofi-GSK. Mindenki mással lehetett külön tárgyalni, ahogyan Magyarország tett az orosz és magyar vakcinákkal.

Bár az Astra Zeneca 100 millió dózist leszállítását vállalta az első negyedévben, ám ezt folyamatosan csökkentette. Kiderült: bár elvileg négy helyen gyártanak, abból kettő Angliában van, onnan nem hozhatnak ki vakcinát addig, amíg a britekkel aláírt szerződést nem teljesítik. Ez egyfajta háborút robbantott ki a britek és az unió között – fogalmazott Marofka Ferenc, hozzátéve: közben a Pfizer belgiumi gyárban milliószámra készül oltóanyag a brit piacra is.

Közölte ugyanakkor, hogy az unió nem akar exportkorlátozást, azon mindenki csak veszítene. A britek és az amerikaiak sem ezt teszik, akik a Modernától várják el, hogy előbb az USA-nak tett vállalását teljesítse, majd csak azután szállítson máshová vakcinát.

Az EU morális felelőssége is, hogy mindenkinek jusson vakcina, ha a határokat lezárják, ez nem lehetséges. Szerinte sokkal inkább azon kellene elgondolkodni, hogy helyes-e a például sportolókat oltani akkor, amikor másutt még az orvosoknak sem jut védőoltás.

Az uniós delegált ugyanakkor jelezte: egyelőre „megfigyelik” a Covid-vakcina-exportot, minden gyártónak jelentenie kell, hogy hová és mennyi vakcinát visz ki az EU-ból.
Az orosz és a kínai vakcina uniós engedelyeztetésével kapcsolatban azt mondta: nem sietnek a gyártók ezzel, aminek több oka is van. Egyrészt elsősorban saját piacra gyártanak, másrészt van egy óriási globális piac az EU-n és az USA-n kívül, ahol a legszigorúbb és legbonyolultabb gyógyszergengedélyeztetési folyamata. Az oroszokkal ugyanakkor intenzív tárgyalások folynak, a gyártást ellenőrizni kell, a minőséget pedig egy német cég fogja garantálni informákcói szerint, emellett – ahogyan Magyarországon – minden egyes gyártási tételt külön kell majd engedélyeztetni.

Hozzátette: a kínai vakcina hagyományos, az orosz viszont egy modern technológiával készült, „ilyennel biztosan nem oltottak senkit be gyerekkorában”, mivel 2019-ben használták először az ebola ellen.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a Semmelweis Egyetem rektora úgy fogalmazott: bármely vakcinát ezerszer inkább ajánlja, mint a megfertőződést. Miután még mindig napi száz körül van itthon a halottak száma, és a Covid-19 maradandó károsodást okozhat a fertőzötteknél, a legfontosabb, hogy minél gyorsabban minél több embert beoltsanak.