Megint jöhetnek a maszkok – de vajon a textilből készültek is elég hatékonyak?

Medicina2021. szept. 8.H. É.
A rovat támogatója:

Az elmúlt időszakban számos kutatás megerősítette, hogy a maszkok fontos védelmet nyújtanak a koronavírus-fertőzés ellen, legyen szó annak akár a gyorsabban terjedő Delta-variánsáról. Az is bizonyossá vált, hogy az orvosi arcvédők hatékonyabbak a textilből készülteknél, ezért több országban is ezek viselése vált elfogadottá.

Magyarországon egyelőre továbbra sem kötelező újra a maszkviselés, a koronavírus-járvány fellángolásával azonban Izraeltől az USA több államáig azonban több olyan hely van a világon, ahol például a közösségi közlekedési eszközökön vagy zárt terekben ismét el kell takarni az orrot és a szájat.

A szakemberek itthon is egyre inkább ezt ajánlják, bár abban megoszlanak a vélemények, hogy kiknek. Szlávik János infektológus a veszélyeztetetteknek javasolja, akár az oltottaknak is.

Kemenesi Gábor virológus azonban mindenkinek, aki zárt térbe, főként rossz szellőzésű, sok ember által látogatott helyre megy. Mint közösségi oldalán fogalmaz:

a maszkviselés jelenleg önkéntes, de ez nem jelenti, hogy tilos lenne. Tengernyi tudományos adat van rá, hogy a maszkok működnek, ráadásul jól működnek.

Tudományos érvként azt a tanulmányt hozza fel példának, amelyben 340 ezer ember vett részt, és amelyben például megállapították, hogy ha csupán az emberek csupán 30 százaléka használ maszkot, máris 10 százalékkal kevesebben lesznek betegek.

Az idősebb korosztályban viszont 35 százalékkal kevesebb volt a fertőzött – ha sebészi maszkot viselnek az emberek.

Amerikai egyetemek bangladesi kutatókkal közös kísérlete ugyanis a maszkok hatékonyságát is vizsgálta, mégpedig valós körülmények között. A napokban publikált tanulmány nem csak arra szolgáltatott egyértelmű bizonyítékot, hogy az általános maszkviselés csökkentheti a Covid-19 gyakoriságát. De arra is, hogy

a kedvező hatás sokkal jobban érvényesült azokban a közösségekben, ahol sebészeti maszkokat használtak a textilből készültek helyett. Ez az eredmény összhangban van azokkal a laboratóriumi eredményekkel, amelyek szerint az előbbi nagyobb szűrési hatékonysággal rendelkezik, feltéve, ha rendeltetésszerűen használják.

A szakemberek egy része szerint ugyanakkor a hatékonyság szempontjából a megfelelő viselet fontosabb, mint az, hogy milyen anyagból készül az arcvédő. A maszknak jól kell illeszkednie az arc körvonalaihoz, hogy megakadályozza a levegő szivárgását a szélek körül. Ehhez az orrot és a szájat teljesen el kell fednie, le kell érnie az áll alá, és ha textil, akkor legalább két szövetrétegből kell állnia és moshatónak kell lennie. 

A fény- és a gyertyateszt is hasznos: a szöveten keresztül legfeljebb sejteni lehessen a fényt, és meg kell akadályoznia, hogy el tudjunk fújni egy gyertyát.  

Az FFP2-es, KN95-ös maszkok is csak akkor nyújtanak garantált védelmet, ha megfelelően viselik azokat. Folyamatos hordás mellett maximum 6-8 óra után le kell cserélni őket, de ha korábban bepárásodnak, akkor még hamarabb.

Mivel az orvosi maszkok mellett már korábban is számos tudományos érv szólt a textilből készültekkel szemben, Franciaország Közegészségügyi Főtanácsa már idén januárban az orvosi maszkok használatát ajánlotta az akkor újnak számító brit és dél-afrikai mutánsokkal szemben.

Azokban a hetekben Ausztriában, Németországban is új rendelkezéseket hoztak, az orvosi maszkok használatát írva elő, és bár ezeket az előírásokat enyhítették az év során, mostanra a textilből készült csinos vagy vicces darabok mellett ezekben az országokban általánossá vált az orvosi maszkok használata.

Persze, az sem mindegy, mikor kezdjük viselni az arcvédőket.

Az időben – tehát még a járvány kezdeti szakaszában – bevezetett maszkviseléssel a vírus kevésbé tud elszabadulni, így az kevesebb embert ér el, kevésbé telnek a kórházak, és esnek ki munkaképes emberek a gazdaságból

- idéz fel egy ezzel kapcsolatos ausztrál tanulmányt Kemenesi Gábor.