A jegybanki veszteség okait boncolgatja az MNB
Pénzügy2020-tól korábban nem tapasztalt válsághullám rázta meg a világot, aminek kezelésére a jegybankoknak is rendkívüli válaszlépéseket kellett tenniük. A járvány által okozott gazdasági károk enyhítése érdekében világszerte általános volt a jegybanki likviditás növekedése, majd ezt követően az infláció elleni küzdelem miatt a kamatszint emelkedése. Mindkét lépés jelentős hasznot hozott a nemzetgazdaság és a társadalom egészének, ugyanakkor a jegybankok számviteli eredményének jelentős csökkenésével járt együtt – írja az MNB oldalán megjelent elemzés.
Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a központi bankok 2023. évre vonatkozó eredményéről szóló előzetes beszámolók, illetve a végleges éves jelentések – olvasható a jegybank oldalán megjelent elemzésben.
Mint hozzáteszik: ezek alapján a tavalyi évben még a 2022-esnél is több, globálisan meghatározó és európai uniós jegybank is jelentős veszteséget könyvelt el.
- A Federal Reserve a negatív jegybanki tőke elkerülése érdekében egy ún. „halasztott kötelezettség” („deferred asset”) mérlegsoron könyveli el a felgyülemlő veszteségeket. A Fed 2022 szeptemberében függesztette fel a befizetéseket a Kincstár felé veszteségei miatt, és a halasztott kötelezettségének állománya 2023 végén meghaladta a 133 milliárd dollárt.
- Az EKB 2023-ban közel 8 milliárd eurós bruttó veszteséggel zárta az évet – auditált eredménye ugyanakkor a pénzügyi kockázatokra korábban megképzett tartalékok felszabadításával kedvezőbb volt ennél.
- A német Bundesbank bruttó eredménye 21,6 milliárd eurós veszteséget tett ki – amiből a tartalékok felhasználása után is fennmaradt 2,4 milliárd euro.
- A francia, az olasz és a spanyol jegybank 2021-ben és 2022-ben is jelentős nyereséget realizált, azonban 2023 során mindegyikük eredménye nagymértékű veszteségbe fordult, melyet ezen intézmények is csak a tartalékok felszabadításával tudtak fedezni.
- A lengyel jegybank eredménye a 2021. évi nyereséget követően már 2022-ben is jelentős veszteségbe fordult – elsősorban a kamatok emelkedése miatt. A 3/6 kedvezőtlen folyamat 2023-ban még fokozódott, mivel a veszteség az év során tovább emelkedett, és meghaladta a 8 milliárd eurót.
- A magyar mellett a holland, a belga, az osztrák, a portugál és a finn jegybank bruttó (tartalékfelszabadítás előtti) vesztesége is jelentős mértékben emelkedett.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a veszteség és esetlegesen negatív saját tőke nem veszélyezteti a jegybanki mandátumok teljesítését, illetve, hogy az ár- és pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása élvez elsődleges prioritást.
Az elmúlt két évben megtapasztalhattuk, hogy az infláció megugrása milyen hatalmas károkat okoz a gazdaság működésében, illetve a családok életében. A jegybankoknak ezért továbbra is legfontosabb feladatuk az, hogy
minden eszközzel harcoljanak az infláció ellen, és elérjék a törvényben is rögzített árstabilitási céljukat.
Ebben a küzdelemben ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni az eredményhatást, mivel az alacsonyan tartott infláció társadalmi haszna bőven ellensúlyozza az esetleges jegybanki veszteséget.
Az elemzés teljes szövege elolvasható EZEN a linken.
