A kínai jüan leelőzte a japán jent: egy ábrában a világkereskedelem

Pénzügy2024. jan. 9.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Előretört a kínai jüan részesedése a világkereskedelemben.

2010-ben a világ pénzügyi tranzakcióinak még csak 0,1%-ában érintett kínai jüan súlya az ukrán háború által felgyorsított világkereskedelmi és geopolitikai átrendeződéssel dinamikusan növekszik - írja az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet elemzése.

A világ meghatározó bankközi fizetési rendszere, a SWIFT adatai szerint ugyanis novemberre a jüan leelőzte a világ negyedik legfontosabb devizáját, a japán jent.

Tekintve, hogy a SWIFT adatai szisztematikusan alábecsülik a jüan világkereskedelmi súlyát (a SWIFT kimutatásaiban nem szerepelnek az elsősorban Eurázsiában használt, kisebb forgalmú vetélytársainak tranzakciói), megkockáztathatjuk a feltételezést, hogy a kínai jüan részesedése a világkereskedelemben (4,6%) ma már valójában nagyon közel van a brit fontéhoz (7%), azaz világ harmadik legtöbbet használt devizájához is. 

A kereskedelmi ügyletek finanszírozásában pedig a jüan már most is a második helyen áll, megelőzve az eurót.

Bár a dollár változatlanul a világkereskedelem messze legfontosabb devizája (részesedése a tranzakciók esetében csaknem 50%, a kereskedelmi finanszírozásban pedig 40% körüli), mindez felveti a kérdést: átalakulóban van-e a világ pénzügyi rendszere.

A fejlemény határozottan megosztja a devizapiacok szakértőit: egyesek a mai, dollár alapú globális pénzügyi rendszer küszöbön álló összeomlását vetítik előre, szerteágazó következményekkel a világkereskedelemre és a pénzügyi piacokra. 

Mások szerint nincsen semmi látnivaló: a dollár dominanciája változatlan, csak az Egyesült Államokkal amúgy is szemben álló országok, elsősorban a szankciók által pénzügyi ostrom alatt álló Oroszország jüan alapú kereskedése növekedett meg.

Hogy tisztán lássunk az egymásnak sokszor ellentmondó kommentárok közepette, érdemes röviden felidézni, hogy mi történt a devizapiacokon 2022 óta, és ami ugyanilyen fontos, mi az, ami nem következett be.

A Nyugat példátlan mennyiségű és mélységű szankciót vezetett be Oroszország ellen, hogy annak gazdaságát összeroppantva az ukrajnai háború feladására kényszerítse. 

Ami a legfontosabb ebben az esetben, hogy Oroszországot néhány kivételt leszámítva kizárták a nyugati vezetésű pénzügyi rendszerből (beleértve a bankok közötti kommunikációban döntő szerepet játszó SWIFT-ből is), és a legfontosabb termékek esetében döntően kitiltották a nyugati piacokról (energiahordozók, nyersanyagok, gépipari és elektronikai termékek.)