A pénzügyi kultúra helyzete és fejlődése Magyarországon

A tanulmány szerzői - Hergár Eszter a Magyar Nemzeti Bank, Társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóságának vezetője, Kovács Levente, a Miskolci Egyetem, egyetemi tanára, a Magyar Bankszövetség főtitkára, illetve Németh Erzsébet a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi tanára, a Pénziránytű Alapítvány szakértője -, arra keresik a választ, hogy az egyes intézmények, civil szervezetek, állami intézkedések, milyen lépéseket tettek a pénzügyi kultúra és tudatosság erősítése érdekében, kiket és milyen eredményeséggel értek el, illetve fejlesztettek.

Pénzügyi edukáció társadalmi relevanciája

A pénzügyi oktatás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a lakosság kapcsolódni tudjon a pénzügyi világhálóhoz, kezelni tudja a hiteleket és a megtakarításokat, továbbá megértse a pénzügyi rendszer működését és kockázatait.

A pénzügyi kultúra fejlesztése a kormányok, az oktatási intézmények, valamint a pénzügyi és civil szféra közös feladata. Az áttekintő tanulmány megállapítja: a pénzügyi kultúra és fejlesztése az elmúlt mintegy 10 évben egyre fontosabbá vált mind az állami, mind a civil szféra, mind a gazdaság szereplői számára, ami végső soron a társadalom pénzügyi kultúrájának és ismeretének emelése révén a gazdaság teljesítőképességét is növeli.

A pénzügyi döntésekhez szükséges készségek, ismeretek hiányából fakadó kockázatok mérséklése érdekében

számos szervezet indított a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló programot,

amelyet egyaránt végeznek állami és nem állami (jellemzően a pénzügyi piacon működő) szereplők – gyakran együttműködésben.

Ezen programok közé sorolhatóak a képzések, a kutatások, a felmérések, a versenyek, a tanácsadás, az interneten elérhető dokumentumok, alkalmazások stb. Fontos állami szereplők vállaltak egyre aktívabb szerepet a lakosság pénzügyi ismereteinek növelésében, a pénzügyi kultúra fejlesztésében és terjesztésében, így például a Magyar Nemzeti Bank, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az Állami Számvevőszék, minisztériumi háttérintézmények, valamint oktatási intézmények.

A pénzügyi kultúra fejlesztése: állami szerepvállalás 

A szerzők kiemelik, hogy az áttekintett időszakban

a pénzügyi-gazdasági edukáció megjelent a közoktásban.

Ennek egyik fontos állomása, hogy a Nemzeti Alaptantervben a célok, kompetenciák és területek között nevesítették a gazdasági és pénzügyi ismeretek oktatását is.

Ugyanakkor rámutatnak, hogy

kötelező tantárgyként a technikumokon kívül nem tanítanak pénzügyi, gazdasági vagy vállalkozói ismereteket.

Szintén fontos mérföldkő a pénzügyi kultúra fejlesztésének szempontjából a 2016-ban megalkotott, majd 2017-ben elfogadott

Pénzügyi tudatosság fejlesztését szolgáló Stratégia,

illetve azok a 2017-től évről évre megjelenő

akkreditált tankönyvek

és egyéb tananyagok, amelyek az általános iskola 3. osztályától egészen a középiskola végéig szolgálják a diákok pénzügyi tudatosságának kialakítását és fejlesztését.

A civil szféra szerepvállalása

A pénzügyi kultúra fejlesztése iskolán kívüli programjainak áttekintését célzó kutatások feltárták, hogy a képzések volumene, a képzési programok, illetve a programok résztvevőinek száma rendkívüli mértékben, mintegy háromszorosára növekedett 2016 és 2020 között, így a 2020-as mérés eredményei szerint

több mint 1 millió 300 ezer résztvevője volt a vizsgált programoknak.

Előrelépést jelent emellett, hogy a 2016-os és 2020-as mérés között nőtt a képzési programok időtartama és a felnőttek részére szervezett, többnapos képzések száma is. A képzési programokon részt vevők túlnyomó többségét azonban 2020-ban is a közoktatásban tanulók alkották.

A kutatások arra is felhívták a figyelmet, hogy a képzési programok

csak kis része szólt a pénzügyileg sérülékeny felnőtteknek, és kevéssé vette figyelembe a célcsoportok jövedelmi helyzetét és társadalmi hátterét. 

Ebből a szempontból különös jelentősége van

az MNB Pénzügyi Navigátor

programjának, amely a felnőtt lakosság, különösen a pénzügyileg sérülékeny társadalmi csoportok pénzügyi tudatosságának fejlesztését, illetve támogatását szolgálja, nem csupán ismeretátadással és képzésekkel, de tanácsadással is áll a rászoruló felnőttek rendelkezésére.

Az említett kutatások, miközben értékelik a pénzügyi kultúra fejlesztést célzó programok és a bennük résztvevők számának növekedését, arra hívják fel a figyelmet, hogy

a képzések minőségbiztosítottsága nem javult,

és az eredményesség mérése nem volt jellemző. A Pénziránytű Alapítvány akkreditált tankönyveinek, tananyagainak használata, illetve a náluk meghonosodott mérési kultúra minél szélesebb körű terjedése jelentős előrelépést jelenhetne a hazai pénzügyi kultúra fejlesztést célzó programok minőségében, célratartottságában és eredményességében.

Az esszé szerzői kiemelik, hogy hazai pénzügyi kultúra fejlesztés kiemelkedő jelentőségű programja

a PÉNZ7,

amely a pénzügyi tudatosság fejlesztését az iskolákban különórák és egyéb játékos interaktív események keretében támogatja. A program

2015-ben a Magyar Bankszövetség és a Pénziránytű Alapítvány együttműködésében indult útjára,

és az indulás óta már mintegy másfél millió tanuló, és több ezer iskola vett részt.

A PÉNZ7, illetve a pénzügyi és vállalkozói témahét együttműködő szakmai partnerei küldetésüknek tekintik a gazdasági-pénzügyi szemléletformálást, valamint, hogy segítséget nyújtsanak a mindennapokban előforduló pénzügyi helyzetekhez, a tudatos felnőtté váláshoz.

A témahét lehetőséget teremt arra is, hogy önkéntes pénzügyi szakemberek és vállalkozók bevonásával a napi gyakorlat is közelebb kerüljön a fiatalokhoz. 

Eredmények, kihívások

Írás rámutatott, hogy az elmúlt tíz évben igen jelentős pozitív változások történtek a pénzügyi kultúra, a pénzügyi tudatosság fejlesztése területén.

A kutatások, kiemelten az OECD longitudinális felméréseinek eredményei azt mutatják, hogy ma már mérhető hazánkban a pénzügyi tudatosság fejlődése, különösen a pénzügyi tudás, ismeretek és számolási készségek tekintetében, ugyanakkor a pénzügyi attitűdök és viselkedés, tudásunk gyakorlati alkalmazása terén további előre lépések szükségesek. 

A cikk szerzője Németh Erzsébet a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi tanára.