A zöld finanszírozás felemelkedése - Új irány az államadósság-kezelésben
PénzügyA fenntarthatóság napjaink gazdaságpolitikájának és pénzügyi rendszerének egyik központi kérdésévé vált, ezért egyre több intézmény és befektető keresi azokat a megoldásokat, amelyek a gazdasági növekedést a környezeti és társadalmi célokkal összehangolva támogatják. Erről a témáról tartott előadást Lukács Bence, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője a Magyar Közgazdasági Társaság Budapesti Gazdasági Egyetemen működő ifjúsági szervezetének meghívására. Az előadás során szó esett a fenntartható finanszírozás és az államadósság-kezelés kapcsolatáról, a zöld kötvények szerepéről, valamint a nemzetközi kötvénypiaci trendekről.
Az elmúlt években a fenntarthatóság a pénzügyi szektor egyik meghatározó irányává vált. A folyamat mögött több tényező is áll. Egyrészt az Európai Unió egyre szigorúbb elvárásokat fogalmaz meg a környezeti és társadalmi célok teljesítésére vonatkozóan, másrészt a befektetők részéről is növekszik az igény a fenntartható befektetési lehetőségek iránt.
A szemléletváltás a tőkepiacon is érzékelhető. A Budapesti Értéktőzsde például külön zöld termék szekciót működtet, ahol egy virtuális platformon keresztül követhetők azok az értékpapírok, amelyek fenntartható célokat szolgálnak. Ez átláthatóbbá teszi a piacot és segíti a befektetőket abban, hogy tudatosan válasszanak környezetbarát befektetéseket
- elemezte a fenntarthatóság hazai térnyerését Lukács Bence, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője.
A hazai pénzügyi rendszer zöld átállását a jegybank is aktívan támogatja.
A Magyar Nemzeti Bank több intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy a bankok fenntarthatóbb pénzügyi termékeket kínáljanak.
Ennek egyik fontos eszköze
a minősített zöld fogyasztóbarát lakáshitel, amely kifejezetten energiahatékony ingatlanok finanszírozását ösztönzi.
A konstrukció lényege, hogy a bankok kamatkedvezményt biztosítanak az ilyen célra felvett hitelek esetében, valamint nem számíthatnak fel folyósítási díjat. A kedvező feltételek célja, hogy a lakosságot a fenntarthatóbb ingatlanok felé tereljék.
A fenntarthatóság nemcsak a pénzügyi intézményeknél, hanem a kormányzati stratégiákban is egyre hangsúlyosabb.
Magyarország több olyan átfogó dokumentumot is elfogadott, amelyek a környezeti és klímavédelmi célok megvalósítását szolgálják.
Ilyen például a Nemzeti Erdőstratégia vagy a Nemzeti Energia- és Klímaterv. Ezek mellett további több tucat, becslések szerint 30–40 szakpolitikai stratégia foglalkozik a fenntarthatóság különböző aspektusaival, a természetvédelemtől az energiahatékonyságon át a klímavédelemig.
A fenntartható kötvények közül messze a zöld kötvények (kizárólag környezeti célokra fordítható beruházások) dominálnak a globális piacon, ezt követik a fenntarthatósági, majd a társadalmi kötvények. A globális trendeket azonban erősen befolyásolják a geopolitikai és gazdasági események is.
A párizsi klímaegyezmény körüli politikai változások, valamint a világgazdaságban megjelenő új prioritások, például a háborús konfliktusok vagy a versenyképességi kérdések, átmenetileg csökkentették a kibocsátások volumenét.
Az elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy a piac 2026-ra ismét elérheti a korábbi, 2024-es szintet.
Fenntarthatóság az államadósság-kezelésben
Az államadósság-kezelés területén a zöld kötvények kibocsátása több célt is szolgál - jelentette ki Lukács Bence. A szakember szerint egyrészt lehetővé teszi a költségvetés zöld kiadásainak teljes vagy részleges finanszírozását, illetve refinanszírozását. Másrészt hozzájárul a hazai és nemzetközi klímacélok megvalósításához, miközben új befektetői csoportokat is bevonhat az állampapírpiacra.
A fenntartható kötvények emellett erősítik az ország nemzetközi piaci jelenlétét
és segítik a befektetői bázis diverzifikálását, ami az államadósság finanszírozásának stabilitása szempontjából is fontos.
Magyarország 2020-ban hozta létre a Zöld Kötvény Keretprogramot,
majd még ugyanabban az évben kibocsátotta első zöld államkötvényét. A programot 2023-ban frissítették, hogy megfeleljen a változó piaci és szabályozási környezetnek. Azóta összesen 15 zöld kötvénykibocsátás történt hazai és nemzetközi piacokon. Ezek forintban, euróban, japán jenben és kínai jüanban kerültek értékesítésre.
A zöld állampapírok kinnlevő állománya elérte a 3143 milliárd forintot,
amelynek több mint 70 százaléka euróban, mintegy 23 százaléka pedig forintban denominált. A forintalapú zöld kötvényeket aukciók során értékesítik, és nemcsak intézményi befektetők, hanem a lakosság számára is elérhetők - közölte az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője.
Lukács Bence hozzátette: a zöld kötvények kibocsátása nemcsak finanszírozási eszköz, hanem az államadósság-kezelés átláthatóságát is növeli. A befektetők rendszeres jelentéseket kapnak a források felhasználásáról, valamint Magyarország fenntarthatósági teljesítményéről. Az ilyen adatszolgáltatások, például a zöld kötvény jelentések, az ország ESG profilja vagy a zöld költségvetési keretrendszer, erősítik az ország hitelességét a nemzetközi pénzügyi piacokon. A növekvő transzparencia hozzájárul a befektetői bizalom erősödéséhez, ami nemcsak a zöld kötvények, hanem a hagyományos állampapírok iránti keresletre is pozitív hatással lehet.
A fenntartható finanszírozás államadósság kezelésében játszott szerepéről szóló teljes rendezvényt az alábbi linken tekintheti meg.
