Az eddigi legnagyobb súlyú emlékérmét bocsátotta ki az MNB

A Magyar Nemzeti Bank, alapításának 100. évfordulója alkalmából a 100 forintos forgalmi érme emlékváltozatát bocsátotta ki. Az évforduló egyben a szuverén magyar pénzügyi rendszer alapításának ünnepe, ezért a forgalmiérme-emlékváltozat mellett unikális emlékérmék is megörökítik a centenáriumot.

„100 éves a Magyar Nemzeti Bank” megnevezéssel 50 000 Ft névértékű, egy oldalon aranyozott rátétes ezüst és 3 000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a jegybank.

A 100 grammos ezüst emlékérme a hazai emlékérme-kibocsátások történetében a valaha volt legnagyobb súlyú nemesfém emlékpénz. További különlegessége a szélét díszítő 100 rece, mely erősíti az évfordulóra való utalást. A 100 Ft-os érme megújult tematikai oldalát Kovács Zoltán szobrászművész, az emlékérméket Horváth Andrea iparművész tervezte.

A gyűjtői célú centenáriumi érmék forgalmazása az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül 2024. május 24-én indul.

A jegybank, alapításának centenáriuma alkalmából a 100 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát, valamint a valaha volt legnagyobb súlyú nemesfém érmeként 50 000 Ft névértékű ezüst emlékérmét és annak 3 000 Ft-os címletű színesfém változatát az MNB alelnöke és főigazgatója ünnepélyes keretek között bocsátotta ki.

A jubileum alkalmából kibocsátásra kerülő 100 Ft-os forgalmi érme emlékváltozat névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 100 Ft-os érme címletoldalával.

A tematikai oldalon a megszokott címerábrázolás helyett a középmezőben kissé excentrikusan elhelyezve a Magyar Nemzeti Bank logójának ábrázolása látható, amelyet a jegybank által 1924-ben kibocsátott részvény díszítőkeretéből vett – két oldalt a belső magon túlnyúló és az előlap külső szélén futó gyöngysort is megszakító – motívum-részlet vesz körül.

A tematikus oldal szélén, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG”, alsó köriratban – három sorba tördelve – a „100 ÉVE A FÜGGETLEN, STABIL PÉNZÜGYI RENDSZER ŐRE” felirat olvasható, amely tartalmi egységet képez a logóábrázolással. Az alsó körirat fölött, bal oldalon a Magyar Nemzeti Bank alapításának évét jelölő „1924” felirat, jobb oldalon a „2024” verési évszám olvasható.

Az érme tematikai oldalát Kovács Zoltán szobrászművész tervezte. Az érmék technikai paramétereikben megegyeznek a készpénzforgalomban használt 100 Ft-os érmékkel: a bicolor színesfém érme körgyűrűje réz (65%), nikkel (15%) és cink (20%) ötvözetéből, belső magja réz (75%), nikkel (4%) és cink (21%) ötvözetéből készült.

Az érme külső átmérője 23,80 mm, a külső és a belső rész találkozásánál az átmérő 15,30 mm. Az érme peremvastagsága 2,60 mm, súlya 8,60 gramm, széle recézett.

A jegybank alapításának 100. évfordulója alkalmából megjelenő 100 Ft-os forgalmiérme-emlékváltozat 2 millió példányban készül. Az új érmével a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat, az MNB a lakossági pénztárában címletváltást nem végez.

A 2 milliós keretből 12 000 darab elsőnapi (normál verdefényes) veretként sorszámozott díszcsomagolásban vásárolható meg a 100 évvel ezelőtti alakuló közgyűlés napjára emlékeztetve, 2024. május 24-től a Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül. Gyűjtői termékként, 20 darab érmét tartalmazó rolnikban is ugyanott lesz elérhető az új 100 Ft-os forgalmiérme-emlékváltozat.

Tekintettel az MNB nemzetgazdaságban betöltött szerepének jelentőségére, „100 éves a Magyar Nemzeti Bank” megnevezéssel 50 000 Ft névértékű ezüst és 3000 Ft-os címletű színesfém emlékérmét is kibocsát a jegybank.

A centenáriumi emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja. Az emlékérmék éremképileg azonosak, azonban névérékükben, illetve technikai paramétereikben eltérnek.

Az emlékérmék előoldalán a Magyarország zászlaját heraldikai sávozással megjelenítő, körvonallal határolt középmezőben a fejlődést és növekedést jelképező Fibonacci-spirál plasztikus megjelenítése látható, háttérben szerkesztőnégyzetekkel.

A spirál gyújtópontjában áll az „MNB” felirat és az alapítás évét jelölő 1924-es évszám, így kifejezve, hogy a jegybank tevékenységével a kezdetektől fogva hozzájárul a stabil gazdasági környezet kialakításához, ezzel megteremtve a fejlődés alapját.

A külső peremen olvashatók az intézmény működését meghatározó legfontosabb célok: félköriratban fent a „STABILITÁS ● FEJLŐDÉS ● ÉRTÉKTEREMTÉS”, lent a „FÜGGETLENSÉG ● FENNTARTHATÓSÁG”.

A Fibonacci-spirál hátterében kirajzolódó legnagyobb szerkesztőnégyzet jobb felső sarkában a „2024” verési évszám és a „BP.” verdejel, a bal alsó sarkában az „50000”, illetve a „3000” értékjelzés, valamint a „FORINT” felirat olvasható két egymás alatti sorban. A kibocsátót jelölő „MAGYARORSZÁG” felirat a spirál ívét követve, a spirál alatt jelenik meg.

Az 50 000 forintos címletű ezüst emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 100 gramm, átmérője 60 mm, szélét 100 darab rece díszíti, utalva a centenáriumra.

Az ezüst emlékérme a hazai emlékérme-kibocsátások történetében a valaha volt legnagyobb súlyú nemesfém emlékpénz. A 3000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett. Az aranyozott inlay-jel ellátott ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 6000 darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 8000 darab készíthető.

A helytállás időszaka volt a magyar jegybank története

- mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank centenáriumi ünnepségén, ahol a centenáriumi érmék kibocsátását is ünnepelték.

Az első világháború után a csonka Magyarország különlegesen nehéz helyzetben volt, a gazdasági válság, a lassú politikai konszolidáció közepette kellett megteremteni az első önálló központi bank működésének feltételeit – emlékeztetett az alelnök.

Mint mondta, egy jól működő gazdasághoz, és a kilábaláshoz létfontosságú volt a jegybank létrehozása. A száz év tanulságait összegezve Kandrács Csaba kiemelte: rendkívül fontos a kiegyensúlyozott monetáris és fiskális politika együttműködése, koordinációja. Emellett a jegybank függetlenségének garantálása is létfontosságú, ami a recessziós időkben különösen fontosnak bizonyult.

Mint mondta, a jegybank igazi tőkéje a hitelessége, a bizalom, a kiszámíthatóság, és a jegybanknak meg kell győznie a közvéleményt, hogy mindent megtesznek a mandátum teljesítésére – erre már az MNB első elnöke, Popovics Sándor is emlékeztetett.Konzervatívnak kell lenni az elvekben, és haladónak a feladatok teljesítésének eszközeiben – emlékeztetett Popovics Sándort idézve az MNB alelnöke.

Az osztrák-magyar közös jegybank autonómiáját felfüggesztették a világháború miatt, mert beláthatatlan pénzszükséglettel járt a háború finanszírozása – mondta Pogány Ágnes, az ELTE BTK tudományos főmunkatárs. 1922-től egy inflációs folyamat bontakozott ki, ezért vált fontossá, hogy 1924 elején megalapítsák az önálló jegybankot, és az értékálló valutát. Az inflációt rövid idő alatt sikerült megfékezni, és a pengő egy stabil valutává vált a második világháborúig.

Annak idején egy ellehetetlenített gazdaságot kellett a válságból kihozni, leküzdeni az inflációt, stabilizálni a gazdaságot, kezelni az 1929-33-as gazdasági világválságot - összegezte Lehmann Kristóf, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Mint mondta, a jegybank a fiskális politikával együtt tud lépni az inflációval szemben.

Pogány Ágnes felidézte, hogy 1931-ben egy komoly válság idején sikerült megőrizni a bankrendszert és megvédeni a devizakészleteket, valamint visszaállítani az ország adósságszolgálati képességét.Az inflációs célkövetést 2001-ben vezette be az MNB, egyúttal egy árfolyamsávot is mellé rendeltek, ami 2008-ig tartott.

A hatékony inflációs célkövetést azonban megnehezítette a devizahitelezés elterjedése. 2017-től négy éven keresztül a jegybank célsávjában maradt az infláció szintje, ami a régiós országokkal összehasonlítva sikeresnek számít – mondta Lehmann Kristóf.