Az OTP-nél felére csökkent az ügyfelek adatlopásból adódó kára

A Magyar Nemzeti Bank adatcsalásokra vonatkozó „öt csapás” intézkedéscsomagja egy valós társadalmi problémára reagál, egy olyan bűncselekmény-típus hatásait igyekszik csökkenteni, illetve a bankokra átterhelni, amellyel szemben az OTP Bank évek óta nagy erőkkel és jó eredményekkel küzd.

A csalásokkal szembeni hatékony fellépés legnagyobb kihívása, hogy a bűnözők nem a biztonságos banki rendszereket támadják, hanem az ügyfelek éberségét játszák ki, és vagy kicsalják tőlük a banki adataikat, vagy ráveszik őket, hogy maguk hajtsanak végre olyan átutalásokat, amelyek végül a bűnözőket gyarapítják.

Az OTP Bank ügyfeleinek kárára sikeresen végrehajtott pénzforgalmi visszaélések volumenét felére sikerült visszaszorítani az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Ennek hátterében azok az intézkedések állnak, amelyeket az OTP Bank több milliárd forintos ráfordítással, magasan a szabályozói és felügyeleti elvárások felett hozott meg. A csalás-megelőzési erőfeszítések középpontjában az ügyfelek érdeke áll, hiszen – szemben minden más állítással – egy felelős pénzintézet elsősorban az ügyfelei biztonsága és bizalma érdekében cselekszik.

Ennek megfelelően az OTP Bank

• több mint 3 milliárd forintot fektetett eddig saját fejlesztésekbe, amelyek kizárólag az adatalapú csalások megelőzését szolgálják. Ennek keretében a tranzakciókat figyelő algoritmusok és mesterséges intelligencia fejlesztések mellett olyan, az ügyfelek számára látható megoldások születtek, amelyek a biztonságos felhasználást és gyanú esetén a gyors reagálás képességét erősítik. (azonnali letiltás funkció, valódi ügyintézővel folytatott telefonbeszélgetés kijelzése, 1 millió forintos utalási limit alapbeállítása stb.)
• Ezen felül évente 1 milliárd forintot fordít olyan külső szolgáltatások vásárlására, amelyek nemzetközi szinten bevált gyakorlatokat alkalmaznak az ügyfelek biztonságának erősítésére.
• Dedikált fejlesztői csapatot állított fel, amelynek egyedüli feladata az Internet- és Mobilbank használat biztonságosabbá tétele.
• Létrehozott egy 33 fős osztályt, amelynek kizárólagos feladata a csalásban érintett ügyfelek telefonos bejelentéseinek hatékony kezelése, a kármegelőzéshez és a további visszaélések megakadályozásához szükséges intézkedések haladéktalan végrehajtása. Egy, az OTP Bank és az ORFK közötti külön megállapodás keretében ez az osztály az év minden napján, a nap 24 órájában azonnali kapcsolatot tud létesíteni a Rendőrséggel.
• 1 milliárd forintot fordított eddig ügyféledukációra, miközben aktívan részt vesz a szektorszintű összefogásban létrejött, az MNB által is támogatott Kiberpajzs edukációs platform munkájában.
• Az ELTE-vel közösen megalapította a KIBERLAB biztonsági kutatási- és fejlesztési labort, amelynek célja a pénzügyi visszaélések megelőzési lehetőségeinek vizsgálata és a bank saját védelmi megoldásainak kutatása.

Az OTP Bank eddigi erőfeszítései, amelyek messze túlmutatnak a szabályozói és felügyeleti elvárásokon, eddig legalább 17 milliárd forint összegű kártól óvták meg a bank ügyfeleit, és mára egyes elkövetési módoktól, mint például a Foxpost-típusú csalás, teljesen meg tudják óvni az OTP ügyfeleket.

A probléma ugyanakkor valóban nincs megoldva, jogos az MNB törekvése, hogy szektorszinten és további jelentős mértékben csökkenjenek a csalások.

Ennek érdekében célszerű lépés az OTP Bank által már 2020 óta szorgalmazott központi visszaélésszűrő rendszer létrehozása, ami versenyszabályozási és adatvédelmi okokból is túlmutat az egyes bankok cselekvési mozgásterén.

Szintén elengedhetetlen az a jogszabály módosítás, amely kivédhetővé teszi a telefonszámok megtévesztő felhasználását. A Bankszövetség és az NMHH együtt működik ennek előkészítésében, a telekommunikációs szolgáltatók bevonásával.

Az OTP Bank támogatja a csalások elleni közös küzdelmet, ahogy eddig is, ezután is a szabályozásokat és előírásokat meghaladó szigorúsággal, az ügyfelek érdekének megfelelő módon és mértékben fog erőfeszítéseket tenni a hatékony megelőzés terén.

Az új szabályoknak és elvárásoknak ugyanakkor figyelemmel kell lenniük arra, hogy ezek a csalások nem a banki rendszereket érintik, hanem az ügyfelek figyelmetlenségét vagy gyanútlanságát, esetleg hiszékenységét használják ki.

Ennek tudatában minél nagyobb felelősséget terhel a bankokra a szabályozó, annál nagyobb mértékben kockáztatja a további morális eróziót, azaz a felelőtlen ügyfélmagatartást és a bűnözői oldalon megjelenő, jóhiszeműnek álcázott csalások volumenének növekedését.