BÉT50 - Európa élvonalában a Kecskeméti Konzervgyártó
PénzügyA főszezon idején a Kecskeméti Konzerv Kft. annyi csemegekukoricát dolgoz fel három nap alatt, hogy azzal Magyarország teljes éves fogyasztását el tudnák látni. A főleg exportra termelő vállalat a járvány idején is fejlesztett. A cég bekerült a Budapesti Értéktőzsde legjobb cégeket felvonultató 2020-as BÉT50 kiadványába.
A kecskeméti konzervgyár története egészen a 19. század végéig nyúlik vissza: a Bács-Kiskun megyei manufaktúrát eredetileg egy dél-tiroli üzletember, Dieffenbach J. Eugen hozta létre még 1899-ben. Az üzem a múlt század második felében már 3000 különféle terméket készített, és egyike volt az ország 16 nagy konzervgyárának.
A rendszerváltás után a telephely több külföldi vállalat kezében is megfordult, de az új tulajdonosok nem használták ki jól a lehetőségeiket. A gyár volt, hogy a rubelválság, de előfordult, hogy a rosszul megválasztott üzleti terv miatt nem tudott megfelelően növekedni.
Végül 2005-ben jött létre az a magyar tulajdonú Kecskeméti Konzerv Kft., amely először bérelte, majd megvette a zöldségkonzerv-gyártó üzemet az akkori tulajdonostól, a szintén magyar Univertől.
A hazai társaság olyan növényekre alapozott, amelyeket itthon nagy mennyiségben lehet termelni, a konzervjeikbe ezért főleg zöldborsó és csemegekukorica került. Utóbbi előállításában Magyarország kiemelkedő helyet foglal el a piacon: a kedvező környezeti adottságoknak hála, hazánk az Egyesült Államok és Franciaország után a harmadik helyen áll a termelői világrangsorban.
Kovács János, ügyvezető és gazdasági igazgató
A csemegekukorica és a minőségi zöldborsó európai népszerűsége meg is hozta a sikert a kecskeméti cégnek, a vállalat 2016-ban már teljesen függetleníteni tudta magát a korábbi szolgáltatótól. Miután részt vettek egy nagyvállalati beruházási programban, energetikai szempontból is saját lábra álltak.
Önálló víz-, villamosenergia, gőz- és gázellátást alakítottak ki, emellett egy 12 ezer négyzetméteres raktárat is építettek.
A vállalat méreteiről sokat elárul, hogy ma már három nap alatt annyi csemegekukorica konzerv gördül le a gyártósoraikról, hogy az kiteszi Magyarország teljes éves fogyasztását. A termékeik 98 százalékát külföldön értékesítik és annak ellenére, hogy Japánban, Izraelben és Törökországban is vannak vevőik, az áruik túlnyomó részét az Európai Unióban, azon belül is Németországban, Ausztriában, Olaszországban és a visegrádi országokban adják el.
A Kecskeméti Konzerv Kft. kiélezett versenyben jutott el az európai élvonalba, hiszen a konzerviparban Magyarországon több erős multinacionális cég is működik.
Ahhoz, hogy be tudjanak jutni a piacvezetők sorába, ki kellett építeni egy megbízható beszállítói hálózatot, amelyben nagy segítségükre volt, hogy a gazdák az évek során egyre több termelőhöz juttatták el jó hírüket. Ma már mintegy 50 mezőgazdasági partnertől vásárolnak terményeket, akik 6-7 ezer tonna zöldborsót, és 80-85 ezer tonna csemegekukoricát szállítanak a Kecskeméti Konzervnek. A nyersanyag szezonjuk, amikor a friss árukat be tudják szerezni, 120 napig tart.
Ilyenkor fontos a gyorsaság: a borsót legfeljebb 8 óra alatt, a kukoricát pedig legkésőbb 24 órával a szedés után fel kell dolgozni. Külföldről is hoznak be olyan száraz alapanyagokat, amelyeket vízzel felduzzasztva, az iparági sztenderdeknek megfelelő technikával konzerválnak. A kecskeméti cégnél az ilyen rehidratált termékek közé tartozik a fehér- és a vörösbab, illetve a csicseriborsó is.
A termelés során a környezettudatosság és a fenntarthatóság elveit is szem előtt tartják.
A termékeik ráadásul teljesen GMO és tartósítószer mentesek. Szemben a legtöbb konkurensével, a Kecskeméti Konzervnek kevesebb a saját márkás terméke a boltokban, mert az új brandek bevezetése és népszerűsítése óriási marketing kiadásokkal járna.
Mivel a gyártási folyamataikat nehéz automatizálni, a főszezon idején a cégnél az 500 főt is eléri az alkalmazottak száma, azonban, mint sok termelő vállalat esetében, úgy számukra is komoly problémát jelent a munkaerőhiány.
Kovács János ügyvezető- és gazdasági igazgató elmondása szerint, amikor döntéshozatalra kerül a sor, a hatékonyságot csak segíti, hogy a top menedzserek jó része egyben tulajdonos is. Viszont nem zárkóznak el attól sem, hogy további külső befektetők is csatlakozzanak a vállalathoz.
Ezt jól mutatja, hogy három éve eladták egy német befektetői csoportnak a cég 24,99 százalékos részesedését.
Mivel az élelmiszeripar roppant válságálló, a 2008-as krízist és a koronavírus járványt is könnyedén tudták kezelni.
Van három dolog, ami örök. Az emberek mindig fognak enni, inni és meghalni. Azoknak a cégeknek, akiknek a profilja ezek közül az egyikhez kapcsolódik, kevés a félnivalója
állapítja meg Kovács János. A vállalatvezető elárulta, az előző gazdasági válságban is csak az okozott komolyabb fennakadást, hogy a recesszió éveiben nehezebben tudtak külső finanszírozáshoz jutni. A mostani járványhelyzet idején tovább tudták növelni az árbevételüket, hiszen márciusban, amikor az emberek megrohamozták a boltokat és főleg tartós élelmiszereket vásároltak, két hónapnyi forgalmat tudtak lebonyolítani, a nagy raktárkészleteiknek köszönhetően pedig nem volt fennakadás az ellátásban. Idén még egy nagyszabású fejlesztésnek is a végére értek: összesen 825 millió forint értékben termelő berendezéseket, informatikai eszközöket és szoftvereket vásároltak.
Emellett egy új vállalatirányítási rendszert is bevezettek, hogy egyszerűbbé tegyék a pénzügyi, logisztikai és termelési folyamatokat.
Kovács János elmondása alapján itt nem fognak megállni. Már tervben van egy következő átfogó beruházás is: 3,5 milliárd forintból nem csak a termékportfóliót szeretnék bővíteni, de belevágnának a bio-alapanyag feldolgozásba is. A projektben egy olyan új raktár építése is szerepel, amelyben a kész és a félkész termékeik egyaránt elférnek. Mindemellett pedig új konzervdoboz mérettel is meg akarnak jelenni a piacon.
