Digitalizáció a fizetési ágazatban: a legújabb trendek és technológiák

Merre tart a digitális fizetések világa, kell-e tartanunk az egyre szaporodó FinTech szolgáltatóktól, és végleg búcsút kell-e intenünk a készpénznek? – többek között ezekre a kérdésekre adott válaszokat a Pénziránytű Alapítvány workshopján Martinovic Boris, a Mastercard Public Policy igazgatója.

Az elmúlt években vitathatatlan népszerűségre tettek szert hazánkban is a FinTech fejlesztések és az ügyfelek kényelmét szolgáló, egyben biztonságos pénzügyi megoldások. Egy applikáció révén érintéses bankkártyás fizetésre alkalmassá tehetők a telefonok, tabletek, melyek így Soft POS terminálokként üzelmeltethetők.

A korábban mentett vásárlási adatokat felhasználó, így a folyamatot meggyorsító Check-out mentes fizetés, vagy a pénzügyi tranzakciók biztonságát növelő, költségeiket csökkentő tokenizáció nyújtotta előnyök már hazánkban is elérhetők. Emellett szaporodnak a kizárólag digitális térben működő pénzügyi szolgáltatók, az úgynevezett neobankok is.A rugalmasság, a fenntarthatósági törekvéseket is támogató online ügyintézés a fiataloknak kifejezetten vonzó.

Nem hiányolják sem a klasszikus bankfiókokat, sem a személyes jelenléttel működő ügyfélszolgálatokat, amik az idősebb generációk számára alapvető igényt és biztonsági garanciát jelenthetnek.

Neobankok: új perspektívák – tudatosan!

Ahogy az online tér gyorsasága által nyújtott előnyök más – nem banki – területeken is bőségesen rejtenek újfajta kihívásokat is (elég csak a kiberbűnözés elképesztő mértékű terjedését példaként felhozni), ugyanez igaz a neobankok esetében is.

Az online térben személyre szabott megoldások, az okostelefonnal történő azonnal ügyintézés nagyon vonzó lehet egyes fogyasztók számára, míg mások akár tarthatnak is attól, hogy egy valós ügyfélszolgálattal nem rendelkező, fizikailag nehezen elérhető szolgáltatóval állnak pénzügyi kapcsolatban. Emiatt is fontos, hogy a fogyasztó tudatos legyen, jól ismerje az általa igénybe vett szolgáltatások előnyeit és hátrányait, és ennek szellemében hozzon pénzügyi döntéseket.

Kétségtelen azonban, hogy a technológia gyors fejlődése és az egyre bővülő digitalizáció teljesen új perspektívákat nyitott a lakosság (és a vállalkozások) számára, melyekkel érdemes is élni, de okosan – hangsúlyozta Martinovic Boris.

A pénzügyi termékek és szolgáltatások, valamint maguknak a szolgáltatóknak a sokasága és sokszínűsége egyre könnyebbé teszi a személyre és igényre szabott pénzügyeket, és ha egy fogyasztó tudatos, ma már könnyen összeállíthat magának egy diverzifikált, teljesen az igényeire szabott pénzügyi termék portfoliót.

Excel helyett okos digitális megoldások

Ezt a fajta tudatos hozzáállást segíthetik a komolyan szabályozott, biztonságos Open Banking és (a jövőben) Open Finance szolgáltatások. Ezek lényege, hogy hozzájárulásunkkal az ún. harmadik fél szolgáltatók hozzáférhetnek különböző számlainformációinkhoz és egyéb pénzügyi adatainkhoz, és ezek segítségével új pénzügyi szolgáltatásokat kínálhatnak, tovább növelve a személyre szabottságot és a fogyasztó tudatosságát – vázolta a pénzügyi szakértő.

A korábban említett diverzifikáció természetes velejárója, hogy a sokféle számla, applikáció és pénzügyi termék adatait egyre nehezebb átlátnia az ügyfeleknek.

Erre kínálnak megoldást az úgynevezett personal fund vagy finance management applikációk, a személyes pénzügyek intézését elősegítő Open Banking megoldások.

Ezek nagyban segítenek abban, hogy a különböző pénzintézeteknél igénybe vett szolgáltatásokat egyszerűen, egy helyen lehessen kezelni.

Engedélyezzük, hogy az applikációk hozzáférjenek a különböző pénzügyi adatainkhoz, ezeket biztonságos csatornákon keresztül begyűjtsék a bankoktól és egyéb pénzügyi szolgáltatóktól, majd megjelenítsék azokat egy helyen, kényelmes, érthető, jól átlátható módon – vázolta az egyre nagyobb teret nyerő megoldások előnyeit a szakember.

Martinovic Boris hozzátette, egyre szélesebb körben lesznek elérhetőek az ilyen szolgáltatások. Az unión belül már készül az a szabályozás, melynek révén már nem csak számlaadatokhoz, hanem befektetési, biztosítási, akár hiteladatokhoz is hozzá lehet majd férni.

A kriptovaluták evolúciója: nem látni az út végét

Ha már pénzügyi trendek, nem maradhatnak ki a kriptovaluták sem. A fogalom alatt alapvetően három, egymástól eltérő digitális fizetőeszközt kell értenünk. A klasszikus kriptovaluták, -mint például a Bitcoin- hordozzák a legnagyobb kockázatokat, tekintettel arra, hogy árfolyamuk nincs rögzítve semmilyen valós valutáéhoz. A Mastercard Public Policy igazgatója szerint ezek kevésbé alkalmasak fizetésre (kivéve bizonyos körökben és helyzetekben), és befektetésre is óvatosan használhatók, mivel alapvetően ma még spekulatív termékek.

Az ún. stable coinok, vagy stabil kriptovaluták jelentik a kockázatok csökkentésének következő szintjét. A kriptókhoz hasonló blokkláncon alapuló rendszerek esetében az árfolyam valós valutához – jellemzően a dollárhoz vagy az euróhoz – van kötve.

A szakértő szerint éppen ezért ezek egy fokkal biztonságosabbak, főleg, hogy fedezetként rendszerint viszonylag nagy összegű stabil valutát is tartanak az ilyet kibocsátó szolgáltatók.

Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a kockázatok itt sem elhanyagolhatók, mivel előfordulhat - akár egy tömeges befektetői pánik miatt például-, hogy olyan mértékben követelik a digitális pénzek azonnal átváltását valós valutára az ügyfelek, amelyre nincs fedezete a szolgáltatónak.

A harmadik, legbiztonságosabbnak tekinthető forma a ma még leginkább csak kísérleti stádiumban létező jegybanki digitális pénz, amit a valós valutákhoz hasonlóan a jegybank bocsát ki, és biztosít hozzá fedezetet, és nem is igazán tekintendő kriptónak, bár futhat blokkláncon vagy más technológián is.

A digitális jegybankpénz révén a lakosságnak közvetlenül a jegybankkal szemben alakul majd ki követelése, még akkor is, ha várhatóan köztes szereplők (így például bankok) fogják elősegíteni a digitális jegybankpénz terjesztését.

Martinovic Boris ugyanakkor elmondta, hogy ma még számos kérdés megválaszolatlan a digitális jegybankpénz gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Ilyen például a szükséges infrastruktúra pontos meghatározása, kiépítése és működtetése, vagy akár az emberek nyitottsága az újfajta digitális valuta iránt.

A jegybankok szinte kivétel nélkül fejlesztik saját modelljeiket, a rendszer végső célja az, hogy a kiskereskedelemben is használható, a fizetési költségeket csökkentő, fenntartható digitális valutát hozzanak létre.

Készpénz kontra digitális fizetés

A digitális pénzügyi megoldások fejlődése ellenére Magyarországon még ma is erősen ragaszkodunk a készpénzhez. A Mastercard által végzett, az előadásban említett felmérés eredményei alapján nem csak hogy ez a legnépszerűbb fizetési forma, de a megkérdezettek szerint a második legkényelmesebb megoldás is az érintésmentes kártyás fizetést követően.

Az is kiderült, hogy meglepő módon a fiatalabb generációk – 18-29 év közöttiek – tagjai nem a digitális megoldásokat, hanem egyenesen a készpénzt tekintik a legkényelmesebb fizetési módnak. Ennek egyik oka lehet, hogy a digitális pénzügyi csalások száma jelentősen nőtt az utóbbi időben.

Az eredmény jelzi azt is, hogy a fiatalok az online térben szükséges körültekintés képességével is már rendelkeznek, hiszen minden fizetési megoldás kockázatát magasabbra értékelték, mint az idősebb korosztály tagjai.

A kutatás kitért a pénzügyekkel kapcsolatos általános tudásra is. Ezen a területen már jól látható a fejlődés, amiben minden bizonnyal jelentős szerepet játszanak a már iskoláskorban megkezdett, a pénzügyi tudatosság fejlesztését szolgáló törekvések.

A Pénziránytű Alapítvány tavaszi workshopjának a digitális pénzügyi trendek mellett többek között a kiberbiztonság témáját körüljáró teljes előadása ITT érhető el.

A szerző a Pénziránytű Alapítvány munkatársa.