Egy érdekes portfólió, kevés felkapott részvénnyel

Infláció, monetáris politika

Az elmúlt hetekben jelentős amerikai kötvényhozam emelkedés zajlott, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntő ülése után azonban mégis galamb hangvételű nyilatkozatot adtak ki, azt jelezték, hogy sokáig nem emelnek kamatot, és azt is elnézik, ha az infláció átmenetileg a célérték, 2 százalék fölé emelkedik.  Rotyis József szerint egyrészt mérsékelni akarják az inflációs várakozásokat, másrészt lényeges szempont, hogy a pandémia miatt, mint sok más ország, az USA is erőteljesen eladósodott, ezért szeretnék az alacsony kamatokkal mérsékelni ennek terheit.

A befektetők megítélése szerint a kockázatok között az infláció egyre nagyobb súllyal szerepel, de a jegybankokat ez most kevésbé aggasztja, fontosabbnak tartják az olcsóbb finanszírozást, legalábbis rövidtávon. Az elemző véleménye szerint az átoltottság növekedése óhatatlanul magával hozza a nyitást és megélénkül a kereslet, sor kerül az elhalasztott vásárlásokra. A bankszámlákon gyűlt a pénz, míg a számlatulajdonosok otthon ültek, ezekből vélhetően erős költés indul, ami elkerülhetetlenül inflációt okoz, pláne, ha a hirtelen nyitáskor átmenetileg kínálati problémák is felléphetnek átmenetileg.

Fogyasztás részvényekből?

Eddig a pénz egy része a tőzsdére áramlott, különösen Amerikában, nem kizárt, hogy amikor megnyílnak a költési lehetőségek, akkor onnan is visszavesznek, kivonnak a befektetők. Mindeközben felmerül az a kérdés is, hogy ha tovább emelkednek az amerikai kötvényhozamok, akkor nem kezd-e a tőke kiáramlani az európai eszközökből, bár tény, hogy a járvány előtt is 2 százalék körül volt a 10 éves amerikai államkötvény hozama, a fejlett eurózónás országoké eközben egyenesen a negatív tartományban tartózkodott, vélhetően aki ezzel elégedetlen volt, rég eladta európai kötvényeit, célszerűen a nagymértékű eszközvásárlási programot folytató Európai Központi Banknak.

Egyedi portfólió

Arra a kérdésre, hogy milyen portfóliót tartana a szakember (hangsúlyozzuk, hogy egy elsősorban kötvényekkel foglalkozó cég munkatársa), Rotyis József azt válaszolta, hogy 40 százalékban vállalati kötvényeket, ennek fele amerikai (nem is feltétlenül a legjobb cégekét, inkább a magasabb hozamot kínáló, de valamivel kockázatosabb papírokat), a másik fele pedig dollárban denominált fejlődőpiaci kötvény. Újabb 20 százalékot allokálna klímaváltozással kapcsolatos iparági részvények irányába, 20 százalékot képviselnének a nyersanyagok, ritkaföldfémek (akár ETF formájában), és végül 20 százalék lenne a ciklikus részvények aránya

A teljes adást itt lehet meghallgatni.