Három részvény a BÉT-en, ami vonzó lehet jövőre

Extrém év

Év vége felé a piacokon rendszerint mérleget készítenek az évről, illetve előre tekintenek a következő évre, latolgatják, mi várható. Nincs ez másként az alapkezelőknél sem. Gyurcsik Attila szerint extrém év volt az idei: márciusban 35 százalékos zuhanás zajlott három hét alatt, majd utána még magasabbra emelkedtek egyes indexek, mint a korábbi csúcsuk. Ez egyúttal nagy lehetőséget is biztosított azoknak, akik hideg fejjel tudtak gondolkozni és aktívan kezelik portfóliójukat.

Hozamcsökkenés

Az év jellemzője volt még a hozamok további csökkenése: a monetáris politikában minden gátlás megszűnt, korlátlan a lazítás, emellett óriási stimulusok jelentek meg, és ez a piacokat is hajtotta, különösen a nagy technológiai papírokat. Márpedig minél olcsóbb a pénz, annál többet fizetnek a befektetők a várható vállalati profitnövekedésért.

Növekedési részvények, infláció

Ugyanakkor azzal, hogy a kamatok, hozamok elérték a nullát, gyakorlatilag már nem tudnak csökkenni, ez a folyamat elakadhat, és ennek az utóbbi hetekben mutatkoztak is a hatásai: kifulladtak a növekedési részvények, és más szektorok felé fordultak a befektetők. A műsorvezető, Túrós-Bense Levente kérdésére, hogy ha ilyen korlátlan pénzteremtés van, akkor miért nincs infláció, Gyurcsik Attila azt válaszolta, hogy egyfajta infláció máris van, mégpedig az eszközárakban és az ingatlanpiacon, de nem jelent még meg a fogyasztói árakban, bár ennek is eljöhet az ideje.

Elnökválasztás

Fontos kérdés volt még az amerikai elnökválasztás az idei évben, de a piacok számára tulajdonképpen nem volt túl nagy jelentősége. Eddig volt egy elnök, aki a piacokat fel akarta hajtani, de konfrontatív volt, most viszont lesz egy, aki kevéssé harcias, konszenzuskereső, ami megint csak jó a piacoknak. Lehet, hogy az amerikai piacoknak valamivel kedvezőbb lett volna Trump, Biden elnökségével viszont a feltörekvő piacok lehetnek felülteljesítők, és ez a folyamat már látszott is az elmúlt hetekben.

A közgazdaságtan szerint a protekcionista gazdaságpolitika nem vezet sikerre: meg akarták menteni az amerikai acélipart a kínai termékektől, erre összeomlottak az amerikai acélszektor részvényei. Ezért, ha most mérséklődni fog a protekcionizmus, az inkább kedvezőnek tekinthető a piacoknak is.

Brexit

A brit kereskedelmi megegyezés olyan lehet, mint a görög ügy volt: az utolsó utáni pillanatban elrántották a görögök a kormányt, fura lenne, ha nem tenné ezt Boris Johnson, hisz országa számára igen kedvezőtlen lenne a megegyezés elmaradása. Persze most van annyi különbség, hogy az EU parlamentjeinek igent kell mondania, így nem lehet teljesen az utolsó pillanatig hagyni a dolgot.

Forint árfolyam

A forint árfolyamára vonatkozó kérdésre Gyurcsik Attila elmondta, hogy ellentétes hatások érvényesülnek a hazai fizetőeszköz piacán. Az egyik, hogy a dollár gyengül, a fejlődő piacok felülteljesítenek: ez a forintot erősíti. Ha fellendülés jön a világgazdaságban, az megint csak erősíti, hisz olyankor erősödik az exportunk. Gyengítő erő viszont a gazdaságpolitika, amely mintha a gyengébb forintban lenne érdekelt, mivel alacsony intézményi kamatokat szeretne (miközben a lakossági rendkívül magas). Rövidtávon a szakember a forint erősödését várja nagyjából a 345-ös eurónkénti szintig.

A BÉT blue chipjei

Ami a négy legnagyobb BÉT-részvényt illeti: OTP, Mol és Richter jól teljesíthet még a mostani árfolyamoknál is. A Mol és az OTP ciklikusak, fellendülésben jól teljesíthetnek, a Richter egyedi történet, nem drága a szektortársakkal való összevetésben. A Telekom helyzete más: sokkal többet érhetne, akár 50 százalékkal is, mégsem ér, ami arra utal, hogy komoly gond van. Valószínűleg ez leginkább az osztalékhelyzet miatt lehet: a fő tulajdonos és a kisbefektetők érdekkonfliktusban vannak az osztalékot illetően. A cégnek vagy akár a cégcsoportnak lehetne egy transzparens és érdekkonfliktusoktól mentes, kiszámítható osztalékpolitikája, ez megnyugtatná a befektetőket.

A teljes adást itt lehet meghallgatni.