Hetente egy vállalatot, naponta egy családot fosztanak ki a kibercsalók
Pénzügy
Nagyon gyorsan emelkedik a kibercsalások száma. idén már május elejéig több mint 320 kibercsalást regisztráltak a hatóságok - hangzott el a Kiberpajzs együttműködési program újabb lépéseit részletező mai sajtótájékoztatón. A csalások módszereit folyamatosan elemzik, és a mesterséges intelligencia segítségével is igyekeznek korlátozni a csalások számát.
Minden nap egy magyar család teljes család vagyona elvész a kibercsalás, és hetente egy magyar vállalat veszti el vagyonát a kibercsalók miatt – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Kiberpajzs program újabb lépéseit ismertető mai sajtótájékoztatón.
A programhoz a Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szolgálat - Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Igazságügyi Minisztérium mellett most a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) is csatlakozott.
Az EU-ban a csalások 8 százaléka a pénzügyi rendszert érinti, az elkövetők bankok vagy más nagyvállalat nevében küldenek egyenleveleket, vagy cégek vezetőjétől érkezhet hamis levél, olyan személyek nevével, akik valóban pozícióban vannak.
Az alaprutin, hogy minden esetben ellenőrizni kell, ki a feladó és a megnyitás előtt egérnyíllal is a linket, és telefonon ne kattintsunk linkre
- hangsúlyozta Kovács Levente.
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke kiemelte: tavaly 322 ügy volt, ami azt jelenti, hogy egy év alatt majdnem megháromszorozódott a csalások száma, ami idén májusban már elérte a tavalyi szintet. Ugrásszerűen nőtt a kibercsalásos ügyek száma, melyben bankszámláról vagy bankkártyáról az ügyfélnek okoznak károkat.
Mint mondta, ma már az egyedi ügyfeleket támadják a csalók: a leggyakoribb ügy típus a hamis banki telefon, melynek során banki alkalmazottnak adják ki magukat a csalók és adategyeztetés kérnek, vagy azt állítják, hogy gyanús tranzakciót észleltek, ahhoz kérik el az ügyfél banki információit.
Például adásvételi platformokat, streaming oldalakat, csomagküldő (ál)szállítást is használnak, de sokszor előfordul, hogy hamis banki oldal ugrik fel a megadott, hamis banki linken, így az ügyfelek valójában csalóknak adják meg az adataikat.
Időnyomás alá helyezik az ügyfeleket a csalók, ilyet bankok sose tesznek, ahogy részletes adatokat sem kérhetnek el telefonon
- tette hozzá Kandrács Csaba.
Bíró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke felhívta a figyelmet a zsaroló vírusok elterjedésére. Kiemelte, hogy két hónapos vizsgálatot folytattak vállalatoknál, ennyi idő alatt a kibertámadással sújtott cégek 250 millió forintot fizettek a zsarolóknak, az okozott informatikai károk - például az adatok helyreállítása - pedig 500 millió forintra tehetők.
Kitért arra is, hogy egy Nemzeti Tanúsítási rendszert vezetnek be, hogy lássák, milyen kibervédelem alatt állnak a vállalatok.
Kandrács Csaba emlékeztetett arra, hogy nincs pontos információjuk a kibercsalók által megkárosítottak számáról és a károk összegéről, mert az áldozatok sokszor szégyellik, hogy átverték őket.
Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának vezetője a kibercsalásokkal kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a levelekben a helyesírást is nézzük, a megadott linkeket ellenőrizzük le, és mindig legyünk egészségesen gyanakvóak.
A Kiberpajzs együttműködés szereplői több kisvideóval is folytatják a lakossági és céges felvilágosító kampányt, ezeket a sajtótájékoztatón mutattak be.
