Hogyan befolyásolhatja a koronavírus a piacokat?

Komolyabb, mint a szokásos kockázati tényezők

A műsor vendége ezúttal Cinkotai Norbert a KBC vezető elemzője volt. Aktualitásánál fogva a fő téma ezúttal a koronavírus járvány volt. Az elemző véleménye szerint egy vírusjárvány komolyabb dolog, mint a közelmúlt ijesztőnek tűnő eseményei (pl. az iráni-amerikai konfliktus, amely nem torkollott háborúba, miután mindkét fél részéről ijesztő lett volna ez a perspektíva). Egy járvány megfékezéséhez, izolálásához intézkedések kellenek, melyeknek komoly hatásai vannak: kevesebb utazás (a kínai turizmus kiesése máris súlyosan érinti az ázsiai térséget és Ausztráliát), esetenként a munkahelyekre nem járnak be a dolgozók fertőzött területeken, ezek óhatatlanul mérséklik a gazdasági növekedést.

Az elemző szerint az eddigi példák alapján a hasonló esetek nem tartottak sokáig és nem lettek nagy kiterjedésű járványok, igaz, ilyen súlyos intézkedések (határlezárások, légiforgalom leállítása, a világgazdaság motorjának számító Kína teljes karanténba zárása – a szerk.) sem történtek. Ugyanakkor Cinkotai Norbert szerint az esetleges túlreagálásnak, pániknak lehet egy pozitív hatása: nagyobb erőforrások juthatnak a kutatásra, a vakcinák/gyógymódok kifejlesztésére.

Az alapkezelők kivárnak

Az elemző szerint összességében lehet egy csökkentő hatás a világ GDP-jét illetően, értelemszerűen az első félévben, akkor is inkább egyes szektorokban, bár ez sokszor át is terjed más szektorokra. A részvénypiacokon is előfordulhat, hogy az alapkezelők módosítanak, átsúlyoznak, eladnak, de tömegesen ennek nincs nyoma. Kétségtelen, hogy nagy emelkedés volt, az is ésszerű lenne, ha eleve egy komolyabb profit realizálásra kerülne sor.

Szektorhatás

A szektorokban ugyanakkor jól látszik a hatás: egészségügyi cégek, pl. a német Fresenius, szárnyalnak, a légitársaságok viszont esnek. Az árupiaci hatás egyértelmű: az olaj esik, mivel eleve túlkínálat van, és a legkisebb lassulás, sőt akár a légiforgalom visszaesése felerősíti a fundamentális túlkereslet hatását. Az arany esetében hasonló a helyzet: egy meglévő emelkedő trendre tesz rá egy lapáttal a tőkemenekülési hatás.

Mol

A műsorvezető, Túrós-Bense Levente ezek után rátért a hazai helyzetre. A Molnak kedvezőtlen az olaj további gyengélkedése, az elemzők optimisták, miközben a műsorvezető szerint egyelőre minden rosszul áll, a fundamentumokban: olajáresés, nyomott finomítói marzsok, az olajrészvényektől való látványos elfordulás zöld irányba. Cinkotai szerint ugyanakkor a gyenge forint sokat segíthet az eredményben (bár a forintárfolyam is sokféle lehet: most gyenge, de az év folyamán akár erősödhet is). Az elemző szerint a befektetők túlzásba viszik a pesszimizmust, de hát ki tudja, hogy az ár megy az elemzők felé, vagy az elemzők hozzák le a célárakat a tényleges felé?

Telekom

Érdekes vita kerekedett a műsorvezető és az elemző között a Magyar Telekommal kapcsán egy általános kérdésben: Túrós-Bense Levente inkább azt a felfogást képviselte, hogy egy részvény annyit ér, amennyit adnak érte, Cinkotai Norbert viszont úgy vélte, hogy az árak végsősoron a fundamentumok, a vállalatértékelés által meghatározott reális szintek felé tartanak (a témának kiterjedt irodalma van – a szerk.).

A vita alapját az adta, hogy az elemző véleménye szerint fundamentálisan sokkal többet ér a Telekom, 500 forint körül kéne forognia. Az igazán érdekes kérdés viszont az volt, hogy a járványtól való félelem hogyan hat erre az iparágra: ki profitál abból, ha egy darabig az emberek nem mernek kimozdulni, otthon maradnak, és az időt internetezéssel, telefonálással, filmnézéssel töltik. Nem vitás, hogy ebből a Facebook vagy a Netflix biztosan profitál, de az már nehezebb kérdés, hogy a a Telekom esetében van-e lényeges hatás. Az elemző szerint a mobilinternet használatának megnövekedéséből lehet bevétel-, és profitnövekedés (bár otthon ülve a korlátlan kábeles net is rendelkezésre áll), illetve esetleg annál a rétegnél jelenhet meg többletköltés, aki nem a chatalkalmazásokon kommunikál és nem az ingyenes hangalapú applikációkon telefonál, hanem a hagyományos, percalapú, fizetős telefonálást választja.

Osztalék oldalon ugyanakkor kedvezőtlen a kép: az 5G pályázat húzódása miatt most vélhetően nem fog az éves közgyűlés osztalékemelés mellett dönteni.

A teljes műsor itt hallgatható meg.