Íme, Európa legalacsonyabb inflációja
Pénzügy
Némelyik európai országban roppant sikeres az infláció visszaszorítása. Az egyik az eurózónán belüli Olaszország, a másik Svájc: mindkét esetben 1,1 százalék lett a legfrissebb adat. Svájcban ugyanakkor a jegybanki alapkamat is igen alacsony, és tovább csökkenhet.
Az eurózóna inflációja szépen leért a jegybanki célérték közelébe, szeptemberben folytatódhat az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentése. Ráadásul a három legnagyob eurózónás tagország inflációja 2 százalék alatti: a német és a francia adat 1,9 százalék, az olasz mindössze 1,1 százalék.
Svájc: a kamat is a legalacsonyabb
Ami azonban még érdekesebb, az a svájci infláció, ami ugyancsak 1,1 százalékra csökkent augusztusban az előző havi 1,3 százalékról, és nagy különbség a legtöbb jegybankkal szemben, hogy a svájci jegybanknak nincs inflációs célja, csak egy sáv: nekik 0 és 2 százalék között minden jó.
A svájci jegybank már korábban megkezdte a kamatcsökkentést, mint az EKB, és már kétszer is csökkentette a legmagasabb szinten mindössze 1,75 százalékos alapkamatot, és most még egy csökkentést vár a piac, így a jelenlegi 1,25 százalékos kamat kerek 1 százalékra csökkenhet.
Gyengítik a frankot
Az alacsony svájci infláció egyik oka az erős svájci frank, ami az exportot drágítja, az importot pedig olcsóvá teszi.
A jegybank ugyanakkor nem akarja, hogy tovább erősödjön a frank, hisz az már az exportnak túlzottan is árthatna, ezért igyekeznek olyan monetáris politikát folytatni, hogy a frank és az euró között megmaradjon a kamat-különbözet az euró javára, így vonzóbb legyen az euró kamata.
Svájci frank/euró, 3 év
A svájci jegybank a a harmadik negyedévre 1,5 százalékos inflációt prognosztizál elsősorban a szolgáltatások drágulása miatt, utána 2026-ra viszont már csak 1 százalékos értéket várnak.
Az EKB várható kamatcsökkentési ciklusa
Az eurózóna alapkamata jelenleg 3,75 százalék, ami szeptemberben a várakozások szerint 3,50 százalékra csökken.
Ezt a piac várakozásai szerint negyedévente követi újabb kamatcsökkentés, de vannak olyan vélemények, hogy 3 százaléknál, vagy kevéssel alatta szünetet tarthat az EKB, hogy alaposabban felmérje a hatásokat, és eldöntse, hogy hol az egyensúlyi kamatszint: kell-e reálkamatot fenntartania az inflációs célszintjez képest, és ha igen, mekkorát.
