Ingatlant örökölt és nem tudja miként kell adóznia? Mutatjuk, mi a teendő
PénzügyÖrökölt egy ingatlant, és tanácstalan az eladás utáni adózási teendőkkel kapcsolatban? Nincs egyedül! Az ingatlan értékesítése számos adózási szabálynak való megfelelést igényel, és könnyű elveszni az örökösödési illeték és a személyi jövedelemadó útvesztőjében.
Mielőtt eladásra kerülne az ingatlan, érdemes minden részletet tisztázni. Most segítünk eligazodni: a legfontosabb tudnivalókkal és tippekkel bemutatjuk az örökölt ingatlan értékesítése utáni adózást.
Mikor kell örökösödési illetéket fizetni egy ingatlan után?
Amikor egy elhunyt hozzátartozótól öröklünk ingatlant, bizonyos esetekben örökösödési illetékfizetési kötelezettség merülhet fel.
Ez alól kivételt képeznek az egyenes ági rokonok, házastársak, testvérek és bejegyzett élettársak
– ebben az esetben ők mentesülnek az illeték megfizetése alól.
Távolabbi rokon, például nagynéni után örökölt ingatlan esetén azonban sajnos az illetéket meg kell fizetni. Amennyiben valaki önkéntesen lemond az örökségről, illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
Az örökösödési illeték összege jelentős is lehet, mértékét alapvetően
az örökség nettó értékének 18%-ában határozzák meg.
Lakás vagy az ahhoz kapcsolódó vagyoni jog öröklése esetén ez az összeg feleződik, így 9%-os illetéket kell fizetni. Fontos a határidőt betartani: a NAV fizetési felszólításától számítva 30 napon belül kell a befizetést teljesíteni.
Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a megöröklött ingatlan nem azonnal értékesíthető.
Az eladásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha tulajdonjogot szerzünk a szóban forgó ingatlanhoz.
Az ingatlan csak akkor kerül a nevünkre, ha a tulajdonjogot a földhivatal bejegyezte, és a tulajdoni lapra is felkerült.
Amikor eladásra kerül az ingatlan
Sokan úgy döntenek, hogy az örökölt ingatlant inkább eladják, mint megtartják, ami adózási kötelezettségeket vonhat maga után. Ahogyan említettük, az örökösödési illetéktől több esetben mentesülhetünk, de az eladás már egy más típusú adófizetési kötelezettséget jelent.
Ilyenkor az eladó, azaz az örökös, személyi jövedelemadót köteles fizetni, ha az ingatlan megszerzésére az elmúlt 5 éven belül került sor.
Ilyenkor a vagyonszerzés időpontját az örökhagyó halála határozza meg.
Az adóalapot az ingatlan eladásából származó jövedelem alapján számítják ki. A jövedelmet az eladási ár és az igazolható költségek – valamint az esetleges egyéb levonható tételek – különbözeteként határozzák meg.
Olyan költségekkel csökkenthető az adóalap, mint az ingatlan megszerzési értéke, az ingatlanszerzéshez kapcsolódó további költségek (például ügyvédi díjak), az elvégzett értéknövelő beruházások költségei, vagy az értékesítéssel járó egyéb kiadások (pl. hirdetési díjak, ingatlanközvetítő jutaléka).
Mennyi az annyi?
A fent részletezett különbözetre vonatkozik a 15%-os személyi jövedelemadó, amelyet meg kell fizetni. Érdemes tudni, hogy
az adóköteles jövedelemrész évről évre csökken,
így minél régebben történt az öröklés, annál kevesebb adót kell fizetni, vagy akár egyáltalán nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Azok számára, akik az idén tervezik az örökölt ingatlan eladását, az adózás az öröklés időpontjától függően alakulhat.
2023-ban vagy 2024-ben örökölt ingatlan esetén a jövedelem 100%-a adóköteles. 2022-ben örökölt ingatlannál a jövedelem 90%-a után kell SZJA-t fizetni. 2021-ben örökölt ingatlannál a jövedelem 60%-a adóköteles. 2020-ban örökölt ingatlannál a jövedelem 30%-a után kell adózni. Ha 2019-ben vagy korábban történt az öröklés, akkor pedig mentesülünk az adófizetési kötelezettség alól, mivel ekkor az öröklés és az eladás között már legalább 5 naptári év telt el.
