Játszva tanulni: így kapcsolható össze a matematika és a mindennapi pénzügyek

A PÉNZ7 tavaly debütált kísérőrendezvénye a mindennapi pénzügyi feladványok, logikai fejtörők és a szabadtéri mozgás élményének kombinációjával kínált országszerte szórakozva oktató lehetőséget a résztvevőknek.

A PénzFutam lényege, hogy a diákok a tanteremből kiszabadulva, a jó levegőn tölthettek el egy tanórát, miközben gyakorlatias, egyben a kerettantervi követelményekhez remekül illeszkedő matematikai-pénzügyi feladatokkal találkozhattak.

A játékot ráadásul csapatokban, állomásról-állomásra

GPS koordinátákat követve oldhatták meg a tanulók,

akik megismerkedhettek a költségvetéskészítés, a hitelek, a befektetések, vagy a korszerű pénzkezelés alapfogalmaival. Mindeközben fejlődtek problémamegoldó készségeik, logikai gondolkodásuk és megtapasztalhatták a csapatmunka erejét is.

A kezdeményezés eddig elért eredményeiről, a matematika és pénzügyek módszertani kapcsolódási lehetőségeiről a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatóhelyettesét, Brusztné Kunvári Enikőt, valamint a Medve Matek program vezetőjét, dr. Balogh Tamás Lászlót kérdeztük. 

Immár második éve működik együtt a Pénziránytű Alapítvány és a Medve Matek csapata. Mi volt a kezdeményezés célja, hogy talált egymásra a két szervezet? 

Szervezeteink küldetése, célja hasonló, a közös nevező elsődlegesen a gyermekek, a fiatalok kompetenciáinak élményalapú, játékos módon történő fejlesztése – mondta Brusztné Kunvári Enikő.

A Medve Matek a matematikát, a Pénziránytű Alapítvány pedig a pénzügyeket kívánja közelebb hozni a diákokhoz,

mindezt gyakorlatban hasznosítható tudásként és közérthetően. Fontos kapcsolódási pont még a szakmai megbízhatóság és igényesség, illetve az újszerű pedagógiai módszerek és ezáltal a tanárok munkájának támogatása is. 

Melyek a legfontosabb pénzügyi ismeretek, amelyeket érdemes megtanítani a gyerekeknek? Milyen mindennapi pénzügyi kérdésekkel, problémákkal találkozhattak a tanulók a PénzFutam során? 

A pénzzel kapcsolatos döntések mindennapjaink részét képezik, egész életünket végig kísérik, nem mindegy tehát, hogy ezen a területen milyen ismeretekkel rendelkezünk – hívta fel a figyelmet Brusztné Kunvári Enikő.

A gyermekek pénzügyi nevelését éppen ezért már egészen korán el kell kezdeni annak érdekében, hogy minél tartósabban és mélyebben épüljenek be a megfelelő magatartásformák a diákok szokásai közé. Óvodás- és kisiskoláskorban még a játéké a főszerep a pénzügyi edukációban, a komolyabb munka pedig akkor kezdődik, amikor már zsebpénzzel rendelkeznek a csemeték.

Alapvető ismeret kezdetben például a zsebpénz beosztása, a megtakarítás egy kitűzött célért, később pedig az előre gondolkodás, a pénzügyi tervezés és a felkészülés a felnőtt létre. A PénzFutam feladatait úgy állítottuk össze, hogy a benne lévő ismeretek adott korosztályra szabva segítsék a gyerekeket a pénzügyekben való eligazodásban.

Az idei PÉNZ7 Pénzügyi életleckék témacsokrához kapcsolódva a témakörök igen változatosak voltak, a feladatok között volt olyan, amely a megtakarításokhoz vagy a hitelezéshez kapcsolódott, de találkozhattak a gyerekek bankjegyismerettel, vagy a digitális biztonsághoz, illetve a pénzügyi tervezéshez és a korszerű pénzkezeléshez kötődő kérdésekkel is.

A különböző nehézségű pályák feladatainak megoldása során

mindennapi eseményekkel találták szembe magukat a diákok,

például váratlanul elromlik a laptop, ami szükséges a tanulmányi versenyre való felkészüléshez, de a családnak adott pillanatban nincs elegendő pénze újat vásárolni – mi a teendő, hogyan orvosolható a probléma úgy, hogy a választás hosszú távon is előnyös legyen az érintettek számára? Ilyen és ehhez hasonló feladatokkal találkozhattak a játékosok, a megoldások pedig a megadott alternatívák alapján pénzügyi döntést is igényeltek a diákok részéről – foglalta össze a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatóhelyettese. 

A matematika és a pénzügyek tehát remekül összekapcsolhatók. Milyen korosztályoknak és mely matematikai témakörökbe illeszthetők be hatékonyan a mindennapi pénzügyek? 

A játékban igyekeztünk a matematika kerettantervéhez, egyben a gyerekek pénzügyi érdeklődéséhez is alkalmazkodni. A 4-6. évfolyamnak ajánlott pályán a matematikai alapműveletek mellett a pénzügyi tervezés, megtakarítás és hitelezés fogalmával találkozhattak a diákok.

A 7-9. évfolyamosoknak készült pályán megjelent a

statisztikai adatok értelmezése, a törtszámok témaköre,

a pénzügyi ismeretek közül remekül kapcsolhatók mindehhez a családi költségvetés, a megtakarítás, befektetés, az adófizetés mellett a devizapiac működésének alapjai is.

A legnagyobbaknak – 10-14. évfolyamosoknak és akár a felnőtteknek - is kihívást jelentő pályán az átlagszámítás, hatványozás és kamatos kamat mellett megjelenik a pénzügyi tervezés, a korszerű pénzkezelés, a megtakarítás és befektetés is.

Mindez természetesen játékos, a fiatalok élethelyzetében ismerős példákon keresztül fejleszti a pénzügyi tudatosságot. Összességében a pénzügyi fejtörőknek az az üzenete, hogy viszonylag kis matematikai eszközkészlettel gyakorlati szempontból fontos és a mindennapokban könnyen előforduló feladatokat tudunk megoldani, ez pedig sikerélményt ad a diákoknak – emelte ki dr. Balogh Tamás László. 

Mint mondta, azt tapasztalják, hogy

már kisiskolás korban élvezetet jelenthet a gyerekeknek egy-egy pénzügyi témájú kérdés vagy fejtörő.

Gondoljunk csak bele, amikor a kisgyerek a zsebpénzét számolja, abból vesz fagyit, vagy esetleg kölcsönad a testvérének, ezek a helyzetek mind számolási és logikai feladatokat generálnak.

Ahogy lépünk felfelé az évfolyamokban, egyre összetettebb szöveges problémák adhatók, melyeken a gyerekek a gyakorlati relevancia miatt szívesen gondolkodnak. A következő fordulópont a százalékszámítás elsajátítása felső tagozatban, ami egyrészt lehetőséget ad összetettebb pénzügyi konstrukciókkal való számolásra, másrészt a gyakorlati feladatok jó terepet adnak a "mumusnak" számító százalékszámítás gyakorlására – mondta a szakember. 

Milyen matematikai és pénzügyi témakörökkel birkóztak meg a legügyesebben a különböző korosztályok, s melyek voltak azok, amelyek a legnagyobb kihívást jelentették? 

Általában a feladat hosszúsága, összetettsége generálja a hibákat, amelyek legtöbbször figyelmetlenségből fakadnak.

Mivel a közoktatásban kitűzhető pénzügyi fejtörők matematikai szempontból nem tekinthetők bonyolultnak, ezért nem is tapasztaltunk olyat, hogy egy-egy feladat tömegeken kifogott volna. Talán azt mondhatjuk, hogy a helyes megoldások aránya a feladat hosszával és az abban szereplő adatok számával áll egyenes arányban – foglalta össze az idei év tapasztalatait dr. Balogh Tamás László. 

Amit érdemes kiemelni, hogy a matematikai fogalmak remekül megértethetők a gyerekekkel, ha mindennapi pénzügyi feladatokba csomagoljuk őket. Érdemes kihasználni a fiatalok pénzügyek iránti természetes érdeklődését- tízből kilenc diák szívesen tanul a pénzügyekről az iskolában is, -  hogy vonzóbbá tegyük számukra a matekot.

Országszerte elérhető volt a játék három korosztály számára, sőt a tanárok saját pályákat is létrehozhattak. Bonyolultnak hangzik ez a pályalétrehozás. Hogyan működik és hogyan fejlődött a két év alatt az országos pályarendszer és milyen segítséget kaptak ehhez a pedagógusok? 

Valóban elsőre nem tűnik egyszerűnek ez a játékrendszer, amelyhez mobilnet, GPS, okostelefon és szabadtér egyaránt szükséges – ismerte el a Medve Matek szakembere. Fontos azonban tudni, hogy az első lépés a legnehezebb, mégpedig az, hogy rászánjuk magunkat egy újfajta játékmódszerre, utána már minden megy magától.

Jelenleg Magyarországon

több mint 260 már "telepített" játékhelyszín található,

ezek az úgynevezett Medve Matek GO pályák. Ezek a pályák az elmúlt két évben fokozatosan épültek ki a játék szervezői, valamint lelkes pedagógusok által.

Ha ezen helyek valamelyikén szeretnénk játszani, akkor csak ki kell sétálni a helyszínre és elkezdeni a vándorlós játékot csapatonként egy-egy okostelefonnal. Lehetőség van új helyszín kijelölésére is, ehhez ki kell választani egy 300-400 méter átmérőjű területet – ami lehet akár az iskola udvara vagy egy park -, ezen belül pedig ki kell jelölni tíz játékpontot. Ezeknek egy Google térkép alapján meghatározott koordinátáit kell elküldeni hozzánk, s mi pár órán belül már "aktiváljuk" is az új pályát.

A létesítéshez útmutató is található, a Pénziránytű Alapítvány honlapján pedig webináriumi felvétel is segíti a pedagógusokat. Az a tapasztalatunk, hogy a diákok mosolya, öröme és aktivitása a tanárra és a későbbi iskolai tevékenységre is pozitív hatással van – zárta gondolatait dr. Balogh Tamás László.

A két év alatt már több mint 30.000 diák játszott a kalandjátékkal. Mi adja a PénzFutam igazi vonzerejét? Milyen visszajelzések érkeztek a gyerekektől és a tanároktól? 

A pénzügyekben való jártasság már alapműveltségnek tekinthető, szerencsére ezt egyre több iskola felismeri és kiemelt szerepet szentel a tanulók pénzügyi tudásának megalapozására és fejlesztésére – mondta Brusztné Kunvári Enikő.

Hozzáfűzte: ezt a törekvést támogatja a PénzFutam, amely a PÉNZ7-hez kapcsolódva néhány héten át teljesen ingyenesen adott lehetőséget arra, hogy a diákok egy tanóra erejéig kiszabaduljanak a tanteremből és barátaik körében jól érezzék magukat, miközben észrevétlenül tanultak a pénzügyekről. 

A tanári és tanulói visszajelzések egyaránt pozitívak, amit a nagyszámú részvétel is alátámaszt.

A diákok elsősorban a játékos tanulást és a mozgás örömét, a szabadban töltött időt emelték ki. A pedagógusok kedvelik, hogy a játék a meghirdetett időszak alatt bármikor játszható, tehát az adott osztály és a tanár időbeosztásához alakítható mind időben, mind helyszínben.

A  további előnye, hogy

nem tantárgyfüggő,

ugyanannyira jól beilleszthető osztályfőnöki órán egy jó kis közösségi programnak, mint testnevelés, digitális kultúra, vagy természetesen a matematika órába – fogalmazott az Alapítvány szakembere.