Két blue chip is vírusálló, mégis esnek

Pénzügy2020. márc. 14.Fellegi Tamás
A rovat támogatója:

Soha nem látott kilengések zajlanak a tőzsdéken: egyik napi 10 százalékos indexzuhanás, a másikon ugyanekkora emelkedés. A folyamatot Cinkotai Norbert, a KBC vezető elemzője értékelte a Trend FM Prémium kategória műsorában.

Extrém mozgások

Látványos mozgások vannak a tőkepiacokon: kétszámjegyű százalékos esések és emelkedések követik egymást. A csúcstól számított esés meghaladja a 20 százalékot, így elvileg medvepiacnak tekinthető, ami zajlik, ugyanakkor a medvepiacokat korábban is heves felpattanások (20-30 százalékosak) kísérték, majd a trend folytatódott lefelé: ez a medvepiac karakterisztikája. Kétségkívül a 10 százalék feletti napi elmozdulás már az extrémnél is extrémebb, ezt láthatjuk most. A forgalom is óriási, de ez is érthető: rengetegen adnak el egyszerre, majd rengetegen vesznek vissza (például zárnak shortokat).

Precedens nélküli

A koronavírus helyzet precedens nélküli, mivel utoljára hasonló járvány 100 éve volt, és azzal nem vethető össze a mai környezet, hisz minden teljesen más volt úgy az orvostudományban, mint a gazdaságban és az életformában. Most ugyanakkor példátlanul hosszú fellendülés is volt, mind gazdaságilag, mind a piacokon, és sokan már várták, árazták a recessziót, összeomlást. A tőzsdei mánia is jelezte, hogy közeleg a fordulat: például a spekulánsok széttépték a Teslát, majd más részvényeket eleve magas szintekről. Teljesen eltűnt a félelemérzet, a kockázatokat elhanyagolták: most pedig visszaárazódik a félelem.

Alig több mint egy éve, 2018 végén is volt egy méretes tőzsdei korrekció, az akkori zuhanást gyorsan megállapították a jegybankok a hirtelen monetáris fordítással (tervezett kamatemelések helyett csökkentések), így segítették felfújni a még nagyobb lufit: ha ez nem történik meg, most a zuhanás sem lett volna ekkora.

Nem ússza meg egy részvényosztály sem

A műsorvezető, Túrós-Bense Levente megkérdezte, hogy mennyire hasonló a piaci helyzet a 12 évvel ezelőttihez, és hogy nem az lenne-e a logikus, hogy leesik, amit megvisel a járvány (légitársaságok stb.), és nem esik, aminek jó az otthonába bezárkózó emberiség: Netflix, Facebook, itthon pedig a Telekom vagy akár a Richter? Cinkotai Norbert szerint ez nem így megy: ha egyszer az alapkezelők úgy gondolkoznak, hogy kivonulnak, zsebre teszik a nyereséget, akkor nem választják szét ennyire a szegmenseket, mindenből adnak, így aztán a mi Telekomunk is esik rendesen.

Menekülőeszközök sincsenek

Mindemellett most eszközosztályok közti pénzvándorlás sincs annyira, mint máskor szokott: az elmúlt hetekben az aranyat sem veszik, sőt, egy vételi roham után az államkötvényeket is adni kezdték az elmúlt napokban (igaz, hogy ahol negatív a hozam, ott nem is értelmezhetők a folyamatok, eddig sem volt ésszerű az a befektető, aki nem adta el ezeket). A spanyol, az olasz, a portugál és a görög hozamok emelkedtek, térségünkről nem is beszélve, a bombabiztosnak tekintett gazdaságú országoké negatív maradt. Az amerikai 10 éves kötvényhozam alakulása is egész extrém volt: nemrég 1,30 százaléknál alulmúlta a 150 éves mélypontot, onnan egyből le is zuhant 0,35 százalékig, majd most visszapattan 1 százalék közelébe.

Az elemző szerint lehet, hogy azért is adnak el a részvények mellett más eszközosztályokat is, mert a részvénypiacon kiépített tőkeáttételes (hitelre vett) pozíciók most sok pénzt elnyelnek, ezért mindent el kell adniuk tulajdonosaiknak, hogy kifizessék a kötelezettségeket.

Forint

Ami a forintot illeti: hosszú időn át gyenge volt, mert extrém alacsony kamata miatt sokan forintból finanszíroztak pozíciókat. Ezeket a forint shortokat elvileg zárni kellett most a dollárhuzamok esése miatt, ami egy darabig erősödést okozott, bár most megint gyenge a hazai valuta: lehet hogy nálunk is monetáris lazításra számítanak, esetleg arra, hogy a 0.6-0-7 százalékig emelkedett Bubort visszaterelik 0 közelébe.