Magyar Telekom: idén végre történik valami érdekes ezzel a részvénnyel?

A Magyar Telekom tőzsdei szempontból olyan, mint egy hűséges, de nem túl izgalmas házastárs.

• Ha éppen jól érezzük magunkat vele, akkor úgy fogalmazunk, hogy rendes, stabil, megbízható.
• Ha meg inkább elegünk van belőle, akkor azt mondjuk, hogy száraz, unalmas, színtelen.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bevezető a részvényre vonatkozik elsősorban, a távközlési társaság üzletmenete egyáltalán nem unalmas, hiszen a cég nincsen könnyű helyzetben, minden szolgáltatási területén sok a kihívó, ezért éles, sőt egyre erősödő versennyel kell szembenéznie. Ennek érzékeltetésére, egy pillanatra mindenki gondoljon a saját kommunikációs szokásaira, vezetékesen szoktunk, vagy mobilon? És ha okostelefonon beszélünk, akkor azért fizetünk is valakinek percdíjat, vagy rég átálltunk valami ingyenes netes appra?

De ennyi kihívás ellenére, mégis a Magyar Telekom éves eredmény-kimutatásai évről, évre pontosan ugyanazt hozzák, a legutóbbi két lezárt üzleti évben nagyságrendileg 660 milliárd forint forgalmat és 45 milliárd forint adózott eredményt.

A részvény

Ez a cég összesen úgy 1-1,5 milliárd eurót, jelenleg 400 milliárd forintot ér, ami 9-es P/E-nek felel meg, és mivel a társaságnak nagyjából egymilliárd részvénye van, könnyű az egy papírra jutó értékkel számolni.

És, valóban a részvény öt éve is 400 forintot ért, most is valahol ott tart.

Közben azért volt némi libikókázás, és azt is hiba lenne állítani, hogy a részvénnyel nem lehetett keresni, hiszen osztalékot is fizetett.

Legutóbb például papíronként 20 forintot, ami csalódást keltő mérték volt, ugyanakkor, ha az említett 400 forinthoz viszonyítjuk, így is 5 százalékos osztalékhozamot látunk.

Mivel lehet ma biztonságosan ennyit keresni? (A költői kérdésre amúgy van jó válasz, például a MÁP Plusz lakossági állampapírral.)

Aki pedig a cég aktuális üzletágairól, eredményeiről friss összefoglalót szeretne, a cég nemrég, egy kötvénykibocsátás kapcsán készített egy részletes információs anyagot, ami itt érhető el.

Jöhet-e áttörés?

Az elmúlt évek olyan nagyon nem indokolják, hogy a papírtól éppen 2021-ben várjunk valami hirtelen kimozdulást. Igaz ilyen mindig történhet, bármekkora játékosok, stabil mamutok is vannak például a magyar mobiltávközlésben, azért mindig jöhet új helyzet:

• a Telenor például nemrég gazdát cserélt, majd az állam is beleszállt,
• a Vodafone megvette a UPC-t,
• a Magyar Telekom pedig majdnem túladott a T-Systems nevű infokommunikációs leányvállalatán, csak aztán mégsem sikerült a nagy deal.

Mégis, aki már ismeri a részvényt, lehet, hogy lát fantáziát a papírban, de azért a cég üzleti területei, a vezetékes, vagy a mobiltelefónia, a net, a tévé, az infokommunikáció elég stabil.

A legtöbb nagy fejlesztésen túl van az ország, persze mindig jönnek technológiai innovációk, lehetnek koncessziók, hálózat-fejlesztések, a kistelepülések bevonása, de még ezek sem fogják forradalmasítani a papír környezetét.

Osztalékpapír

Ám a társaság részvényesi szempontból könnyen „feljavítható” lenne, vagyis, ha van rá szándék, attraktívabbá válhat a részvény.

• Egyrészt azért, mert a cég egyetlen külpiaca, Észak-Macedónia jól megy, a remények szerint az unió felé közeledő állam távközlése még fejlődésben van, dinamikusabb, mint a magyar piac.
• Másrészt azért, mert az alacsony hozamkörnyezetben nagyon felértékelődhet a társaság stabil jövedelemtermelése.

A covid utáni globális befektetési hullámokban volt olyan szakasz, amikor mindenki menekült a részvényekből, majd az új gazdaság részvényei iránt már volt érdeklődés, végül, ahogy egyre inkább a régi gazdaság, így a bankok, az energiacégek, a távközlési társaságok és más közművek felé fordul a befektetői érdeklődés, nagyon felértékelődnek a jó osztalékfizetők.

Márpedig a régióban elég sok távközlési cég van abban a helyzetben, hogy ilyenné váljon, mert már nincs akkora beruházási szükséglete (ha pedig van, akkor arra van forrása, a Magyar Telekom például 70 milliárd forint értékben vont be NKP-kötvényt). Vagyis bőven tudna a cég emelni az osztalékfizetés mértékén.

De vajon fog-e ilyet lépni?

Na, ez az a kérdés, ami döntően a Deutsche Telekom osztalékfizetési hajlandóságán múlik. A cég majdnem 60 százalékos részvényes és eddig nem arról volt híres, hogy ebben a kérdésben nagyon gáláns lenne, igaz, azért korábban volt olyan időszak is, amikor 70 forintos osztalékot fizetett.

Az biztos, hogy a fennmaradó alacsony hozamkörnyezetben a részvény 400 forintos árfolyam mellett akkor is extravonzó, ha 20, vagy ha 40 forint az osztalék, de ennél magasabb osztalék esetén már 10 százalék feletti osztalékhozam lenne elérhető, ez pedig ma Európában olyan kirívóan magas, hogy legfeljebb néhány orosz részvénnyel realizálható.

Kockázatok

Ha vannak reménybeli pozitív hatások, akkor azok esetleges elmaradása viszont negatív kockázat. Hiba lenne azt állítani, hogy ne jöhetne rossz hír ennél a cégnél.

Ha csökkenne az osztalékfizetés, ha tovább apadna a T-Systems forgalma (az állami megrendelők már tömegesen átpártoltak a 4iG-hez), akkor azt csak részben ellensúlyozza az állandó költség-racionalizáció (például a leépítések).

Végül egy elgondolkodtató friss hírről!

A holland sajtó arról ír, hogy a Deutsche Telekom Hollandiában eladja ottani leányát, a T-Mobile Netherlands nevű céget. Ez nem egy kicsi társaság, 5-6 milliárd eurót is érhet, és a holland versenyhivatal szerint a három holland mobiloperátor közül a másik kettő, vagyis a KPN és a VodafoneZiggo nem lehet vevő.

Mindez itthonról elsősorban azért érdekes, mert ha egyszer Magyarországon is eladásról döntene a nagy német cég, az szinte biztosan megdobná a részvény árfolyamát.