Jobb a végrendeletnél és még komoly adóelőnyei is vannak

Az elmúlt egy évben óriási médiazaj övezte a témát, nagyon sokan nyilatkoztak a konstrukció előnyeiről és jövőjéről. A tavalyi év nagy port kavart szabálymódosításai ellenére még mindig van értelme bizalmi vagyonkezelésben gondolkodni?

Természetesen van. Ha valakinek van víziója azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon milyen sorsot szán vagyonának, akkor tartozik magának és családtagjainak annyival, hogy minimum megvizsgálja ezt a lehetőséget. 

Ezek szerint azok a vagyonos emberek, akik nem foglalkoznak a bizalmi vagyonkezeléssel és nem állítanak fel ilyen konstrukciót, elmulasztanak valamit, netán felelőtlenül bánnak a vagyonukkal?

Szó sincs róla, nem állítok ilyesmit. Mi 2017-ben kezdtünk el intenzíven foglalkozni a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó tanácsadással. Az azóta gyűjtött tapasztalataink alapján egyértelműen azt látom, hogy a legtöbb esetben a konstrukcióval járó előnyök közül legalább egy olyan van, amely azonnal felkelti a vagyon tulajdonosának érdeklődését, mert valódi értéket lát benne.

Melyek ezek az előnyök és hogyan érdemes priorizálni őket?

A bizalmi vagyonkezelés (BVK) fő funkciója

a generációk közötti vagyonátadás gördülékeny biztosítása és a vagyon hosszú távú védelme,

ez lényegében a tankönyvi definíció. Egy végrendelethez képest azért éri meg inkább ebben a konstrukcióban gondolkodni, mert egy végrendeletben gyakorlatilag csak egyetlen pillanatot, egyetlen aktust szabályozol: azt, hogy halálod után a hagyatéki eljárást követően kihez kerül a vagyon.

Arra viszont, hogy az örökösök, illetve az örökösökhöz később kapcsolódó újabb családtagok miként használják fel, csak korlátozott befolyásod van. Ezzel ellentétben egy BVK keretében rugalmasan meghatározhatod, hogy ki milyen vagyonelemet örököl, milyen formában, milyen ütemezéssel, milyen mértékben, milyen feltételekkel, illetve azt is, hogy mi történhet és mi nem történhet egy konkrét vagyontárggyal, például egy olyan céggel vagy cégcsoporttal, amely akár több család megélhetését biztosítja.

Emellett a konstrukció nyújt néhány adóelőnyt is, amelyeket szintén érdemes kihasználni.

Magyarországon létezik egy másik jogintézmény, a vagyonkezelői alapítvány, amely hasonló előnyöket biztosít. Mégis mi a különbség a két megoldás között?

Itthon valóban két hasonló rendszer működik párhuzamosan. Az egyik fő különbség közöttük, hogy a bizalmi vagyonkezeléssel szemben

a vagyonkezelői alapítvány egy jogi személy,

tehát nem szerződéssel jön létre, van vezetősége és alapító okirata. Ebből a szempontból ez egy strukturáltabb intézmény, amelyet jobban el lehet helyezni a hagyományos magyar jogi gondolkodásban.

Sokan emiatt választják inkább ezt a konstrukciót. A másik érv, ami mellette szólhat, hogy

nincs időbeli korlátja a jogviszony megkötésének, ami egy BVK esetében maximum 50 év. Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy a bizalmi vagyonkezeléssel ellentétben itt van belépési limit a kezelt vagyon méretére vonatkozóan. Ez jelenleg 600 millió forint.

Ha már vagyonméretekről beszélünk, mi az a szint, amelytől kezdve érdemes bizalmi vagyonkezelésben gondolkodni?

A szabályozás senkit sem zár ki ebből a konstrukcióból. Természetesen ahhoz, hogy értelmesen és gazdaságosan tudjon működni, szükség van egy bizonyos vagyoni méretre néhány száz millió forintos nagyságrendben. Az, hogy pontosan hol van ez a méretlimit, több tényezőtől függ, például a megrendelő motivációjától, terveitől, élethelyzetétől és vagyonának összetételétől.

Az előbb már szó esett az adóelőnyökről. Pontosan melyek ezek?

A legfontosabb és legismertebb előny az

ún. adómentes felértékelés lehetősége.

Ez azt jelenti, hogy amikor vagyonkezelésbe rendelsz egy vagyontárgyat, mondjuk egy céget vagy egy ingatlant, akkor lehetőséged van arra, hogy azt

piaci értéken rendeld be, függetlenül a beszerzési értéktől. Egy példa: ha van egy céged, amit 3 millió forintért alapítottál, de most 1 milliárd forint a piaci értéke, akkor vagyonkezelésbe rendeléskor ez utóbbin fog bekerülni a BVK könyveibe. Ha a vagyonkezelő a céget 5 év múlva eladja vagy a bizalmi vagyonkezelésnek egyéb módon keletkezik jövedelme, akkor e jövedelemből 1 milliárd forintig illeték- és adómentesen juthatnak hozzá a kedvezményezettek, amennyiben teljesülnek a személyi feltételek, 

Egy másik nagy előny a társasági adófizetéshez köthető. A bizalmi vagyonkezelés egy furcsa hibridnek számít abból a szempontból, hogy

bár nem jogi személy, mégis társasági adóalany.

Ez azt jelenti, hogyha nyeresége van, akkor főszabály szerint társasági adót kell fizetnie. Bizonyos feltételek betartása esetén azonban e vagyonkezelésekre teljes társasági adómentesség vonatkozhat.

A tavalyi jogszabályváltozásokkal a jogalkotó épp az adómentes felértékelés lehetősége kapcsán próbált bezárni egy kiskaput, majd visszakozott, és más feltételeket fogalmazott meg. Mennyire rendült meg emiatt a bizalom és az érdeklődés a BVK iránt?

Kilenc év alatt, 2023 tavaszáig, vagyis az adómentes felértékelés megszüntetésére vonatkozó jogszabályalkotás előkészítéséig összesen kb. 400-450 bizalmi vagyonkezelést hoztak létre.

Ezt követően 2023. szeptember 12-ig, az új szabály életbe lépéséig további közel 1000 ilyen konstrukciót indítottak. Ebben kétségkívül nagy szerepe lehetett az adóelőny várható megszüntetésének. 

Ezzel rövid időn belül

megháromszorozódott a Magyarországon működő BVK-k száma,ami jól mutatja annak a turbulenciának az erejét, amelyet a szabálymódosítás okozott.

Aztán kis idő múlva jött az újabb fordulat. Az őszi adócsomagban ugyanis újra visszahozták ezt a lehetőséget azzal a kitétellel, hogy az adómentesség csak akkor él, ha a bizalmi vagyonkezelő minimum 5 év elteltével adja csak ki a szóban forgó vagyonelemet a kedvezményezettek részére.

Tagadhatatlan, hogy ez a szabályozási huzavona és az adóelőnyök megnyirbálására irányuló jogalkotói próbálkozás sokakat elbizonytalanított. A mi meglátásunk azonban az, hogy ez még mindig egy jól használható vagyonkezelési és vagyontervezési eszköz, amely adóelőnyöktől függetlenül is kiváló megoldás. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogyan vágsz bele és hogyan csinálod meg.

Hogyan kell jól csinálni egy BVK-t?

A legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni, hogy ez egy hosszú távú döntés. Egy nagyobb vagyon tervezésekor vagy átstrukturálásakor alapvetés, hogy lehetőség szerint az összes kimenetellel számoljunk és le is fedjük ezeket.

Egy tervezési hibával, egy nem kalkulált kockázattal vagy egy rövid távú előny erőltetett kihasználásával az ügyfél könnyen lábon lőheti magát hosszú távon.

Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, alaposan fel kell mérni, milyen elemekből áll a kezelendő vagyon, mi a struktúrája, kik a szereplők, mik a szándékaik és mik a motivációik. Csak ezt követően tudja eldönteni az ügyfél, hogy a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelői alapítvány intézménye közül melyik van inkább összhangban a céljaival.

A feladatok sora azonban

nem ér véget a struktúra felállításával és a vagyonkezelés indulásával.

Az ügyfél kezét a későbbiekben is fogni kell, és instrukciókkal kell ellátni, hogy mik a konstrukció életciklusának fontosabb állomásai, mi a teendő törvényváltozások esetén, mik a döntési pontok, mik a lehetőségek és mik a kötelezettségek.

Ilyen kötelezettség volt például nemrégiben az, hogy a bizalmi vagyonkezelések kapcsán május 31-ig beszámolót és bevallást kellett benyújtani. Azt láttuk, hogy a vagyonrendelői és a kedvezményezetti oldalon sokan nem voltak felkészítve erre.

Tervezési hibákat és kockázatokat említett az imént. Tudna ezekre példát mondani?

Az egyik ilyen a már tárgyalt adómentes felértékelés lehetőségéhez kötődik, mert ezzel kapcsolatban van egy tényező, amit fontos mérlegelni.

Az adótörvényeknek ugyanis vannak olyan alapelvei és elvi rendelkezései, amelyekbe nem ütközhetünk akkor, amikor az 5 év leteltével adómentesen kivesszük a vagyontárgyat a bizalmi vagyonkezelésből. Többek között a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére gondolok, amelynek alapján az adóhatóság átminősíthet egy tranzakciót, ha bebizonyosodik, hogy annak fő célja az adóelőny kihasználása volt.

Nem állítom, hogy ez be is fog következni egyes esetekben, de nem is tudom teljesen kizárni. Mindenesetre óvatosan kell megközelíteni ezt a kérdést.

Ez is azt támasztja alá, hogy a bizalmi vagyonkezelés mélyebb elköteleződést és jobban átgondolt tervezést igényel annál, minthogy kezelésbe rendelsz egy vagyonelemet, amit 5 év leteltével azonnal ki is rántasz. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvéből kiindulva ezt csak akkor teheted meg, ha megfelelő indokot találsz hozzá.

A tervezés során arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a vagyonkezelésbe rendelt vagyon piaci értékének meghatározását meg kell tudni védeni, alá kell tudni támasztani. A felértékelés nem történhet hasraütés-szerűen, mert biztosak lehetünk abban, hogy az adóhatóság ezt körültekintően fogja vizsgálni.

Egy viszonylag fiatal jogintézményről beszélünk. Mi a helyzet az újonnan felmerülő kérdésekkel és a jogszabály-értelmezésekkel?

Hiába van 10 éves múltja a bizalmi vagyonkezelésnek Magyarországon, a felfutása igazából az elmúlt 5 évre tehető. Nem csak a vagyonkezelők és adótanácsadók tanulják ennek szabályait, hanem a hatóság is.

Egy új intézmény bevezetésekor a gyakorlat hozza a kérdéseket, és ilyenek még most is felmerülnek, pláne a múlt év végi szabálymódosításokat követően. Ha vannak ilyen kérdések, alapszabály, hogy addig nem tervezünk és nem állítunk fel struktúrát, ameddig nem tisztázzuk ezeket hatósági vagy jogalkotói oldalon. Van, amikor ez gyorsan megy, van, amikor lassabban.

Mi védi meg az ügyfelet egy rosszul felállított struktúrától? Van-e kiút egy nem megfelelően működő bizalmi vagyonkezelési konstrukcióból? Mi van, ha meggondolja magát?

Ezekkel a kérdésekkel sokszor találkozunk. Több válaszunk is van.

Az egyik az, hogy

a bizalmi vagyonkezelési szerződés lényegében olyan, mint egy végrendelet, amelyet vagyonrendelőként bármikor módosíthatsz.

Persze nem életszerű, hogy a bizalmi vagyonkezelés szabályrendszerét kéthavonta átírja valaki, de az elvi lehetőség adott. A másik, hogy bármikor szerződést bonthatsz, e tekintetben a magyar szabályok a nyugat-európai trust-okhoz képest rugalmasabbak és nagyobb mozgásteret adnak.

A harmadik válasz, hogy van egy magyar szabályozási specifikum, amely szerint a vagyonrendelő lehet egyszemélyben a vagyon kezelője és egyik kedvezményezettje is. Ez egy biztosíték, mert így nem feltétlenül kell kiadni a vagyon irányítását és tulajdonjogát egy másik félnek.

Végezetül beszéljünk egy kicsit a transzparenciáról is! Kideríthető, hogy ki áll vagy kik állnak a bizalmi vagyonkezelésbe vont vagyon mögött?

Azt tapasztaljuk, hogy van egy közkeletű félreértés a kérdéssel kapcsolatban.

Sokan ugyanis tévesen úgy tekintenek erre az eszköze, mint

egy speciális offshore lehetőségre: ha valaki bizalmi vagyonkezelésbe rendeli vagyonát, akkor egyben el is rejti a nyilvánosság elől. Ez messze nincs így, és még ha időnként kicsivel több utánajárást is igényel, gyakorlatilag minden esetben kideríthető, hogy ki a kérdéses vagyontárgy igazi tulajdonosa.

A kutatómunkát segíti, hogy a különböző hivatalos lajstromokban és nyilvántartásokban, mint például az ingatlannyilvántartás, a bejegyzéseknél fel kell tüntetni, ha valaki bizalmi vagyonkezelőként jár el. Hasonló a helyzet a cégnyilvántartás esetében is, hiszen a cégbíróságtól kikért cégkivonaton a vagyonkezelő és a kedvezményezett is szerepel. Vagyis a transzparencia ezen a módon mindenképpen biztosított.