Mely piacok és részvények lehetnek a monetáris normalizáció nyertesei?

A Fed befejezte

Vörös Benedek szerint a világban meglévő kockázatok mellett az árazások jelenleg igen magasak úgy részvény-, mint a kötvénypiacokon, jórészt a jegybankok 10 éve tartó torzító, túlzottan laza monetáris politikája miatt. Most azonban már a piacok is elhiszik, hogy nem lazít tovább az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, eddig egy százalék alatti alapkamatot vártak belátható idő belül, ez a várakozás azonban visszaszorult.

Felmerül a kérdés, hogy ha megáll a lazítás, netán akár normalizáció indul (ez elsősorban az Európai Központi Bank esetében lenne célszerű, megszüntetve a negatív kamatokat és hozamokat), az mely szektoroknak lehet kedvező?

Bankszektor

A szakember szerint mindenekelőtt a bankszektornak kedvezne, ha a jegybankok nem torzítják tovább a rövid és hosszú hozamok közti különbséget, így a hozamgörbe meredeksége növekszik. Az nem vélelmezhető, hogy a 2009 előtti kamatszintekre visszatérünk, azonban legalább a negatív hozamokat-kamatokat kéne eltüntetni. Vörös Benedek szerint a 10 évvel korábbi válság óta félő jegybankárok talán az utolsó csatájukat vívják, akik 2009 óta állandóan csak az újabb lehetséges válságtól rettegnek és a jelenlegi abnormális helyzetet tartják fenn.

Kétségtelen, hogy az eurózónában a közös monetáris politika fenntarthatatlan közös fiskális politika nélkül, ez még egy, a jövőben megoldandó feladat, viszont rövid távon értelmetlen volt, hogy a piacok recessziót, összeomlást vártak, amelyet a -0,70 százalékos német 10 éves kamat mutatott. A szakember szerint Európában láttuk a ciklikus aljat a nyár végén, és már a felívelésnél tartunk.

Eszközvásárlási programok hatékonysága

A műsorvezető, Túrós-Bense Levente feltette a kérdést, hogy volt-e értelme hatalmas pénzt önteni a piacra az eszközvásárlási programok keretében? Vörös Benedek szerint a válságra adott válasz és ennek hatása jó volt, de utána hamar le kellett volna ezzel állni, így ugyanis mintegy rászoktatták a morfiumra a beteget. Ráadásul a felvásárolt eszközökkel elsősorban a tehetősek rendelkeztek, így nem sikerült széleskörű fogyasztásösztönzést elérni, a nagy tömegek esetében kicsi volt a hatás.

Pánik és megnyugvás

Néhány hónapja pánikot keltett, hogy a rövid hozam magasabb lett mint a hosszú (elsősorban Amerikában), de ez végül lecsengett, a piaci szereplők inflációs várakozásai visszapattantak az irreálisan alacsony szintről az elmúlt másfél-két hónapban.

A részvénypiacokon a monetáris normalizáció következtében a szakember szerint az eddig lemaradó szektorok: bankok, autógyárak, gyógyszergyárak részvényei emelkedhetnek erősebben, földrajzi régiók szerint pedig szinte minden, ami Amerikán kívüli, hisz eddig az USA-piacok felülteljesítették az egész világot.

Elzárhatják-e a pénzcsapot?

Felmerül a kérdés, hogy mi lesz, ha elzárják a pénzcsapot? Vörös Benedek szerint ez reális, de pénzvisszavonásra, likviditásszűkítésre nem lehet számítani, inkább csak jegybanki mérlegek szinten tartására, és akkor Amerikában jöhet az oldalazás. Az értékeltségek viszonylag magasak: ha valódi likviditásszűkítés lenne, akkor jelentős korrekció lehetne Amerikában, de a jelenlegi körülmények között nincs, aki merné szűkíteni a likviditást.

Ami a kínai-amerikai kereskedelmi háborút illeti, pár kisebb dologban megegyezhetnek a felek és akkor megnyugvás lehet, de hosszú távon lesz itt még gond, mert nem a kereskedelmi mérleg az igazi gond. A kereskedelmi deficit korlátozása nem vezet sehová, a tőkemérleget kéne kiegyensúlyozni, az amerikai tőkemérleg nagy pluszra van ítélve, aminek logikus következménye a kereskedelmi hiány.

Nem a kereskedelmi deficit az igazi gond

A nagy tőkeplusz pedig azért van, mert a dolláreszközök aránya 60 százalék a devizatartalékokon belül, miközben csak 24 százalék az amerikai GDP arány a világgazdaságon belül. Így amerikai tőkemérleg többlet és fizetésimérleg hiány van. Vörös Benedek szerint nem vámokat kellene kivetni, hanem az amerikai eszközökre jutalékot szedni, hogy fékezze a külső igényt. A probléma már 20 éve is fennállt, akkor Greenspan conundrum volt a neve: nem értette Greenspan akkori Fed-elnök, hogy miért nem emelkednek a hosszú hozamok gazdasági fellendülés idején sem, most már viszont el kell fogadni a magyarázatot, hogy ezt a hatalmas amerikai adósságnak a világ többi része általi finanszírozása okozza.

A teljes műsor itt hallgatható meg.