Mennyibe kerül a halogatás? A nyugdíjasok kétharmadának már lemondásokkal jár a mindennapi élet

A nyugdíjasok 41%-a a külföldi utazásról, 38%-a a belföldi nyaralásról, 32%-a kulturális programokról, ugyanennyien pedig az éttermi vagy kávézói látogatásokról mondanak le anyagi okokból. A lemondások azonban nem csupán a szabadidőt érintik: az idősebb korosztály közel egyharmada a magánegészségügyi vagy fogászati ellátás (31%), illetve a lakásfelújítás (31%) költségeit kénytelen visszafogni, 27%-uk pedig a jobb minőségű élelmiszereken spórol.

Nagyobb anyagi kihívásokkal szembesülnek a nők

Az eredmények rámutattak egy jelentős nemi szakadékra is:

míg a férfiak 55%-a, addig a nők 69%-a kényszerül valamiről lemondani.

A különbség különösen a magánegészségügyi kiadások és a minőségi élelmiszerek esetében látványos: a nők körében jóval többen kényszerülnek ezek visszafogására, mint a férfiak.

Érdekes eredmény ugyanakkor, hogy miközben a kutatás a nők sérülékenyebb pénzügyi helyzetére mutat rá, az OTP Nyugdíjpénztár tagjainak többsége nő.

Ez arra utalhat, hogy sokan közülük tudatosabban készülnek már a nyugdíjas évekre, és igyekeznek csökkenteni azokat a kockázatokat, amelyekkel az idősebb generációk gyakran szembesülnek.

A felkészültség hiánya

A tudatos tervezés közvetlen hatással van a mindennapokra: a teljes mértékben felkészült nyugdíjasok 67%-a semmiről nem mond le, míg a magukat felkészületlennek érzők körében mindössze 17% gondolja ugyanezt.

Az élethelyzet a legnagyobb akadály

A különbségek mögött sok esetben nem a tudatosság hiánya, hanem az élethelyzetek kényszere áll.

A jelenlegi nyugdíjasok mindössze 17%-a tett félre rendszeresen kifejezetten az időskorára, 59%-uk egyáltalán nem gyűjtött erre a célra, 23%-uk pedig arra számított, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéséhez.

A félretenni vágyók döntéseit leggyakrabban a mindennapi élethelyzetek írták felül. A válaszadók 45%-ánál a gyermeknevelés vagy a család támogatása élvezett elsőbbséget, 26%-uknál pedig a lakás vagy a lakáshitel törlesztése. A válaszadók mindössze 21%-ára volt jellemző bármilyen előre meghatározott öngondoskodási stratégia, a leggyakoribb módszer pedig az volt, hogy a hónap végén megmaradó összeget tették félre (29%).

Sokak számára ráadásul a lehetőség sem adatott meg időben.

A nyugdíjasok 20%-a szerint soha nem volt olyan időszak az életében, amikor a havi kiadásai mellett rendszeresen tudott volna félretenni, további 15% pedig csak 55 éves kora után került ilyen helyzetbe. Mindössze 14%-uknak nyílt erre módja 30 éves kora előtt.

Kicsiben is érdemes elkezdeni

A kutatás adatai jól mutatják, hogy a nyugdíjas évek anyagi mozgásterét nem egyetlen döntés határozza meg. Az élethelyzetek változása – például a gyermeknevelés, a lakhatás vagy a család támogatása – sokszor felülírhatja a hosszú távú terveket, és azt is befolyásolhatja, hogy mikor nyílik lehetőség rendszeresen félretenni. Sokan nem azért nem készültek tudatosan a nyugdíjas éveikre, mert nem tartották fontosnak, hanem mert a lehetőségeik korlátozottak voltak. Éppen ezért a nyugdíjcélú megtakarításnál nem az a legfontosabb, hogy valaki rögtön nagy összeget tudjon félretenni, hanem hogy amikor lehetősége nyílik rá, elkezdje és lehetőség szerint rendszeressé tegye a megtakarítást

– mondta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.

2026-ban eddig több mint 20 ezer új tag csatlakozott az OTP Nyugdíjpénztárhoz. A pénztár kezelt vagyonának értéke már meghaladta a 615 milliárd forintot, a taglétszám pedig a 311 ezer főt. Biztató jel, hogy egyre többen készülnek tudatosan a nyugdíjas éveikre. Ezt jól mutatja, hogy

2022 és 2026 között több mint 40%-kal emelkedett az egy tagra jutó havi átlagos befizetés összege, amely 11 ezer forintról 16 ezer forintra nőtt.

A növekvő aktivitás azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel: érdemes minél előbb gondolni a későbbi anyagi biztonságra, és időben elkezdeni a gondoskodást.