Miért nyomja fel az árakat, ha magasnak érzékeljük az inflációt?
PénzügyAz infláció egyéni szintű érzékelése és a jövőbeni alakulására vonatkozó várakozások is jelentősen befolyásolják a gazdasági folyamatokat, mert megjelennek a béralkunál, a fogyasztásnál és a megtakarításnál is - derül ki az Magyar Nemzeti Bank Inflációs Jelentéséből.
A gazdasági szereplők érzékelése és várakozásaik eltérhetnek a ténylegesen mért hivatalos mutatóktól. Ugyanakkor a döntéseket ezen szubjektív tényezők alapján hozzák, amelyek így visszahatnak a gazdasági folyamatok alakulására - írja az MNB Inflációs Jelentése.
Különösen erősen érvényesül ez az infláció területén, ahol egyfelől az egyéni érzékelés és várakozás jellemzően eltér a nemzetgazdasági átlagtól a fogyasztói kosarak és a fogyasztói szokások különbözősége alapján. Másfelől az egyéni érzékelésen alapuló inflációs várakozások különösen sok gazdasági változót befolyásolnak, közöttük a konjunktúraérzetet, a fogyasztási döntéseket és az elvárt béreket. Ha az inflációs várakozások a jegybanki cél körül alakulnak, akkor a várakozásokat horgonyzottnak nevezzük, ami nagymértékben segíti a hatékony monetáris politikát.
Horgonyzott várakozások esetén az ideiglenes, külső hatások, csak átmentileg befolyásolják az áremelkedés ütemét, így az árstabilitás gyorsabban és kisebb reálgazdasági költségek mellett érhető el. Ezért szükséges folyamatosan vizsgálni az inflációs tényadatok mellett azok érzékelt mértékét, valamint a hozzájuk kapcsolódó várakozásokat.
A lakossági inflációs várakozások mérése módszertanilag kihívásokat rejt magában. Egyik elterjedt módszere alapján a kérdőív a várt, számszerű inflációra kérdez rá, míg a másik az infláció, vagy az áremelkedés mértékének változására vonatkozóan tesz fel kvalitatív kérdéseket.
A lakossági inflációs várakozásokat számszerűsítő felmérés alapján 2024 nyara óta közel felére csökkent a mostaninál lassabb áremelkedési ütemre számítók aránya.
Az infláció további gyorsulására számítók aránya növekedett.
Ezek eredményeképp az inflációs várakozások egyenlegmutatója a 2023 eleji szint közelébe emelkedett vissza.
Az inflációs érzet és várakozás emelkedésében szerepet játszik, hogy ezek kialakítása során az érintettek felülsúlyozzák a gyakrabban vásárolt termékeket, és így az élelmiszerárak átlagosnál gyorsabb emelkedése jobban befolyásolja az árakról alkotott véleményeket.
Másrészt emelhette az inflációs várakozásokat a tavalyi év második felében gyengülő árfolyam is.
A monetáris politika vitele szempontjából kiemelten fontos szereppel bírnak az aktív korú lakosság inflációs várakozásai. Ez arra vezethető vissza, hogy ők vesznek aktívan részt a béralkuban, ezenkívül a vállalkozói réteg ármeghatározó szerepben is megjelenik a gazdaságban. A gazdaságilag aktívak árvárakozása a teljes lakosságéhoz hasonlóan alakult, ugyanakkor az ő esetükben az emelkedés december óta megállt.
A gazdaságilag aktívak körében az alkalmazottak a béremelési elvárásaikon keresztül, a vállalkozók és önfoglalkoztatók pedig közvetlenül befolyásolják az árazási döntéseket. Ezen kívül ez a társadalmi csoport a fogyasztási és megtakarítási döntéseikben is nagyobb mozgástérrel rendelkezik, ami a keresleten keresztül befolyásolhatja a vállalatok árazási viselkedését. Ennek eredményeképp a gazdaságilag aktívak ármeghatározó szerepe erősebb a többi társadalmi csoporténál.
