MNB: A hazai bankrendszer az elmúlt időszak sorozatos kihívásai ellenére továbbra is stabil, sokkellenálló-képessége erős

A hazai bankrendszer az elmúlt időszak sorozatosan kihívásokkal terhelt környezetében továbbra is stabil, sokkellenálló-képessége erős.

A hitelintézeti szektor 2023-ban historikusan is kiemelkedő jövedelmezőséget ért el.

A közel 24 százalékos sajáttőke-arányos eredmény hátterében azonban az időszakot jellemző magas kamatkörnyezet, valamint olyan egyedi tételek (az orosz és az ukrán kitettségek értékvesztéseinek visszaírása, a babaváró és a CSOK-hitelek átértékelődése, a leányvállalatoktól kapott osztalékbevételek növekedése) is állnak, melyek esetében előretekintve lefelé mutató kockázatok azonosíthatók.

A hitelkockázatok növekedése a portfólió több szegmensében is valószínűsíthető.

A háztartási jelzáloghitel-kamatstop jövőjét bizonytalanság övezi. Kivezetése csak az érintett adósok szűk körénél okozhat jelentősebb törlesztőrészlet-növekedést. Kockázatot jelenthet a támogatott hitelprogramok keretében megvalósuló családtámogatásokhoz kapcsolódó gyermekvállalási feltételek nem teljesülése is.

A 2019 második felében babaváró hitelt felvevő adósok negyedének nem volt még gyermeke 2023 közepén, ezért ezen ügyfelek hitelkockázati monitoringja fokozott figyelmet érdemel.

A globális trendekkel összhangban a hazai kereskedelmiingatlan-hitelezéssel kapcsolatos kockázatok is kiemelt figyelmet érdemelnek. 2023-ban ezen ingatlanokkal fedezett projekthitel-állományon belül magas volt a banki értékelések alapján növekvő értékű fedezetek aránya, ami a piaci folyamatokkal ellentétes tendenciát jelent, ezért fontos, hogy a hitelintézetek szorosan nyomon kövessék a fedezetbe vont ingatlanok értékének alakulását.

Mindazonáltal mérsékli a bankrendszer kockázatait, hogy a szektor kereskedelmiingatlan-piaci kitettsége a 2008-as időszakhoz képest alacsony, és a portfólió minősége továbbra is megfelelő. Az MNB által preventív módon reaktivált rendszerkockázati tőkepuffer ugyancsak korlátozza az ilyen jellegű kockázatok felépülését.

A bankrendszer likviditása bőséges szintről tovább emelkedett,

2024 februárjában az operatív likviditási tartalék a betétállomány 72 százalékának felelt meg. A tavalyi év első felében tapasztalt vállalati és lakossági betétkiáramlás miatt emelkedő hitel/betét mutató év végére ismét 75 százalék alá mérséklődött, amihez a negyedik negyedévben már a háztartási betétállomány bővülése is hozzájárult.

A háztartási hitelállomány éves növekedési üteme 2023-ban 3 százalékos, a vállalati szektoré pedig 2024 elején 2 százalékos szinten érhette el mélypontját. 2023-ban az új szerződéskötések értéke a vállalati szektorban stagnált, a háztartásiban pedig csökkent éves összevetésben, utóbbi azonban a negyedik negyedévben már élénkült. A hitelezési aktivitás megfelelt a gazdaság ciklikus pozíciójának, 2024-ben pedig a kereslet élénkülését várják a bankok, köszönhetően a dezinflációs folyamatok miatt erősödő fogyasztói bizalomnak és a gazdasági növekedési kilátások javulásának. A hiteldinamika mindkét szegmensben egyszámjegyű maradhat 2024-ben.

A hitelportfóliók minősége továbbra is megfelelő.

A vállalati NPL-ráta 3,8 százalé-kon, historikusan alacsony szinten stagnált. A háztartási szektorban a nemteljesítő hitelek aránya a fizetési moratórium kivezetése óta a felére, 2,4 százalékra csökkent 2024 február végére, amihez a korábban moratóriumban lévő ügyletek teljesítővé történő visszasorolása és az aktív banki portfóliótisztítás járult hozzá. A bankrendszer tőkehelyzete megfelelő, a szabad tőke szintje a 2024-ben hatályos pufferkövetelményeket figyelembe véve is kielégítő.

A stresszteszt eredményei alapján a hazai hitelintézeti szektor egy súlyos sokk bekövetkezése esetén is teljesítené a likviditási- és a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályozói követelményeket. A szektor hitelezési képessége, és ezen keresztül a gazdasági növekedést támogató szerepe még egy nagyon alacsony valószínűséggel bekövetkező, súlyos sokk után is fennmaradna.