MNB konferencia: Ezek az évtized pénzügyi stabilitási kihívásai

A kétnapos konferencián neves nemzetközi előadók tárgyalták a pénzügyi stabilitást aktuálisan érintő legfontosabb, az inflációs és kamatkörnyezethez, a geopolitikai szegmentációhoz és a válságkezelési keretrendszerekhez kapcsolódó kihívásokat.

Emellett a jövőnket meghatározó és a jegybanki döntéshozatalt egyre több részletében formáló klímaváltozáshoz és a technológiai fejlődéshez kapcsolódó pénzügyi stabilitási kockázatokkal kapcsolatos tudásmegosztásnak szintén teret adott a rendezvény.

A kétnapos konferenciára a világ számos pontjáról érkezett szakértők vitatták meg a pénzügyi rendszer aktuális kockázatait, a pénzügyi stabilitás rövid távú kihívásait és hosszabb távú jövőjét.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke, valamint Manuel Ramos-Francia, a CEMLA elnöke nyitóbeszédeikben kiemelték a hasonló tudásmegosztás fontosságát, és összefoglalták a pénzügyi rendszer globális megatrendjeit, különösen a klímaváltozás és a digitalizációs átmenet kapcsán. Christopher Garnett, az OMFIF vezető tanácsadója egyetértett a témák aktualitásával és megemlékezett a magyar pénzügyi rendszer fejlődésének sikerességéről.

Thorsten Beck, a Florence School of Banking and Finance igazgatója vitaindító előadásában a pénzügyi stabilitási kockázatok aktuális helyzetéről és a makroprudenciális politika legfontosabb kihívásairól adott elő.

Álláspontja szerint a pénzügyi rendszer jelenleg ellenállóbb helyzetben néz szembe a felmerülő rendszerkockázatokkal, de egyebek mellett a tőke- és bankunió területén további szabályozás-fejlesztési pontok azonosíthatóak.

Az első panelbeszélgetés a magas infláció és kamatkörnyezet pénzügyi stabilitási következményeit, valamint a monetáris és makroprudenciális politika összefüggéseit vitatta meg.

Anke Weber az IMF Magyarországért felelős vezetője előadásában amellett érvelt, hogy a 2008-09-es világgazdasági válság óta felállított szabályozási keretrendszer sikeresen növelte a pénzügyi rendszer ellenálló-képességét.

A paneltagok egyetértettek abban, hogy a banki sokkellenálló-képesség erősítése és a feloldható tőkepuffer-követelmények felépítése továbbra is kiemelt feladat.

A konferencia második panelbeszélgetésének témája az emelkedett geopolitikai kockázatok, valamint a geoökonómiai és pénzügyi elszigetelődés rendszerkockázatairól szólt.

A panel nyitóelőadásában Stefan Thurner a Complexity Science HUB Vienna vezetője mutatta be a vállalati értékláncok mélyelemzésén alapuló kutatásának potenciális pénzügyi stabilitási célú felhasználási lehetőségeit.

A panelrésztvevők között konszenzus volt abban, hogy aktuálisan a globalizációs folyamatok visszafordulása zajlik, ami mérsékli a határon átnyúló tőkeáramlásokat és szerteágazó rendszerkockázatokkal járhat.

A harmadik, a pénzügyi stabilitást történelmi szempontból értékelő szekcióban Jorge Ponce, az uruguayi jegybank történeti közgazdaságtannal foglalkozó szakértője a történelmi folyamatok pénzügyi stabilitási relevanciáját illusztrálta különféle példákkal.

Eszerint a pénzügyi stabilitási válságok gyakran a szabályozás és a felügyelet hiányosságaiból, a túlzott kockázatvállalásból, a pénzügyi innovációk nem megfelelő kihasználásából és az opportunista magatartásból erednek.Az első nap zárószekciójában Dominique Laboureix, az EU-s Egységes Szanálási Hatóság (SRB) elnöke panelnyitó előadásában a 2023 év eleji nemzetközi bankválságok következtetéseiről adott elő. Az európai válságkezelési keretrendszer alapvetően megfelelően működött, azonban annak hatékonysága több ponton javítható lehet, amit az európai uniós válságkezelési és betétbiztosítási szabályozás felülvizsgálata is célul tűzött ki.

A panelbeszélgetés résztvevői szerint a válságkezelési keretrendszer működik, de finomhangolása a közelmúlt tapasztalatai alapján szükséges lehet.

A második nap nyitóelőadásában Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója felidézte, hogy az idén százéves MNB alapításakor is fontos része volt a jegybanki céloknak a pénzügyi stabilitás elérése, majd a 2008-09-es gazdasági világválság is rávilágított ennek monetáris politikai szempontú fontosságára is.

Az elmúlt évtizedben az MNB kiterjedten és proaktív módon vezette be a makroprudenciális szabályozási rendszerét, amely a 2022-23 során tapasztalt turbulenciák közepette is lehetőséget adott az árstabilitási célok követésére egy stabil pénzügyi rendszerben.

A digitális technológiai fejlődés pénzügyi stabilitási következményeit vizsgáló szekcióban Manuel Ramos-Francia, a CEMLA főigazgatója az algoritmikus kereskedést is alkalmazó globális kötvényalapok és más befektetési termékek (pl. ETF-ek) nemzetközi tőkeáramlásokhoz kapcsolódó turbulenciát mutatta be.

Efraim Benmelech a Kellogg School of Management Northwestern University professzora előadásában a bankfiókok szerepének visszaszorulását és ennek a folyamatnak a 2023. eleji amerikai banki válságesemények kialakulásában való esetleges szerepét vizsgálta.

A pénzügyi szolgáltatások digitális fejlődéséről szóló szekcióban Leonardo Gambacorta, a Bank for International Settlements innováció és digitális gazdaság területének vezetője a mesterséges intelligencia térnyerésének lehetőségeiről és szerteágazó, de jelentős bizonytalansággal terhelt stabilitási kockázatairól beszélt.

Ania Zalewska, a University of Leicester School of Business professzora ismertette az innovatív technológiákat alkalmazó kevéssé szabályozott hitelezők és a hagyományos hitelintézetek versenyének elméletét és az üzleti modellek kockázatait.

A makroprudenciális célú stresszteszt alkalmazások szekciójában Serafín Martínez-Jaramillo, a mexikói jegybank környezetvédelmi, társadalmi kockázatelemzési és politikai osztályának vezetője bemutatta azt a modellezési keretrendszert, amely elsőként kombinálja az előretekintő éghajlati stresszforgatókönyveket, árazási függőségeket és a pénzügyi fertőzéseket megragadni képes hálózati kutatási módszereket.

Ezt követően Mérő Bence, az MNB vezető közgazdasági elemzője a pénzügyi stabilitási szabályozások hatáselemzésében kulcsszerepet játszó, jelenleg főként lakáspiaci szcenáriók kiértékelésére használt ágens alapú modell fejlesztésekről tartott előadást.

A konferencia éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokat tárgyaló zárószekciójában Matias Ossandon-Busch, a CEMLA pénzügyi stabilitási igazgatója azokat az empirikus vizsgálatokat ismertette, miszerint a sérülékeny gazdasági tevékenységek elvándorlását kiváltó természeti tőke károsodása a helyi banki betétállományok szűkülését eredményezheti.

A klímakockázatokkal kapcsolatban átalakuló jegybanki paradigmákat vizsgálta rá Paola D’Orazio, a Chemnitz Műszaki Egyetem adjunktusának kutatása.

A záróelőadásban pedig Borsos András, az MNB közgazdásza és a Complexity Science Hub Vienna kutatója a hazai vállalatközi gazdasági kapcsolatok egyedülállóan részletes hálózatán modellezte a fertőzési hatásokat különböző szén-dioxid ár sokkok hatására, azonosítva a potenciálisan magas bankrendszeri veszteségeket okozó csúcspontokat.

A konferencia előadóiról további információ elérhető az esemény honlapján, az előadás nyitóelőadása és -panelbeszélgetése az MNB hivatalos YouTube csatornáján visszanézhető.