Numizmatikai kibeszélő – A Hunyadi-sorozat nyomában
PénzügyA Netflixen futó Hunyadi sorozat látványos jeleneteivel és erőteljes hangulatával pillanatok alatt az egyik legnézettebb magyar produkcióvá vált. A sorozatot ezúttal olyan aspektusból vizsgáljuk, hogy a hősöknek vajon milyen pénzekkel lehetett tele az erszényük?
Luxemburgi Zsigmond aranyforintja
A középkori Magyarországon a pénzverés az uralkodói szuverenitás kifejezője, így királyi felségjog volt. Az ország területén általában a mindenkori király veretei, vagy az ő neve alatt kibocsátott pénzek forogtak.
A történet kezdetekor a magyar trónon Luxemburgi Zsigmonddal találkozunk. Zsigmond királyfél évszázados uralkodása alatt nemcsak a koronák számát gyarapította (Magyarország mellett többek közt Csehország, Németország és a Német-Római Császárság trónját is elfoglalta), hanem jelentős pénzügyi reformokat is bevezetett.
A Pénzmúzeum állandó kiállításában megtekinthető korai aranyforintján a négyelt címerpajzson a magyar vágások mellett a brandenburgi sas látható, utalva a király brandenburgi választófejedelmi címére. A hátoldalon Szent László király alakja tűnik fel, kezében attribútumával, a bárddal, amely a katonai erényeket idézi meg.Az érmén Franciscus Bernardi kamaraispán jegye látható.
Zsigmond uralkodása alatt a pénzverés stratégiai eszközzé vált. A törökök elleni védelem érdekében különböző szövetségesek – így Lazarevics István szerb despota, a Német Lovagrend vagy épp Vlad Dracul – kaptak pénzverési jogot. Bár ezek a pénzek továbbra is a király nevében készültek, az anyagi haszon a jogosultaké lett, ezzel támogatva anyagilag a határmenti védekezést
Ulászló érméje
Az ifjú Jagelló-házi I. Ulászló aranyforintja Jagelló-dinasztia címertani hagyományait tükrözi: a magyar vágások és a kettős kereszt mellett a lengyel sas és a litván lovas szerepel rajta. A hátlapon ismét Szent László tűnik fel, ám immár kardmarkolattal a karja alatt – ez a részlet valószínűleg Hunyadi Jánoshoz köthető és a török elleni harcokra utal.
A török elleni háború mellett trónviszály is gyengítette az országot, mely a pénzverésben is megmutatkozott: míg Ulászló Budán veretett pénzt, addig Erzsébet királyné emberei – élükön Giskra Jánossal – a körmöci és a kassai verdékben a gyermek V. László nevére verettek pénzt. Ez a fajta megosztottság, ha időlegesen is, I. Ulászló várnai halálát követő interregnum alatt rendeződött.
Hunyadi János kormányzói aranyforintja
A várnai csata után beállt válság időszakában Hunyadi János lett az ország kormányzója. Az ország első embereként a királyt megillető pénzverési joggal is rendelkezett, melyet immár saját nevére, kormányzói címével gyakorolhatott.
A Pénzmúzeum kiállításán is megtekinthető aranyforintjából egy különösen szép példány: előlapon a négyelt pajzs, körirattal: „IOhAnES D h W R VNGARIE GV”, vagyis: Hunyadi János, László magyar király kormányzója. A hátoldalon Szent László bárddal és országalmával, fején koronával, glóriával. A verdejegy szerint a pénz Nagybányán készült.
