Pénzügyi és környezeti tudatosság: hogyan lesz a megtakarításból fenntarthatóság?
PénzügyA pénzügyi műveltség nem csupán a bankszámlák kezeléséről vagy a takarékoskodásról szól. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy azok, akik tudatosabban bánnak a pénzükkel, környezetükkel is felelősebben gazdálkodnak. A pénzügyi tudatosság és a környezeti tudatosság területei különállónak tűnhetnek, de számos ponton kapcsolódnak, egyben kölcsönösen erősíthetik egymás hatását. A fenntartható pénzügyek világában nemcsak a megtakarítások gyarapodnak, hanem bolygónk jövője is biztosabbá válik, de vajon hogyan vezethet a pénzügyi tudatosság egy zöldebb jövőhöz?
Megtakarítás vagy pazarlás? A pénzügyi műveltség a fenntartható fogyasztást erősíti
A pénzügyi műveltség magában foglalja azt a tudást és készségrendszert, amely szükséges az átgondolt és hatékony pénzügyi döntések meghozatalához (Lusardi & Mitchell, 2014).
Ez nemcsak a pénz kezelésére terjed ki, hanem a pénzügyi magatartás hosszabb távú következményeinek megértésére is.
A kutatások azt mutatják, hogy a magasabb szintű pénzügyi műveltséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel követnek fenntartható fogyasztási szokásokat, mivel képesek hosszú távon tervezni és értékelni választásaik költség-haszon vonatkozásait (Klapper et al., 2015, OECD, 2018). A pénzügyileg művelt háztartások a magasabb kezdeti költségek ellenére hajlamosak energiatakarékos készülékeket vásárolni és megújuló energiamegoldásokat alkalmazni, felismerve a hosszú távú megtakarítások hasznát és a környezeti előnyöket (Gillingham et al., 2012).
Friss hazai és nemzetközi tanulmányok is megerősítették a pénzügyi tudatosság és a fenntartható szemlélet közötti egyre szorosabb kapcsolatot. Az OECD/INFE 2023-as Nemzetközi felnőtt pénzügyi műveltség felmérés eredményei alapján megfigyelhető, hogy a magasabb pénzügyi tudatossággal rendelkező egyének nagyobb valószínűséggel vesznek részt fenntartható pénzügyi gyakorlatokban és hoznak környezettudatos döntéseket. Egy hazai primer kutatás (Baranyi, Zsigrai 2023) a Z generáció fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos véleményét és magatartását vizsgálta. A tanulmány kiemelte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdök a fiatalok esetében kifejezetten magasak, és a zöld pénzügyi megoldásokat is az átlagnál nagyobb mértékben használják.
A tanulmány megállapítja, hogy a szemlélet formálásában nagy szerepe van a fenntarthatóság és a pénzügyi műveltség köznevelési integrációját segítő, többek között a Pénziránytű Alapítvány által végrehajtott fejlesztéseknek.
Egy francia tanulmány (Dupuy et al., 2024) szerint a fenntartható pénzügyi műveltséggel kapcsolatos alapvető szakirodalom is dokumentálja a környezeti, társadalmi és az állam szerepével kapcsolatos kérdések megértése és az egyének pénzügyi döntései közötti kapcsolatot. Még a zöld szemléletűek sem fektetnek be zöld pénzügyi eszközökbe, ha nem rendelkeznek pénzügyi, illetve fenntartható pénzügyi ismeretekkel. Szükség van tehát a pénzügyi és ezzel párhuzamosan a fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos széleskörű, a kormányzat, valamint az üzleti és civil szféra által is támogatott oktatásra. A tanulmány kiemeli, hogy különösen az iskolai pénzügyi nevelés továbbfejlesztése javítaná a fiatalok fenntarthatóságot is szem előtt tartó pénzügyi műveltségének szintjét.
Alacsonyabb fogyasztás = kevesebb hulladék
A takarékosság és a rendszeretet természetes módon állnak összhangban a fenntartható fogyasztási gyakorlatokkal. A pénzügyileg tudatos emberek képesek a szükségleteiket előtérbe helyezni a vágyaikkal szemben, elkerülve a túlzott vagy impulzív vásárlást (Hamilton et al. 2019), emellett rendet tartanak mind a pénzügyeikben, mind a háztartásukban, nem költekeznek pazarlóan. (Németh et al., 2024). Ez a viselkedés racionalizálja a fogyasztást, egyben csökkenti a hulladéktermelést és az erőforrások kimerülésének folyamatát is lassítja.
Még a fejlődő országokban is megfigyelték, hogy a magasabb pénzügyi tudatossággal rendelkező emberek általában környezettudatosabbak. Egy indiai tanulmány szerint a jobb pénzügyi ismeretekkel rendelkezők nagyobb arányban hasznosították újra az anyagokat és csökkentették az eldobható termékek használatát (Bhanot et al., 2019). A hatékony pénzgazdálkodás tehát gyakran az erőforrások optimalizálásához és a hulladék csökkentéséhez vezet.
Környezetbarát beruházások: Kié a zöld jövő?
A pénzügyi műveltség és az ökotudatos választásaink közötti kapcsolatot kulturális és társadalmi-gazdasági összefüggések befolyásolják.
A Világbank vizsgálatai szerint azokban a fejlett országokban, ahol magasabbak a lakossági jövedelmek a pénzügyi ismeretek gyakran olyan fejlett technológiákba való befektetésben nyilvánulnak meg, mint például a napelemek és az elektromos járművek, amelyek jelentős környezeti előnyökkel járnak. Ezzel szemben az alacsony és közepesen fejlett országokban, ahol az átlagjövedelem alacsonyabb, a pénzügyileg művelt egyének olyan költségmegtakarítási gyakorlatokra összpontosíthatnak, mint az energiatakarékosság és a hulladékminimalizálás (World Bank, 2021).
Okosabb pénzügyi döntések, tisztább bolygó: Az oktatás ereje
Az oktatás kulcsfontosságú eleme a pénzügyi kultúra és a fenntartható magatartás közötti szinergiák erősítésének. Szőke Brigitta és Tóth Eszter Ilona 2023-ban megjelent tanulmánya rámutat, hogy a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása és a pénzügyi tudatosság szintje szorosan összefügg, segítve a környezeti összefüggések megértését.
Az átfogó pénzügyi oktatási programokkal rendelkező országokban, ahol a pénzügyi oktatást közpolitikai szinten integrálták, mint Németország és Svédország, az egyének pénzügyi előrelátó képessége és csökkentett környezeti lábnyoma között erős összefüggés mutatható ki. Ausztrália Nemzeti Pénzügyi Kapacitás Stratégiája külön modulokat tartalmaz a fenntartható életvitel gazdasági és környezeti előnyeiről (ASIC, 2020).
A pénzügyi oktatás döntő szerepet játszik a fejlődő országokban is, ahol a környezetvédelem gazdasági előnyeinek tudatosítása viselkedésbeli változást idézhet elő. Kenyában a pénzügyi ismereteket a fenntarthatósági célokkal integráló kezdeményezések révén olyan környezetbarát gyakorlatokat alkalmaznak, mint a vízvédelem és a fenntartható mezőgazdaság (Njenga et al., 2018).
Hazánkban az iskolai pénzügyi nevelésben kiemelt szerep jut a fenntartható pénzügyek témakörének. A PÉNZ7 Pénzügyi és vállalkozói témahét, illetve a Fenntarthatósági témahét együttműködésén túl több tanári- és diákpályázat és verseny hívta fel a figyelmet a zöld pénzügyek fontosságára. A Pénziránytű Alapítvány tananyagai, oktató videói, online játékai segítenek rávilágítani a családi költségvetés fenntartható tervezésének fontosságára, sőt modern mobilapp is segíti a fiatalok pénztárcakímélő és ökotudatos magatartásának formálását.
A Magyar Nemzeti Bank is fontos feladatának tekinti a zöld pénzügyi megoldások előtérbe helyezését. Az európai jegybankok közül elsőként került az MNB törvényben rögzített céljai közé a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, mely célozta a pénzügyi intézményrendszer zöldítését, a fenntartható pénzügyi termékek és szolgáltatások kialakításának ösztönzését, a kapcsolódó kutatói munka fejlesztését és a lakosságot célzó ismeretterjesztést is.
Olykor nehéz tudatosnak lenni?
A pozitív korreláció ellenére számos tényező akadályozza a pénzügyi kultúra és a fenntartható magatartás összehangolását. Az egyik legnagyobb kihívás a pénzügyi oktatáshoz való hozzáférés hiánya, különösen az alacsony jövedelmű, elmaradott területeken.
Ezenkívül a rövid távú pénzügyi nyomás arra kényszerítheti az egyéneket, hogy az azonnali szükségleteket részesítsék előnyben a hosszú távú fenntarthatósággal szemben, például olcsóbb, de kevésbé környezetbarát termékek mellett döntsenek (Carpena et al., 2011). Ez a tendencia jól megfigyelhető volt az elmúlt évek válságterhelte időszakaiban is.
Egy másik kihívás a környezeti megfontolások korlátozott integrálása a pénzügyi kultúra tanterveibe. Sok program szűken a gazdasági eredményekre összpontosít, anélkül, hogy foglalkozna a pénzügyi és környezeti jólét összefüggéseivel.
Zöld jövő integrált pénzügyi stratégiával
A pénzügyi ismeretek és a környezeti fenntarthatóság közötti szinergia kihasználása érdekében a politikai döntéshozóknak integrált stratégiákat szükséges elfogadniuk. Ezek a következők lehetnek:
- A fenntarthatóság pénzügyi oktatásba építésének további erősítése
- A pénzügyi oktatáshoz való hozzáférés elősegítése
- Fenntartható magatartások ösztönzése
- A vállalati felelősségvállalás további ösztönzése
A jövő kulcsa: Okos döntések, jobb világ
A pénzügyi műveltség és a környezeti viselkedés közötti kapcsolat arra utal, hogy olyan hosszútávú előnyök érhetők el, amelyek előmozdítják mind az egyéni jólétet, mind az ökológiai egészséget. A célzott oktatás, a szakpolitikai támogatás és a pénzügyi előrelátás ökológiai felelősséggel való integrációja alapvető fontosságú egy ellenállóbb és környezettudatosabb jövő felé vezető úton.
