Váratlan érdeklődés a Telekomnál, elfordultak a befektetők a Moltól

Telekom

Az első izgalmas kérdés az volt, hogy vajon miért jelent meg erős kereslet a Magyar Telekom részvénye iránt. Miró József szerint leginkább arról lehet szó, hogy az alapkezelők szétnéznek a világban év elején, lehetőséget keresnek, és meglelték az alulértékeltnek tűnő papírt. Az Erste célárat emelt, az eddigi 420 forinthoz képest több mint 100 forinttal, miközben az eredményvárakozást nem emelte jelentősen.

Szerintük a Telekom mind EV/EBITDA, mint P/E alapon olcsóbb a régiós cégekhez képet, mégpedig 20-25 százalékkal, ez nem kis alulértékeltség.

Richter

A Richtert hetek-hónapok óta masszívan veszik, az elemző szerint a korábbi nagy eladók visszavonulásán kívül fundamentális ok is van: tavaly év végén gyorsult a húzótermék, a Vraylar értékesítése, az utolsó negyedévben 90 százalékkal. Ráadásul már magas szinten volt az értékesítés, de még onnan is gyorsulni tudott, ennek követeztében akár másfél milliárd dollár is lehet az árbevétel. Meg is kezdték a célárak emelését: két elemző is 7500 körüli célárat hozott ki.

Mol

A Mol komoly várakozások övezték, de ezek eddig nem jöttek be. Azt várták, hogy a tengerhajókra vonatkozási új idei szabályozás, miszerint nem használhatnak fűtőolajat a korábbi szennyezés mellett, megnöveli a dízelolaj keresletét, amin így jobb marzsot lehet elérni, és ez a Molnak különösen jól jönne, mert nagy arányban finomít dízelolajat. Miró szerint azonban egyrészt a hajók közül sok úgy tartja be a szabályt, hogy megtisztítják a kéntől az olajat, másrészt sok finomítói kapacitás lépett be, talán pont erre a keresletre számítva, így a marzs nem, hogy nőtt volna, hanem szinte összeomlott.

A befektetők megriadtak, kiszórják az olajrészvényeket. Kétségkívül a felerősödött zöld hullám sem tesz jót: mindenki a környezetvédelem felé fordul, itt meg egy adott olajcég, aki benzint és dízelolajat állít elő, emellett műanyagot gyárt, és mostanában a műanyagellenesség is felütötte a fejét.

És végül, ha mindez nem lenne elég: Miró József szerint maga a Honda, mint hagyományos autógyár mondta azt, hogy 2025-re már csak 10 százalékos lehet a belsőégésű autók aránya a gyártáson belül, 70 százalék hibrid lesz, a többi teljesen elektromos. Ha ez így van, a várthoz képest hamarabb visszaesik a járműüzemanyag értékesítés. Az elemző szerint ezzel az olajipar nagyszerű 100 éve véget ér, a cégeknek át kell pozícionálniuk magukat, hogy túléljenek.

OTP

Az OTP esetében Miró szerint minden szép és jó, Romániában kellene vagy bankot venni, vagy kivonulni, mert nem optimális a részesedés: 2,5 százalék. Ezt a kérdést az elemző szerint a társaság kezelni fogja, ahogy más régiós országokban is tette. A részvény jelenlegi árazását teljesen reálisnak tartja.

A teljes adás itt hallgatható meg.