Védik a fogyasztókat: tovább nő a szigor a fizetési forgalom szabályozásában

Az új szabályozás célja egyrészt az, hogy alkalmazkodjon a változó körülményekhez, másrészt az, hogy maximálisan védje a fogyasztók érdekeit is. Magyarország most záródó uniós elnökségének egyik fókusztémája volt a készülő szabályozás, amelynek főbb kérdéseit a Mastercard és a Corvinus Egyetem közös rendezvényén vitatták meg az egyetem Ménesi úti campusán. 

Újabb szabályozói dömpingre kell készülni az európai uniós fizetésiforgalom-szabályozásban: korszerűsítik a most hatályos pénzforgalmi irányelvet (PSD2), mely két egymással összefüggő szabályozás formájában él majd tovább (PSD3 és PSR).

Az új szabályok tervezett bevezetésével a szándék egyértelmű:

az unió azt szeretné elérni, hogy a pénzügyi szolgáltatói szektor az eddiginél is jobban meg tudjon felelni az egyre inkább digitalizálódó pénzforgalom okozta kihívásoknak, és felkészüljön a piac fejlődésével felmerülő kockázatokra is úgy, hogy eközben hatékonyan és maximális mértékben védi a fogyasztók érdekeit.

Az ügyfelek számára legelőnyösebb és gazdasági értelemben is hajtóerővel rendelkező szabályozás kialakításához elengedhetetlen az intenzív iparági párbeszéd, különösen nagy jelentősége volt ennek a most záruló magyar EU elnökség idején. 

Az új szabályok megjelenésének szükségszerűségét persze nem nehéz belátni: a most hatályos pénzforgalmi irányelv nyomán az EU pénzügyi piacán megjelent az

„open banking”

azaz a nyílt bankolás intézménye, amely a bankszektoron kívüli szolgáltatóknak – így a fintech cégeknek – is lehetővé tette a piacra lépést innovatív pénzügyi termékekkel.

Ez természetesen gyors alkalmazkodásra, új szolgáltatások bevezetésére késztette a bankokat is, miközben a digitális pénzforgalmi szolgáltatások piaca hihetetlen mértékű fejlődésen ment keresztül. Az pedig, hogy a pénzforgalom egyre nagyobb része terelődik a digitális térbe, a korábbiaknál jóval kifinomultabb módszereket hozott a pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélések területén is.

Utóbbit mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a digitális térben végrehajtott csalásokkal okozott globális kár értéke 2024-ben már elérheti a 9,5 ezer milliárd dollárt, ami a világgazdaság éves teljesítményéhez viszonyítva is nagyon jelentős összeg – mondta Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági termékekért felelős managere a Budapesti Corvinus Egyetem és a Mastercard közös rendezésű eseményén.

Ez – jóval kisebb léptékekben bár –, de Magyarországra is igaz:

az elmúlt években a digitális pénzforgalomban keletkezett kár jelentősen növekedett,

mégpedig mind az átutalási, mind a bankkártyás forgalomban végrehajtott sikeres csalások számának és értékének számottevő növekedése nyomán. Az összkár az átutalások esetében a legnagyobb: a visszaélések 90 százaléka 1 millió forint feletti átutalással történik. Ezért az egymillió forintban maximált átutalási limit automatikus alkalmazása a hazai bankoknál önmagában egy eredményes eszköznek tűnik – fejtette ki Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.

Hozzátéve, hogy

az elektronikus fizetési forgalom biztonságának növelését több módon is próbálja elősegíteni a PSR rendelet:

így például a jogszabály új visszaélési módszereket is szabályoz, például azokat, amikor a csalók valamely bank nevében, annak webes felületeit, e-mail címeit vagy telefonszámát utánozva próbálnak hozzáférni az ügyfél egyedi azonosítóihoz.

A rendelet kibővíti a bankok felelősségi körét is az eddigiekhez képest: hacsak az ügyfél nem jár el súlyosan gondatlanul – vagy nem ő maga próbál visszaélést elkövetni –, a pénzügyi szolgáltatóra hárul a kár megtérítése.

Szintén hatékony megelőző lépésnek tűnik, hogy

a jövőben a bankok nem küldhetnek olyan e-mailt az ügyfeleknek, amelyben link vagy csatolmány szerepel,

és a megelőző jellegű edukációs tevékenységre is jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. Nem meglepő módon az erős ügyfélhitelesítésre vonatkozó szabályokon is finomít a rendelet, és iparági egyeztetések tárgya, hogy lehetővé tegye-e a környezeti és viselkedési adatok (passzív biometria) elismerését hitelesítési faktorként. Előadásában Martinovic Boris, a Mastercard public policy igazgatója azt is kiemelte, hogy a csalások elleni védekezés egyik kulcsa az adatmegosztás és az adatokhoz való hozzáférés, így létfontosságú, hogy az új szabályozás nem csak a bankok, hanem a technikai szolgáltatók számára is lehetővé tegye a csalásmegelőzéshez szükséges adatokhoz való könnyű hozzáférést.

Az sem kétséges ugyanakkor, hogy a PSD3 bevezetése és a PSR rendelet megjelenése komoly felkészülési feladatok elé állítja majd nem csak a bankokat, hanem a fintech szolgáltatókat és a technikai szolgáltatókat (például a kártyatársaságokat) is – húzta alá Horváth Katalin (CMS), aki jogi szempontból mutatta meg, milyen kihívás elé állítja a szolgáltatókat az új szabályozás. A technológia további fejlődésével pedig ezek az új, még hatályba sem lépett szabályok is módosításra szorulhatnak majd.