70 százalék alatt az államadósság, meddig csökkenhet?

Elemzések2019. feb 26.Fellegi Tamás

Tavaly év végére az MNB előzetes számításai szerint államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 69 százalékát érte el, az Eximbank adósságával együtt 70,9 százalék az adat. Az államadósság GDP-arányos csökkenése felgyorsult, vajon hogyan alakulhat a folyamat a következő évtizedben?

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2018 végén a GDP 69,0 százaléka volt, nominálisan 29 032 milliárd forint. Az államháztartás nettó tartozása (24184 milliárd forint) a GDP 57,5 százalékát tette ki 2018 végén.

10 év után

A bruttó államadósság ezzel 2008 óta először esett a GDP 70 százaléka alá azt követően, hogy 2009 és 2014 között többször is meghaladta a 80 százalékot, majd stabilan csökkenni kezdett. A csökkenés mértéke az utolsó két évben megnőtt, köszönhetően a magas GDP növekedési ütemnek és az államháztartási hiány csökkenésének. Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2018-ban a GDP -2,2 százaléka (-925 milliárd forint) volt, ez nominálisan növelte az adósságot, de miután a GDP növekedése jóval nagyobb ütemű volt, így tudott a GDP arányos adósság jelentően csökkenni.

Az adósságot egyelőre tehát nem törlesztjük, hanem kinőjük.

A kamatkiadások lefaragása

Ahhoz, hogy az ország eladósodásának trendje megforduljon, és a csökkenés megindulhasson, komoly erőfeszítésekre volt szükség. Mindenekelőtt le kellett faragni az adósság kamatainak terhét, amely a korábbi, jóval 5 százalék feletti jegybanki alapkamat és ehhez kapcsolódóan magas állampapírhozamok mellett óriási költséget jelentett éves szinten. Az alapkamat 2012-től 2015-ig tartó gyors csökkenése, majd a nem konvencionális eszközökkel végrehajtott további monetáris lazítás oda vezetett, hogy a legrövidebb finanszírozási formák esetében (pl. 3 hónapos diszkontkincstárjegy) az államnak jelenleg alig kell kamatot fizetnie, de még a 10 éves államkötvény hozama is csak 2,8 százalék, így a hosszú lejáratú kötvények kamatterhe sem jelentős.

A lakossági állampapírok kamata jelenleg 2-3,25 százalék között mozog, kivéve az inflációkövető kötvényt, melyek kamata 4 százalék fölött van. Átlagában ez is meglehetősen kedvező finanszírozási szint, ráadásul úgy, hogy a lakosság is vonzó hozamot érhet el befektetéseivel a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben.

A kamatcsökkentés miatt az éves megtakarítás a kamatkiadásokon 2012 augusztusa és 2017 vége között 1600 milliárd forint lehetett az MNB szerint, ebből csak 2017-ben 610 milliárd forint, míg tavaly az összeg a 800 milliárd forintot is elérhette.

Államháztartás és gazdasági növekedés

Ugyancsak fontos tényező, hogy az államháztartás hiányát sikerült leszorítani két százalék közelébe, ráadásul a tervek szerint a következő években további csökkenés következhet be, ha szufficitre (többletre) egyelőre nem is számíthatunk, akár egy százalék alatti hiány is reális lehet. Természetesen döntő a gazdasági növekedés felgyorsult üteme, hisz ehhez viszonyítjuk az adósságot. Lényegében van egy törtünk, melynek számlálójában az adósság, nevezőjében GDP áll, és a tört számlálója lassabban növekszik, mint a nevezője.

Devizaadósság, belföldi finanszírozás

Végül ugyancsak lényeges szempont, hogy sikerült a devizaadósság magas, 50 százalékos arányát lecsökkenteni 20 százalék közelébe, egyúttal csökkent a külföldi alapok szerepe a finanszírozásban. Ennek lefőbb jelentősége az, hogy a meglehetősen változékony nemzetközi piaci hangulatban, ahol a pszichológia rövidtávon erősebb, mint a fundamentumok (ahogy a legtöbb befektetési piacon), vannak olyan időszakok, amikor a befektetők elfordulnak a kisebb országok kötvényeitől akkor is, ha az ország gazdasági adatai kitűnők, ezzel drágítva átmenetileg a finanszírozást.

Adósbesorolás

Mindez lehetővé tette az adósság gyorsuló csökkenését, ami olyan mértékű lett, hogy a nemzetközi hitelminősítők is felfigyeltek rá,

az S&P múlt heti, az ország adósbesorolását felminősítő döntésének indoklásában hivatkozott is erre.

Jó eséllyel hasonló megfontolások alapján további felminősítések is lesznek (a Fitch Ratings időközben meg is tette), a magasabb adósminősítés pedig kedvezőbb finanszírozást, alacsonyabb kamatköltséget hozhat, ráadásul a beruházási kedvet is növeli, ami a GDP növekedési ütemében jelentkezhet.

Mi várható?

Kérdés, hogy mi várható a következő években, hogyan mehet tovább a folyamat, mekkora lehet az adósságcsökkenés üteme, és belátható időn belül mekkora szintet érhet el a GDP-arányos adósságállomány. Ez alapvetően két dologtól függ: hogy alakul az adósság nagysága, azaz a tört számlálója, és hogyan a GDP, azaz a tört nevezője.

Az adósság nominális mértékét leginkább az államháztartása egyenlege határozza meg, kisebb mértékben más tényezők is szerepet játszhatnak, mint például árfolyamváltozások. Ezek közül leginkább az államháztartási hiánnyal tudunk kalkulálni: megbecsülhetjük, mekkora lehet a következő évtizedben. A GDP növekedése ugyancsak becsülhető, felvázolunk egy pozitívabb és egy kedvezőtlenebb forgatókönyvet.

Becslések

Ami az államháztartás egyenlegét illeti, abból indulunk ki, hogy a kormányzat költekezése fegyelmezett marad, ezért a hiány kedvezőtlenebb külső körülmények között sem emelkedik 2 százalék fölé, ugyanakkor tartósan kedvező környezetben 1 százalékra is lecsökkenhet (ennél kevesebb is lehet, de ezzel a rendkívül ideális helyzettel most nem számolunk). A GDP növekedésében az igen pozitív forgatókönyv a 4 százalékos növekedés, a pesszimista változat a 2 százalék. Ezekkel az adatokkal próbálunk 6 és 12 éves becslést adni.

Kezdjük a legrosszabb esettel: 2 százalékos hiány, 2 százalékos növekedéssel több év átlagában. Ebben az esetben a GDP-arányos hiány nem változna, stagnálna 70 százalék körül vagy kevéssel az alatt. A legoptimálisabb eset pedig az 1 százalékos hiány, 4 százalékos növekedéssel. A reális számolás kedvéért az Eximbankot belevesszük a számításba, mivel azt vélhetően mindenképpen az államnak kell állnia, így kiindulási értéknek a 70,9 százalékos szintet tekintjük.

Az optimista forgatókönyv szerint 2024 végére 60 százalék alá csökkenne a GDP-arányos adósság, 12 év múlva, 2030 végén pedig pont 50 százalék lenne.