Veresi paradicsony: Véletlenül indult, a hazai paradicsompiac vezető szereplője lett

Siker2021. máj. 31.Dajkó Ferenc Dániel

Néhány éve a semmiből kelt új életre a magyar üvegházi zöldségtermesztés. A Veresi Paradicsom egy projektcégből, a véletlen folytán jött létre, és szinte azonnal az ágazat egyik vezető szereplőjévé vált, miközben megreformálta a paradicsomtermesztést. Veresegyházán a Mezőgazdaság 4.0, egy igazi magyar sikersztori.

Veresegyházán található hazánk egyik leginnovatívabb agrár vállalkozása a Veresi Paradicsom. Mézédes termékeiket rengetegen ismerik a boltok polcairól, de sokan nem is sejtik, mekkora munka, és milyen szakmai tudás áll a kis piros bogyók mögött. A Veresegyház határában álló üvegházkomplexumban gyakorlatilag megvalósult a mezőgazdaság 4.0, hogy egész évben elláthassák a boltokat paradicsommal.

Megkértük Márkus Zsoltot, a Veresi Paradicsom alapítóját, hogy meséljen nekünk a vállalatukról és az ágazat jelenéről, jövőjéről.

Veresi Paradicsom Márkus ZsoltMárkus Zsolt, a Veresi Paradicsom alapítója

Hogyan indították el a vállalkozást? Mi vezette önöket az üvegházi paradicsomtermesztés felé?

Egy véletlen kapcsán kerültünk kapcsolatba a veresi paradicsom jogelőd projektcégével, ami üvegház beruházásra vonatkozó uniós támogatást tartalmazott, de az eredeti helyszínen több okból kifolyólag sem tudták megvalósítani a projektet. Nagyon szűk határidő maradt a kivitelezésre, ezért szinte ingyen adták át a projektcéget.

Rendkívül vonzónak tűnt a támogatás beruházásra vonatkozó cashflow hatása, később kiderült, nem ez a kulcs az üzleti sikerekben.

Induláskor a hazai, vagy az export értékesítésben gondolkoztak inkább? Mennyire lehet az export irányába bővíteni az értékesítést, van hely a magyar paradicsomnak a külpiacokon? 

A Veresi Paradicsom 100 százalékos export-értékesítéssel kezdte meg pályafutását 2015-ben.

Tudatos döntés volt, hogy Magyarországra prémium koktélparadicsomokkal visszajövünk. De természetesen van helye a jóminőségű export terméknek. Nálunk az ökölszabály ebben az esetben az 1000 km-es sugarú, 1-1,5 nap alatt logisztikailag leteríthető terület.

Annál távolabb már nem érdemes elvinni a prémium paradicsomot, mivel nem lesz olyan sem az íze, sem a beltartalma. A kiváló minőségre van fizetőképes kereslet, tőlünk keletre és nyugatra is.

Azt azonban látnunk kell, hogy például az osztrák piacon sok negatív tapasztalatot szereztek a kerekedelmi láncok a kelet-európai régióból származó zöldség minőségével kapcsolatban, és kialakult egy fogyasztói protekcionista vásárlási mód is, ami rendkívül megnehezíti az export termékek piacra lépését is.

Ausztriában ezek szerint előnyben részesítik az osztrák termékeket. Pár szóban össze tudná foglalni, hogy itthon miért érdemes a fogyasztóknak magyar paradicsomot választani? Miben tud többet az itthon termesztett zöldség?

A frissesség olyan versenyelőnyt ad, ami megkerülhetetlen. Hiszen a friss zöldség, gyümölcs beltartalmi értéke jelentősen magasabb, mint egy utaztatott termék ásványianyag és vitamintartalma. Ízre vonatkozóan pedig más a helyzet, ha egy félérett termékről van szó, mint egy érett hazai termékről.

A termesztési technológia kontrollja földrajzilag minél közelebb van, annál magasabb lehet és jellemzően egy hazai forrású terméknek jelentősen alacsonyabb a vegyszerterhelése és visszakövethetőbb az ellátási lánc.

Tehát biztosabbak lehetünk abban, hogy jobb minőséget kapunk.

Veresi Paradicsom Márkus ZsoltMárkus Zsolt, a Veresi Paradicsom alapítója, az üvegházban a paradicsomok között

A termesztés szempontjából fontos, hasznos rovarokat tartanak az üvegházban. Miért jó ez? 

A tiszta termesztés alapja hogy biológiai növényvédelmet használunk, azaz hasznos rovarok telepítésével tartjuk fenn a biológiai egyensúlyt.

Mérgek és vegyszerek használata helyett természetes ellenségét telepítjük be a károkozóknak.

Vannak fénycsapdáink, ferromoncsapdáink, fizikai csapdáink és próbáljuk fenntartani az egyensúlyt. Ez a nyári működési üvegházainkban működik a téliben még tanuljuk, de rengeteg energiába kerül.

A vírusokkal baktériumokkal szemben pedig nagyon magas fokú tisztasággal és higiéniás előírásokkal védekezeünk, tehát prevenetív módon megelőzzük a bajt. Ez nagy munkafegyelmet igényel és tulajdonosi szemléletet kíván munkavállalóinktól.

A paradicsomnak is megvan a saját halálos vírusa ráadaásul ezeket nagyon nehéz kiírtani, ha egyszer bekerül az üvegházba.

Milyen zöld technológiákat használnak ma az üvegházas növénytermesztésben?

A teljes projekt így született, megterveztük előre, hogy melyik technológiának milyen a környeztre vetített hatása.

Például ezért Veresegyházat választottuk a beruházás helyszíneként, mert 100 százalékban vissza tudjuk sajtolni a fűtéshez használt termálvizet, ez egyedülálló  a kertészetek között.

A legtöbben elengedik a folyóvizekbe szennyezve azokat vagy csak részben tudják visszasajtolni, emellett ezért használunk kókuszrostot a termesztéshez, de még a csomagolásnál is figyelünk erre. Az alap célunk a körforgásos gazdálkodás elérése és a környezetterhetlésünk minimalizálása.

Említette a termálvizet, itthon elég sok van belőle, így lehet vele az üvegházakat is fűteni. Biztosít ez valamekkora versenyelőnyt?

A termálvizes fűtési rendszer versenyelőnyt biztosít a szén alapú fűtési rendszerekkel szemben, de több probléma van vele.

Az első a visszasajtolás kérdése, Magyarországon alig van olyan kertészet amely 100 százalékban vissza tudja sajtolni a fűtésre használt termálvizet, a tipikus megoldás az öntözővíz folyóvizeinkbe történő elengedése.

Mivel ezek általában toxikus vizek, a környezetterhelés jelentős és az uniós előírásoknak nem felelünk meg, tehát minden termelő kút mellé szükség lenne egy visszasajtoló kútra is, mely jelentősen rontja a termálvíz-használat versenyképességét.

A másik probléma, hogy a fűtési költség a teljes költségstruktúrának - 365 napos termelésben -  alacsony részét képezi. A nyugat-európai piacon gázmotoros energiatermelést végeznek, amivel jóval alacsonyabb áron termelik az áramot, mint a mi általunk elérhető áramár, és a hőtermelés így gyakorlatilag ingyen van.

Tehát nem hogy versenyelőnyünk van a termálvíz használatával a gázmotoros energiatermeléshez képest, hanem versenyhátrányunk.

Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a megújuló energiatermelés (szélturbinák működése miatt) az éjszakai nyugat-európai áramár jelentősen alacsonyabb, mint a magyarországi áramár. Ennek következtében előfordul, hogy negatív áron adják az éjszakai áramot, így a működtetett gázmotorokban megtermelt hő gyakorlatilag ingyen van.

Harmadik tényező, hogy jelenleg, ha a visszasajtolás elmarad, akkor nem jár következménnyel, ugyanakkor ez az uniós engedmény 2027-ben le fog járni és ezután sok kertészetnél ellehetetlenedik a termálvíz használata, mivel a bírságok magasak. Mindezek figyelembe vételével, a termálvíz használata nem jelent akkora versenyelőnyt, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.

A technológiákhoz kapcsolódva, mi szükséges ahhoz, hogy a veresi paradicsom egész évben elérhető legyen?

A téli időszak velejárója, hogy nagyon kevés természetes fényt kapunk a napból – egy ötödét, egy hatodát a szükségesnek, ezért ezt pótolni kell mesterséges megvilágításból, hogy a fotoszintézis megfelelő legyen. Gond van még a magas páratartalommal és azzal is, hogy a téli hideg időben nyarat varázsolunk az üvegházba, ezért a kórokozó terhelés jelentősen megnő a nyári időszakhoz képest.

Minden technológiai folyamat, elemzés és tervezés, laborvizsgálatok, azt a célt szolgálják hogy paradicsomjaink ideális környezetetben növekedjenek az élettani körülményeik kiválóak legyenek.

A paradicsom különlegességek termesztésében, magyarországi téli tremesztéstechnológiában, termékfejlesztésben, biológiai növényvédelemeben – tehát tiszta termesztésben a nagyon jók között vagyunk, ipari környezetben végzett beltartalmi érték vizsgálatokban pedig világelsők.

Hányféle paradicsomot termesztenek? 

Mi kizárólag paradicsom fajtakülönlegességekkel foglalkozunk és jelenleg is több olyan terméket tesztelünk, ami még csak kutatási fázisban van.

Veresi ParadicsomPirosló paradicsomfürtök Veresegyházán

Egy-egy innovatív nemesítőház sokszáz új fajtát tesztel minden évben ebből polcérett jó esteben 1-2 lehet. És a polcérett vetőmagnál is iszonyatos a verseny és a legjobbakat nagyon nehéz megverni.

Van olyan vetőmag, ami 25 éve piacvezető a kategóriájában és minden komolyabb nemesítő próbált már jobbat csinálni – sikertelenül.

Nekünk három kategóriánk van: a snack paradicsom (Cukorfalat és Piccolo), a cherry paradicsom (Sunstream – Bíborka), és a koktél paradicsom (Piroska). Emellett a legjobb szószok és saláták pedig a SanMarzano Vesuvius paradicsomból (Csenge) készülnek. 

A paradicsom mellett nem gondolkoznak más növényfajták termesztésében?

Nemcsak gondolkozunk, hanem dolgozunk is rajta, reméljük, egy éven belül sikerül megvalósítani a következő álmunkat.

Mekkora foglalkoztatónak számítanak a térségben, hányan dolgoznak a cégnél? 

Már a projekt indításakor is gyakorlatilag nem volt Veresegyházán munkanélküliség,

tehát a kezdetektől világos volt, hogy a nehéz munkakörülményeket kizárólag megfelelő vállalati kultúrával lehet majd kompenzálni, és büszkék is vagyunk arra, hogy nagy arányban tudjuk megtartani a munkavállalóinkat.

Jelenleg 66 fő a létszám a csomagoló üzemmel együtt, számos helyen automatizálunk és digitalizálunk. A veresi paradicsom jelenleg inkább egy hightech vállalat, mint egy hagyományos értelemben vett agrár-vállalkozás. 

Veresi ParadicsomA vállalat egyik munkatársa gondos mozdulattal metszi le az érett fürtöt

Hogyan érintette a vállalatot a járvány?

Hektikusabb lett a piac, de nem tapasztaltunk sem visszaesést sem növekedést a piaci igény a veresi paradicsomra továbbra is jelentős.

Minimális mennyiségben szállítunk a vendéglátó- és szállodaszektornak, így nem éreztünk kiesést.

Mennyire elterjedt itthon az üvegházi gazdálkodás, illetve a hidrokultúrás termesztés és a vertikális növénytermesztés?

Az üvegházas növénytermesztési kapacitások rendkívüli mértékben növekedtek az elmúlt években elsősorban a kormányzati  és uniós támogatásoknak köszönhetően. Az ezt kiszolgáló technológia továbbra is külföldi, saját fejlesztés alig-alig van, néhány startupon kívül szinte senki.

Vannak olyan területek, mint például a paradicsom, ahol az extra kapacitások már túl sok árut termelnek ezért bizonyos időszakban kidobják az árut, amit rendkívül szomorúnak tartok. A téli termesztés továbbra is versenyképtelen a magas energia árak miatt, ezért ezen a területen minimális a fejlődés.

Megjelent több új jelenség, mesterséges fény nélkül „termesztenek” télen vagy import terméket adnak el magyar származásúként, ami rendkívül rossz minőséget eredményez és összezúzza a magyar termékek egyébként sem acélos reputációját.

A beérkező importtal szemben el tudna képzelni valamilyen hatékony, de a versenyjogot nem sértő védelmet, hogy tudjon fejlődni itthon ez az ágazat?

A fogyasztók edukációja, és a beltartalmi és vegyszertehelési mérések azonnal kimutatnák mennyivel jobb minőségű a friss termék a 2000 km-t utaztatott termékhez képest. Nyugat-Európában a „protekcionizmust” védjegyrendszer felépítésével és vásárlói tudatossággal illetve a kereskedelmi láncok „kontrolljával” érték el.

Magyarországon egyébként javulás látható ezen a területen, de messze vagyunk egy francia vagy német piachoz képest.

Milyen támogatásokat lehet itthon igénybe venni az üvegházas termesztés fellendítésére?

Folyamatosan jelennek meg a pályázatok és azt gondolom nincs még egy olyan iparág ami ennyi támogatást kap, függetlenül országtól vagy politikai iránytól.

Egyszerűen az agrárium stratégiai ágazat szinte minden országban, ezért sokszor a versenyképességünk a támogatási rendszerek versenye és nem valódi verseny.

Magyarország sok erőforrást ad az agráriumnak és nagyon pozitívan látom a  törekvéseket, kicsit talán a pályázatok technológiai kötöttsége lehetne szabadabb, és az adminisztrációs teher alacsonyabb. A problémát az erőforrások felhasználásának módjában látom.

Milyen távlati célokat tűztek ki, amelyeket nagyon szeretnének elérni a következő években?

Sok-sok elérendő célunk és projektünk van, amit a COVID-19 által okozott gazdasági válság részben hátráltat részben megállított. Nem szeretnénk a legnagyobb magyar paradicsomtermesztővé vagy zöldségtermesztővé válni, de szeretnénk folyamatos fejlesztésekkel és innovációval a világ élmezőnyéhez tartozni. Az egész ágazat technologiai robbanás előtt áll, szeretnénk jól kijönni ebből a változásból. Amint lesz bejelenteni valónk megkeressük önöket is.