Erről szól az 5G kiépítéséért folyó amerikai-kínai versengés

A Brookings Foreign Policy projektje, a „Globális Kína: Kína növekvő világszerepének felmérése” keretében készült elemzések Kína technológiai képességeinek fejlődését vizsgálják. Kínában a nagy állami telekom vállalatok számára a kormányzat rugalmas szabályozással segíti a minél gyorsabb fejlesztést, az amerikai privát cégeknek azonban keményebb harcot kell folytatniuk a helyi és kormányzati bürokráciával, meg kell küzdeniük a korlátozó intézkedések feloldásáért és a frekvenciatartományok elérhetőségéért. Végső soron mindkét ország ki fogja építeni saját 5G hálózatát, de hogy ezt hogyan menedzselik belföldön, milyen költségekkel jár a telepítés, hogyan osztják ki a frekvenciákat, milyen megtérülést várnak, az nagyban meg fogja határozni a globális vezető szerepet is - olvasható a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet elemzésében.

Az 5G kiépítésének feltételei

A jelenleg elterjedt 4G LTE hálózatokkal szemben az 5G a másodpercenként 20 gigabites letöltési sebességet is elérheti nagyon alacsony késleltetési idővel, ami alkalmassá teszi olyan speciális precíziós alkalmazásokra, mint a dolgok internete (IoT), távgyógyászat, önvezető autók, kiterjesztett és virtuális valóság (AR és VR).

A Világgazdasági Fórum egyik legutóbbi jelentése szerint az 5G hálózatok világszerte több mint 13 ezer milliárd dollárral fognak hozzájárulni a gazdasági teljesítményhez és 22 millió munkahelyet teremtenek közvetlenül vagy a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül.

Kína felismerte az 5G gazdasági jelentőségét, a teljes hálózat kiépítése előtt már 200 millió 5G előfizetője van. A kínai hardver- és szoftvergyártók nagy bevételekre számítanak, a Huawei vagy a ZTE világszerte az alacsony költségű 5G eszközök szállítói.

Kínában az 5G kiépítése erőteljes kormányzati támogatást élvez és a globális stratégiai Övezet és Út kezdeményezés része. Az USA-ban a privát telekom vállalatok a kongresszusnál lobbiznak több frekvenciatartományért és a hálózat kiépítését akadályozó szabályozások változtatásáért. A Federal Communications Commission (FCC) 2019-ben jelentette be a hálózat telepítését segítő „5G FAST Plan”-t, azóta pedig létrehoztak egy 9 milliárd dolláros vidéki 5G alapot is a szolgáltatások országos kiterjesztésére.

Az 5G hálózat kiépítéséhez több ezer tornyot és több tízezer antennát kell telepíteni, ami szintén könnyebben megy Kínában, míg az USA-ban helyi szabályozások és civil ellenállás is nehezíti a terjeszkedést. Az amerikai kormányzat pedig megtiltotta a kínai Huawei termékeit és applikációit az amerikai nemzeti hálózat építésében.

A jövőben az 5G hálózatok vezető hatalma az lehet, aki jobban menedzseli az alábbi három területet: frekvenciatartományok kiosztása, hálózati eszközök ellátási láncai és innovációs tervek.

Ha nem gondolja át legalább az első két területet, az USA le fog maradni Kína mögött az 5G telepítésben, és ez nem csak a kínai autoriter vezetésnek tudható be. Az 5G fejlesztés koordinációja nélkül az amerikai szereplők, főleg a magánvállalatok, le fognak maradni kínai és egyéb versenytársaik mögött, akiket kevésbé kötnek idejétmúlt szabályozások.

Frekvenciatartományok

A fejlett vezeték nélküli hálózatok elektromágneses frekvenciatartományokat igényelnek, így ezek értékes eszközök lettek. A hagyományos mobilhálózatok az alacsonyabb tartományokat, 600–900 MHz-et használják. A középső sávban lévő, 2,5–3,5 gigahertzes (GHz) tartományok kiegyensúlyozottabb lefedettséget biztosítanak, bár több cellatorony telepítését követelik. Kínában a középső sávban lévő, 6 alatti frekvenciatartományokat választották az 5G fejlesztéshez a kínai telekom vállalatok, mint a ChinaMobile, China Telecom, China Unicom régóta kísérleteznek 5G termékek és szolgáltatások fejlesztésével az alacsony és középső frekvenciatartományokban.

A kínai kormányzat nagyon korán szabaddá tett egy műholdas távközlésre használt C-sáv frekvenciát is, amely 3,7 és 4,2 GHz között még nagyobb lefedettséget biztosít az állami távközlési vállalatok számára.

A C-sáv nagy sávszélességű fel- és letöltést tesz lehetővé, alkalmas a modern digitális technológiák támogatására.

Az amerikai vállalatok, mint az AT&T vagy Verizon a rendkívül magas frekvenciájú, 24–300 GHz közötti milliméter hullámhosszon (mmWave, MMW) kezdték az 5G telepítéseket. Ezt a hullámhosszt már használják stadionokban, helyi hálózatokban a vezeték nélküli kapcsolat biztosítására, azonban ez a hullámhossz a középtartományú sávval ellentétben nem képes hosszabb távot megtenni, falakon áthatolni, a technikai korlátai miatt nem alkalmas nagyobb területek lefedésére, különösen a vidéken. Emiatt egyes vállalatok már el is kezdtek kísérletezni az alacsony, közepes és magas hullámhosszok keverékével, mint azt a kínaiak is teszik.

Az 5G technológiáért folytatott versenyben valószínűleg az fog vezető helyre kerülni, aki sikeresen kombinálja a milliméter hullámhosszt az alacsony és középső frekvenciatartományokkal, és ezzel meghatározhatja a hálózatok és eszközök szabványait, a szoftvereket, biztonsági követelményeket és alkalmazásokat.

Míg a kínai kormányzat gyorsan teljesíteni tudja a kereskedelmi szektor kéréseit, az USA-ban a frekvenciatartományok kiosztása nagyobb nehézségekbe ütközik. A frekvenciatartományokat aukciókon értékesítik, ezek éveken keresztül is elhúzódhatnak, a műholdas szolgáltatók pedig ellenkeznek a C-sáv tervezett változtatása miatt. Az amerikai magánszektoron belüli vita negatívan hathat a vezeték nélküli hálózatok piacára, akadályozza az 5G telepítéseket, közben a kínaiak nagy előnyre tehetnek szert a saját hálózatuk fejlesztésében.

Globális ellátási lánc

A Huawei 1987 óta az infokommunikációs technológia egyik vezető vállalata, mára pedig az 5G eszközök legnagyobb gyártója. Az amerikai kormányzat megtiltotta a Huawei részvételét az amerikai hálózatok kiépítésében és ezt követelte szövetségeseitől is. A Huawei teljes tiltását azonban csak öt ország, Japán, Taiwan, Vietnam, Ausztrália és Új-Zéland követte, több amerikai szövetséges hatalom, köztük az Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország, Németország, Olaszország nem tettek eleget a felszólításnak.

Ezekben az országokban, jellemzően bizonyos korlátozásokkal, használhatóak a Huawei eszközei az 5G hálózatok telepítésében: nem engedik alkalmazni őket a gerinchálózatokban, és a Huawei piaci részesedését is behatárolják. A Huawei eszközök melletti döntés oka leginkább a jó ár–érték arány, valamint, hogy ezeket az eszközöket már eddig is használták az előző generációs (3G, 4G) hálózatokban, a lecserélésük pedig jelentős többletköltségekkel járna.

Sok afrikai ország is vett 5G eszközöket és szolgáltatásokat Kínától, szintén az olcsó eszközök, a helyi lakosság számára is elérhető előfizetéses szolgáltatások miatt. Afrika az Övezet és Út kezdeményezés keretében egyébként is kiterjedt gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat létesített Kínával, és mindkét félnek érdeke a digitális fejlesztés is.

A Huawei tiltása miatt az USA-nak együttműködést kell keresnie a globális ellátási lánc többi szereplőjével, mint például a Nokiával vagy az Ericssonnal. A különutas fejlődés befolyásolhatja az amerikai telekom cégek piaci részesedését és az internet alapú szolgáltatásainak terjeszkedését a globális mobilpiacon. A két ország közötti feszültség növekedésével az amerikai vállalatoknak fel kell ismerniük, hogyan hatnak a Fehér Ház intézkedései a globális ellátási láncokra és a meglévő helyi hálózatokra, ahol használják a most betiltott eszközöket, és milyen forrásokból tudják ezeket helyettesíteni.

Innováció

A mobiltechnológia minden újabb generációja utat nyit az innovációk számára. A 2G-vel a szöveges üzenetküldést felváltotta a hang alapú mobilkommunikáció, a 3G és 4G lehetővé tette az okostelefonok megjelenését, a multimédiás applikációkat.

A jelenlegi 4G LTE új digitális iparágakat teremtett.

Az amerikai vállalatok a világ élvonalában járnak az innovációban, mint például a navigációs technológiák, felhő alapú szoftverszolgáltatás, IoT vagy a közösségi média, amelyek mind a fejlett mobilhálózatokból nőttek ki.

Történelmileg az USA a vezető hatalom a high-tech fejlesztések terén. Kína az iparának korszerűsítését célzó „Made in China 2025” stratégiai terv keretében meghatározó szereplővé kíván válni a high-tech iparban is, beleértve a mesterséges intelligenciát, IoT-t, önvezető autókat, amelyekhez mind szükség van a nagy sebességű adatátvitelt lehetővé tevő, alacsony késleltetéssel rendelkező 5G hálózatokra. Kína 2017-ben 64,4 milliárd dollárt fordított kutatás- fejlesztésre, míg az USA csak 47,1 milliárdot.

Fennáll a veszély, hogy a digitális ökoszisztéma kettészakad: a kínai belső piac kellő alapot ad a saját platformok és szolgáltatások fejlesztésére, amelyet aztán külföldre is exportálhatnak, főleg az Övezet és Út kezdeményezés keretében.

Az innovatív amerikai és más országbeli vállalatok azonban még így is elég nagy részesedést szerezhetnek az 5G és kapcsolódó applikációk globális piacán olyan országokban, amelyek nincsenek bezárva a kínai digitális ökoszisztémába.

Az 5G innováció azonban nem választható el a két előző területtől – a frekvenciáktól és a költségektől. Mint ahogy az USA határozta meg a 4G LTE mobiltechnológia szabványait, a technológiai előnye lehetővé tette, hogy vezető helyen álljon a kapcsolódó termékek és szolgáltatások fejlesztésében, meghatározza a technológiai szabványokat, szellemi tulajdonjogokat, a kompatibilitási elveket.

Az 5G rendszerek feletti kínai monopólium vagy dominancia ugyanezt teheti lehetővé a saját vállalatai számára, az asszertív vezetéssel pedig még tovább mehet a hálózatra és a kapcsolódó eszközökre vonatkozó szabványalkotásban.

Az 5G piac rohamosan fejlődik, és ha az USA versenyben akar maradni azokon a területeken, amelyek meghatározzák a mobil innovációk következő hullámát – szabványok, szabadalmak, applikációk, szoftverek –, akkor összehangoltan és proaktívan kell cselekednie, stratégiailag kell kezelni a frekvenciák elosztását és figyelmet kell fordítani a globális ellátási láncokra.