Sci-fi vagy valóság? Ilyen lehet az élet 2050-ben

Gépek és emberek

A 2050-es években játszódó sci-fi történetek gyakran olyan világot mutatnak be, ahol az emberek technológiai fejlesztések segítségével válnak fittebbé és hatékonyabbá.

Steven Bramwell professzor, a London Centre for Nanotechnology munkatársa a BBC-nek fejtette ki a jövőről alkotott álláspontját. Eszerint

2050-re a gépek, az elektronika és a biológia közötti határok jelentősen elmosódnak.

Megjelenhetnek például olyan nanotechnológiai implantátumok, amelyek folyamatosan figyelik egészségi állapotunkat és segítik a kommunikációt.

Kevin Warwick kibernetika professzor úgy véli, az emberi test és a mechanikus rendszerek összekapcsolása új távlatokat nyithat a betegségek kezelésében, és akár az is elképzelhető, hogy testünk és az agyunk különböző helyeken működjenek.

Roger Highfield, a Science Museum tudományos igazgatója arra számít, hogy

a digitális ikrek - vagyis testünk virtuális másolatai - mindennapossá válhatnak.

Ezek segítségével előre láthatnánk, hogyan hat ránk egy gyógyszer vagy egy új életmódbeli változtatás, így kockázat nélkül próbálhatnánk ki a lehetőségeket.

Mesterséges intelligencia a tanulásban

Számos tech cég dolgozik gőzerővel azon, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) még gyorsabbá és okosabbá tegye. Tracey Follows jövőkutató szerint

2050-re a tanulás részben a virtuális térben zajlik majd, MI tanárok segítségével, amelyek azonnal alkalmazkodnak a gyerekek igényeihez.

Akik a tankönyvek helyett szimulációk segítségével tanulhatnak majd, az oktatás pedig sokkal személyre szabottabb lesz, mivel a gyerekek DNS-ének vagy biometrikus adatainak tanulmányozásával kiderítik, hogyan tudnak a leghatékonyabban tanulni.

Közlekedés és űrkutatás 

A szakemberek úgy látják, hogy az önvezető autók és repülőgépek terén forradalmi fejlődés tapasztalható majd: 2050-re az önvezető autók annyira okosak lesznek, hogy a dugók szinte teljesen megszűnnek, és a balesetek száma is drasztikusan csökken. Az autók például képesek lesznek szorosan egymás mellett haladni, és ha az egyik fékez, a többiek is automatikusan lassítanak.

Az űrkutatás is gyors ütemben fejlődik majd. Huszonöt év múlva valószínűleg élhető bázis lesz a Holdon, és egyes iparágak szinte teljesen az űrben működhetnek majd.

Sci‑fi és a valóság

A 2002-es Különvélemény (Minority Report) című film, az amerikai Philip K. Dick írása alapján készült és 2054-ben játszódik. A híres rendező, Steven Spielberg a forgatást megelőzően több szakértővel is konzultált, hogy átbeszéljék, milyen technológiák létezhetnek a 2050-es években.

A történet egy disztópikus jövőt mutat be, és ma is vannak szakértők, akik aggódnak: szerintük a mesterséges intelligencia akár komoly veszélyt is jelenthet az emberiségre.

Az amerikai író azonban optimistábban látta a jövőt. Szerinte a tudomány összességében többet segített az emberiségnek, mint amennyit ártott - és erre érdemes emlékeznünk, amikor a jövőről gondolkodunk.