Több mint 900 ezer munkahelyet érinthet Magyarországon a mesterséges intelligencia

Mostanában egyre gyakrabban találkozhatunk az „MI”-val a mindennapjainkban, - akár személyesen is - ha ügyfélszolgálattal levelezünk vagy akár beszélünk, de rengeteg helyen használnak „MI”-t akár az egészségügyben, az autógyártásban vagy a mezőgazdaságban.

Attól, hogy ezek az „MI”-k öntudatra ébrednek és háborút indítanak az emberiség ellen, egyenlőre még egy jó ideig nem kell tartani, mivel ezek úgynevezett „szűk” vagy „gyenge” „MI”-k, amelyek egy jól körülhatárolható, szűk feladatkör elvégzésére alkalmasak. A természetes, emberi intelligenciához hasonló „MI”-t általános, vagy erős „MI”-nek nevezik. Ezek megjelenését a szakértők 2050-re teszik.

Bár az „MI” jelenleg nem jelent veszélyt a Sci-fi regényekben szereplő módon, de várhatóan jelentős változásokat fog hozni a társadalmakban, amelyekre fel kell készülniük az országoknak, köztük Magyarországnak is - hangzott el a Joint Venture Szövetség mesterséges intelligencia alkalmazásokat bemutató szakmai konferenciáján. Jakab Roland, az Ericsson Magyarország regionális igazgatója és az MI Koalíció elnöke elmondta

MI Koalíció által kidolgozott stratégiával jelentősen erősíteni szeretnék a hazai vállalkozások versenyképességét, de az is cél, hogy a nemzeti adatvagyon átgondolt hasznosításával, az állam maga is kivegye a részét az MI-ökoszisztéma kidolgozásában.

Az MI Koalíció célja, hogy jelentősen erősödjön a hazai vállalkozások versenyképessége, amelyhez állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosít. Az MI Koalíció szervezet ebbe a munkába 235 szakmai szervezetet vont be, illetve további céljai között szerepel, hogy 1 millió emberrel megismertesse a mesterséges intelligenciát, valamit további 100 ezer embernek két napos képzést nyújtson. A koalíció ezen a héten le kívánja adni ezt a stratégiát az ITM-nek, így a kormányzati egyeztetések után hamarosan annak hivatalos bejelentésére is sor kerülhet – mondta Jakab Roland.

A konferencián előadást tartott Chris Mattheisen is, a Microsoft ügyvezető igazgatója, aki elmondta, hogy az „MI” használata 2030-ig 14 százalék GDP-bővülést jelenthet, illetve 16 trillió dolláros növekedési potenciál van benne, és egyébként a vállalatvezetők 90 százaléka pozitívnak látja az „MI”-t.

Cége, a Microsoft is természetesen számos „MI”-alapú fejlesztésen dolgozik. A Microsoft prioritásnak tekinti az „MI” demokratizálását, azaz hogy ez a technológia mindenkihez eljusson, mindenki használhassa a munkájában vagy élvezhesse előnyeit. Ezzel kapcsolatban Mattheisen elmondott néhány érdekes számot.

Például a Világgazdasági Fórum közzétett egy előrejelzést, ami szerint 2022-ig 73 millió munkahely szűnhet meg az „MI” előretörésének köszönhetően, viszont 130 millió új munkahely keletkezik.

Elmondta azt is, hogy az USA-ban kétszer annyian dolgoznak az „MI”-hez köthető munkakörökben, mint Európában. Kínáról nincsenek is adatok. Nem csak Magyarország, de egész Európa nagy lemaradásban van.

Oltyán Gábor, a PwC, Data Solutions igazgatójának előadása legérdekesebb részében számokkal mutatta meg, hogy az „MI” szerint az „MI” előretörése miként fogja befolyásolni a magyarországi munkaerőpiacot.

Az „MI” szerint 15 éven belül fog megtörténni a tömeges MI hatás a munkahelyeken, ami a munkahelyek egynegyedét fogja érinteni. Ez az előretörés 3 hullámban történik majd meg és körülbelül 920 ezer munkahelyet érint

Az első hullámban a nagy adatmennyiséggel rendelkező, algoritmizáló iparágak lesznek érintettek, azaz IT, a pénzügyi, biztosítási szektor, a vendéglátás és a turisztika. Ezen munkahelyek 3 százalékát, kb. 70 ezer munkahelyet fogja érinteni az „MI” térnyerése. A második hullám körülbelül 2030-ra éri el a kereskedelmet, a közigazgatást és az irodai adminisztrációhoz kapcsolódó munkahelyeket. Ez körülbelül 320 ezer munkahely. Itt érdemes megemlíteni, hogy Magyarország SSC nagyhatalom. A harmadik hullám - ami a legtöbb munkahelyet érinti - a manuális és betanított munkát igénylő iparágakban dolgozók 40százaléka lesz érintett. Amely kb. 600 ezer embert érint a gyártás-, szállítás- és az építőipar területén. Oltyán Gábor megemlítette, hogy ez nem feltétlenül a munkahelyek „MI” általi kiváltását jelenti, hanem a munkafolyamatban okoz változást, de lesznek megszűnő munkahelyek.

A modern ügyfélkiszolgálás új lehetőségeiről beszélt Krégl Klementina, aki szerint a technológiai lehetőség már adott, a gazdaság és társadalom elvárása pedig az azonnaliság. A T-Systems Magyarország Innovációs kompetenciaközpontjának vezetője szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása terén élen járó vertikumokat követve - mint az ipar, a gyártás -  a szolgáltatói szektor most áll robbanás előtt.

A Magyar Telekomnál ma már „MI”-vel beszél, aki telefonon felhívja az ügyfélszolgálatot. Ennek az „MI”-nek neve is van - úgy hívják Vanda – és a munkatársak is úgy beszélnek róla, mint egy élő munkatársról.

Az „MI” folyamatosan fejlődik, például a szöveg felismerése 9 hónap alatt 47 százalékról 92 százalékra emelkedett. Vanda a hívások 17 százalékát képes az elejétől a végéig lekezelni. De nem csak Vanda fejlődik, hanem a munkatársak is a Vandával történő együttműködésben. Tanulnak a telefonáló ügyfelek is, akik már sokkal ritkábban szakítják meg a vonalat, amikor rájönnek arra, hogy robottal beszélnek, és próbálnak érthetőbben, rövid tőmondatokban beszélni.

Az „MI” gyakorlati alkalmazásait is több előadás járta körül. Lóránd Balázs, a budapesti Deep Learning kompetencia központ adatmenedzsment és infrastruktúra vezetője a Continental által gyártott termékekben megjelenő MI alkalmazásokról beszélt. Elmondta, hogy a mobilitás terén a zéró baleset megvalósulása a cél, amihez az önvezető járművek fognak elvezetni minket. A vezetéstámogató funkciók már mind ezt készítik elő, és a feltételesen automatizált vezetés az első olyan szint, ahol a vezető ténylegesen foglalkozhat mással is az autóban. 2025-re, illetve 2030-ra megjelenhetnek néhány százalékban az utakon a magas szintű automatizált vezetéssel rendelkező járművek is.

Az Európai Unió Bizottságának szabályozásnak bevezetése miatt várhatóan éves szinten 25 ezer európai életét lehet megmenteni a biztonsági technológiák, szenzorok és a kapcsolódó megoldások alkalmazásával.

Baranyi Szabolcs, a Bayer Crop Science, Zöldség vetőmag üzletág marketing vezetője elmondta, hogy a föld lakosságának növekedése, a klímaváltozás és az emberek városokba áramlása azt eredményezi, hogy az emberek egyre nagyobb számban szeretnének jó minőségű élelmet enni. Amely a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növekedést sürgeti. Ennek egyik fontos eszköze az „MI”. Az időjárás előrejelzések ismeretében az algoritmus javaslatot tehet a mezőgazdasági munkák elvégzésére. Az „MI” segíthet a növényi és talaj monitoringban, a növényvédőszer managementben, illetve segíthet a munkaerőhiány kezelésben a különböző robotokon keresztül.

A Mesterséges Intelligencia egészségügyi diagnosztikában történő gyakorlati alkalmazásáról beszélt Megyesi Béla. A Siemens Healthcare IT specialistája a már alkalmazott, illetve a közeljövőben bevezetésre kerülő alkalmazásokat mutatta be. Előadásából kiderült, hogy hatalmas mennyiségű adat keletkezik az egészségügyben, főleg a képalkotó diagnosztika területén. Itt segítheti az orvost az „MI” a precízebb diagnózis felállításában. Négy területen kapcsolódhat be az „MI” az egészségügy vertikumában: az egészségügyi eszközök, az elkészült felvételek értelmezése, a páciensek egyéni szintje és a páciensekből képzett kohorszok szintjén. Utóbbiak például egy járvány felismerésében és kezelésében lehetnek rendkívül hasznosak. A mesterséges intelligencia az egészségügy területén különösen fontos. A jövő lehet a páciensek egyes szerveinek, például a szív digitális modellezése, így tesztelhetővé válik a tervezett terápia kimenetele.