Egy blue chip, ami egyszerre növekedési és osztalékrészvény

Tőzsde2020. márc 7.Fellegi Tamás
A rovat támogatója:

Egy gyöngyszem az OTP az európai bankok között Virág Ferenc, a Random Capital egyik tulajdonosa és tanácsadója szerint. A Mol is, de ezt nem értékeli a piac.

OTP

Virág Ferenc a Trend FM Prémium kategória műsorában elemezte a bankrészvényt. Emlékeztetett rá, miszerint Csányi Sándor egyszer azt mondta, hogy eljön az idő, amikor a külföldi bankok adják majd az OTP csoport nyereségének 70 százalékát, míg a magyar bank a fennmaradó 30 százalékot. Most már lényegében az 50-50 százalékos aránynál vagyunk, és ha valóban megvalósul az elnök-vezérigazgatói jóslat, és feltételezzük, hogy a magyar bank nyeresége nem csökken, akkor nagyjából 750 milliárd forintra nőne az OTP profitja. Kérdés, hogy ez valóban elérhető-e?

Virág szerint reális ez a szám: ha további akvizíciók lesznek, illetve a jelenlegiek közül az újabbak teljesen beérnek, megvalósulhat ez a terv. Az OTP az az európai bankok közt egy gyöngyszem: míg előbbiek közül sok leépít, elad, addig az OTP terjeszkedik, ráadásul a régióban otthonosabban mozog, mint a nyugati bankok. A bank jól kitalált módon terjeszkedett, és ez meghozta gyümölcsét.

Az OTP egyszerre növekedési és osztalékrészvény: ez a legjobb kombináció. Dinamikusan emeli az osztalékot, de csak annyira, hogy vélelmezzék a befektetők: további akvizíciók jönnek, melyek ugyanúgy termőre fordulnak majd, mint az eddigiek.

Mol

A Molt egyébként a szakember ugyancsak egy gyöngyszemnek tartja az olajipari cégek között, és igaz, hogy az olajszektortól most elfordulnak a befektetők, de szerinte ez így van a bankszektorral is, az OTP-től mégsem fordulnak el, így a Mol áresését nem tartja indokoltnak.

Telekom

Virág Ferenc szerint felfoghatatlan az a döntés, hogy a korábbi ígérethez képest 7 forinttal csökkenti a Telekom az osztalékot, és helyette nagyjából 5 forintnak megfeleltethető nagyságú részvényvisszavásárlást hirdet. A cég megtermel jelenleg 60-70 forintot részvényenként, ebből illene 35 forintot fizetni.

A 400 forintos ár és 20 forintos osztalék melletti 5 százalékos osztalékhozam a szektorban nem kiemelkedő, vannak ennél lényegesen nagyobbak más szektorbeli cégeknél, a lakossági befektetők pedig megkapják ugyanezt az állampapírból kockázat nélkül.

A műsorvezető, Túrós-Bense Levente feltette a kérdést, hogy vajon mindez nem a tőzsdéről való kivezetés előjele-e? Virág szerint a főtulajdonos Deutsche Telekom szempontjából értelmetlen a tőzsdén tartani a céget, viszont ez már 10 éve is így volt. Eddig mégsem vezette ki, miért tenné most? A sajátrészvény-vásárlás pedig, noha könyvérték alatt zajlik, jelentéktelen lépés ebben az irányban, hisz ebben az ütemben 80 évig tartana a közkézhányad megvétele (160 milliárd forint értékű részvény van közkézen, ehhez képest az 5 milliárd értékelhetetlen összeg).

Úgy tűnik Virág Ferenc szerint, hogy a főtulajdonost nem érdekli, mennyit ér ez a részvény, olyan, mintha elképzelésük sem lenne, mit csináljanak, és csak más cégek példája alapján döntöttek úgy, hogy osztalék egy része helyett sajátrészvényt vásárolnak.