Hol és mennyiért nyaralnak a magyarok a Balatonnál? Térképre tettük a szálláshelyeket

Valószínűleg idén is a belföldi lesz a fajsúlyosabb a nemzetközi utazásokkal szemben, így sokak számára a balatoni strandok jelentik majd a tengerpartot.

Utánajártunk a KSH 2018-as, tehát járvány előtti kiadványa alapján, hogy mit is érdemes tudni a balatoni szálláshelyekről. Megnéztük,

• mely részeken drágábbak/olcsóbbak a szállások,
• hol szokott nyaralni a legtöbb turista,
• melyik részét preferálják a tónak a külföldi vendégek,
• mely országokból érkeznek a legtöbben, valamint,
• hogy a turisztikai régió melyik pontjait tart a legtovább elérni gyorsforgalmi útról.

A Balaton az ország második leglátogatottabb turisztikai régiója

A gyönyörű és hatalmas tó, valamint a környéke, ma Magyarország második leglátogatottabb turisztikai régiója a Budapest-Közép-Duna-vidék után.

Jelentős a súlya hazánk idegenforgalmában a Balatonnak

Hazánkban a kereskedelmi szálláshelyek kiadható férőhelyeinek 26,7 százaléka a Balaton turisztikai régióban található, és ide összpontosul a vendégéjszakák 19,1 százaléka. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén Magyarországon működő vállalatok 7,1 százaléka is a tó vonzáskörzetében működik. Ezen számok különösen akkor impresszívek, ha figyelembe vesszük, hogy a turisztikai régió az ország területének mindössze 4,2 százalékát teszi ki, és a magyar lakosság csupán 2,6 százaléka lakik életvitelszerűen a Balaton körül.

Hol jut a legtöbb vendégéjszaka a helyi lakosokra?

Ha egy pillantást vetünk a statisztikákra, és megnézzük, hol jut a legtöbb kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka ezer lakosra, jól látható, hogy merre találhatók a tó leglátogatottabb részei. Habár sokak fejében a déli part él nyüzsgőbb helyként, a KSH térképén jól látható, hogy az északi településeknek sem kell szégyenkezni, a lakosaikra eső vendégéjszakák terén. Persze kissé becsapósak ezek az adatok. Az északi part Tihanyi-félszigettől nyugatra eső része jóval kevésbé sűrűn lakott, mint mondjuk Siófok és Zamárdi környéke, így ott talán összességében tényleg kisebb a zsúfoltság.

Azonban sokatmondó, hogy a tíz legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településből hat a Balaton-felvidéken található, egy a Zalai-dombság vadregényes táján, és mindösszesen csupán három van a déli parton, tehát nem feltétlen állja meg a helyét az a tézis, hogy északon kevesebb a turista.

Északon arányaiban kevésbé fajsúlyos a nyári szezon

Érdemes viszont megjegyezni, hogy habár az egész turisztikai régióban a nyári szezon a fajsúlyos, de északon valamivel jobban elolszlik az idegenforgalom az év többi hónapja és a június-augusztusi időszak között. De megfigyelhető, hogy minél közelebb vagyunk a partmenti frekventált területekhez, annál inkább dominál a nyári szezon a vendégéjszakák eloszlását tekintve.

Hol a legnagyobb a szálláshelyek kihasználtsága?

A szálláshelyek férőhelykihasználtságát ábrázoló térképen jól látható, hogy általában ott a leghatékonyabb a kapacitások adta lehetőségek kiaknázása, ahol a legkevésbé van túlsúlyban a nyári főszezon az év többi szakához képest.

Hol a legnagyobb a magyar turisták aránya?

Ha ránézünk arra az ábrára, amelyen az látható, hogy hol a legnagyobb a magyar turistáknak a részesedése a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számából, akkor az tűnhet fel, hogy elsősorban az északi part középső részén a leginkább domináns a belföldi turisták részesedése a helyi idegenforgalomból.

Érdekes összefüggés fedezhető fel, hogy arányaiban többnyire ott több a hazai vendég, ahol kevésbé domináns a nyári főszezon és ide kapcsolódva, átlagosan jobb a szálláshelyek kihasználtsága, ahol fajsúlyosabb a magyarok aránya az üdülni vágyók között.

Ebből a térképből persze az is leszűrhető, hol üdülnek arányaiban többen a külföldi turisták, hiszen minél kisebb egy adott településen a magyar turisták részesedése az összes vendégéjszakából, logikusan annál több a külföldről érkezőké. Jellemzően amúgy a legfrekventáltabb városokban a legnagyobb, a más országból érkező utazók aránya.

Mely országokból érkeznek a Balatonon nyaraló külföldiek?

Nem meglepően tüvábbra iselsöprő a német turisták aránya. Utánuk nagyon-nagyon lemaradva az oroszok következnek. Közülük sokan Hévízet veszik célba, és a Sármelléki Repülötéren keresztül érkeznek.

Az említett reptér egyébként nemrég teljesen állami tulajdonba került, és komoly fejlesztések előtt áll, amitől azt remélik, hogy egyre távolabbi helyekről érkeznek majd a pihenni vágyók a tóhoz és környékéhez, így az év egyre nagyobb részében lesznek kihasználtak a szálláshelyek.

Hol a legdrágábbak a szálláshelyek?

Persze az összes közül talán az egyik legizgalmasabb, a szálláshelyek árszínvonalát mutató térkép. Ebből azonnal látható, hogy minél közelebb vagyunk a tóhoz, annál drágábbak a szállások, ami logikus. Annál meglepőbb viszont, hogy az északi part összességében drágábbnak mondható, mint a déli. Külön fontos kihangsúlyozni, hogy ott is látványosan drágábbak azok a települések, ahol arányiban sok belföldi turista száll meg.

Ennek valószínűleg többek közt az az oka, hogy az északi part jóval változatosabb turisztikai attrakciókkal csalogatja az utazókat, mint a déli, ahova főképp tényleg csak a strandolni vágyók járnak. Viszont a magyarok egy jelentős része a kedvezőbb ár-érték arány miatt fürdőzésre és napozásra akkor már inkább az Adriát választja.

Ennek köszönhető, hogy honfitársaink aránya magasabb az északon üdülők között és ők, ha már oda érkeznek, magát a fürdést csak egy lehetőségnek tekintik a sok közül, hiszen a borturizmus, a természeti látványosságok, a gasztroturizmus, a wellness szállodák, a termelői piacok, a mesés tündéri falvacskák és még sorolhatnánk, mind-mind együtt adják a Balaton-felvidék vonzerejét. Ezeknek a látványosságoknak, programlehetőségeknek egy jelentős része ráadásul nem évszakfüggő, ez pedig azonnal magyarázatot ad arra, miért kevésbé domináns a nyári szezon a magyarok által látogatott településeken. Itt érdemes megjegyezni, hogy hazulról jellemzően egy tőkeerősebb réteg, valamint inkább a 30 feletti korosztály és kevésbé a fiatalok járnak a Balatonfelvidékre nyaralni, így a szolgáltatások árszínvonala is őket célozza, valamint ennek tudhatók be a magasabb szobaárak is, hiszen szinte teljesen hiányoznak a kínálatból az olcsóbb buliszállások és inkább a prémium szegmens dominál.

A tó melyik részéről telik a legtöbb időbe egy gyorsforgalmi csomópont elérése?

Végezetül érdemes megnézni, hogy a Balaton melyik részéről telik a legtöbb időbe elérni valamilyen gyorsforgalmi csomópontot. Jól látható, hogy az északi rész közepe van legmesszebb az autópályáktól. Erre a részre a természeti adottságok miatt reálisan nem is lehet és nem is szabad (környezetvédelmi szempontok miatt) nagy négysávos utakat telepíteni.

Az azonban megjegyzendő, hogy folyamatosan fejlesztik az északi part autóval és vonattal való elérhetőségét.Érdekes, hogy a magyarok jellemzően pont azon a részen vannak túlsúlyban, ahonnan a legmesszebb vannak a gyorsforgalmi csomópontok, persze az is igaz, hogy az ország keleti részéről és a fővárosból érkezőknek a tó nyugati részére a legtöbb idő eljutni, hiába van ahhoz közelebbi gyorsforgalmi kapcsolat.

(A térképek, diagramok és az adatok forrása a KSH.)