Vinkó József: Egyre több a jó balatoni étterem, és igyekeznek egész évben nyitva tartani
Utazás
A Magyar Konyha magazin Balatoni Gasztrokalauza összefoglalja, hol és mit érdemes enni a Balatonnál. A kiadvány 300 ínyenctipp között 50 új helyet is bemutat. A kiadvány megjelenése kapcsán lapunk arról kérdezte Vinkó Józsefet, a lap főszerkesztőjét, hogyan igyekeznek fenntartani bevételüket egész évben az éttermek.
Mint mondta, a legtöbb étterem természetesen igyekszik az év legtöbb hónapjában és szezonjában profitot termelni, az éttermek döntő többsége tehát minimum 3-4 hónapig nyitva tart.
A számokat nézve több mint 300 étterem közül körülbelül 50-60 százalék igyekszik nem csak a csúcsszezon alatt működni
- tette hozzá.
A vendéglők az év többi részében is igyekeznek megragadni a különféle alkalmakat (karácsony, újév) hogy szezonális eseményeket készítsenek elő látogatóik számára. Az éttermek és egyéb vendéglátó intézmények továbbá igyekeznek bevételüket növelni, gyakran lekvárok és egyéb élelmiszerek gyártásával és eladásával.
Azzal, hogy bevételnövelő forrásként használják az udvarokon termő gyümölcsöket, az éttermek mindig igyekeznek „több lábon” állni – tette hozzá.
A kiadványban külön piktogram jelöli az egész évben nyitva tartó éttermeket, erre példa a Kistücsök vagy a Sparhelt. A Michelin-csillagos, jó ár-érték arányú vendéglőket, borászatokat külön piktogrammal jelzi a magazin, hasonlóképpen igaz ez az ételt nem, csak szállást biztosító intézményekre is.
A tengerpartokkal és az olasz tavakkal szemben a Balatonnak mindig is „örök átka” volt, hogy a csúcsszezon csak augusztus végéig tart, mindössze két hónapig.
Ilyen rövid idő leforgása alatt képtelenség lenne egész évre elegendő bevételt előteremteni. Ettől függetlenül tagadhatatlanul ez a két hónap hozza a legtöbb profitot, rendszerint augusztus 20. után mindenhol meredeken csökken a forgalom. Fenntartani egy balatoni vállalkozást sokszor kalandos és kiszámíthatatlan feladat.
- Fontos megjegyezni, hogy meleg időjárás esetén az augusztustól októberig tartó időszak alatt számos turista igyekszik kihasználni a tömeg nélküli Balatont, ilyenkor a Káli-medence térsége kifejezetten népszerű üdülőhely – tette hozzá.
A kisebb termelők ezen a környéken sokszor nehezen értékesítik a különben kiváló minőségű termékeiket, általában egyéb szükséges erőforrások (sofőr, munkatársak) hiányában. A hazai termelők problémája, hogy nem dolgozzák fel a termés és az alapanyagok teljes egészét, amivel jelentős profitveszteséget generálnak maguknak.
Ezért tényleges megoldást jelenthetne erre a problémára egy regionális és összehangolt termelőhálózat felállítása – hangsúlyozta.Kiemelte továbbá, hogy a tavalyi évben drasztikus áremelkedést tapasztalhattunk a balatoni vendéglátásban, az árak jelenleg is az egekben vannak.
Egy átlagos balatoni ebéd ára személyenként 5000 forintnál kezdődik, ezek az árak pedig már azonosak a budapestivel.
- A balatoni nyaralás már sajnos drágább, mint a horvátországi - összegezte a főszerkesztő.
