Egyre fontosabb a fenntarthatóság az iparvállalatoknak

A K&H ismét közzétette a fenntarthatósági indexét és az azt megalapozó átfogó kutatást, amely a magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinek pontos tükrét adja immár ötödik féléve. Az index jelenleg 38 ponton áll, ami egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest.

Cégméret és fenntarthatósági attitűd

Egyedül a fenntarthatóság ügyéhez való hozzáállást tükröző attitűd alindex emelkedett kis mértékben 69 pontról 70-re, minden más alindex csökkent. Elsősorban a kisebb ‒ 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű ‒ cégek attitűdje romlott, a fenntarthatósági érdekében pedig kevesebbet is tettek.
A K&H fenntarthatósági index legmagasabb értékét (56 pontot) a legnagyobb ‒ 4 milliárd forint feletti árbevételű ‒ vállalatok körében mérték a kutatók. Ez a legmagasabb érték a kutatás kezdete, 2022 első féléve óta.

Az ipari cégek körében tovább nőtt és kimagasló (44 pontos) a főindex. A mezőgazdasági cégek némileg korrigálták az előző féléves esést. Ezzel szemben a szolgáltató és kereskedelmi cégek körében szignifikánsan csökkent az index, utóbbiak körében a 33 pont az eddig mért legalacsonyabb ágazati eredmény.
„A cégvezetőknek immár 98 százaléka egyetért abban, a fenntartható működést nem lehet csak költségalapon értékelni” – kommentálta a felmérés eredményeit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. 

Egyes lépések

A cégek szinte mindegyike (93 százaléka) tett már lépéseket a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése érdekében. Hasonlóan magas, (92 százalék) azoknak a cégeknek az aránya, amelyek már csökkentették vagy a közeljövőben csökkenteni kívánják papírfelhasználásukat. Az energiafelhasználásuk a cégek 81 százaléka már csökkentette, vagy ezt be is tervezte – ez az arány némileg alacsonyabb az egy évvel korábbi 86 százaléknál.

Az előző időszakhoz képest érdemben több az ingatlanjaik hőszigetelését elvégző, vagy azt tervező cégek aránya (56 százalék, ami 6 pontos emelkedés). Ugyanakkor némileg alacsonyabb arányban találunk környezetkímélőbb járműveket használókat, illetve a munkatársaik környezetbarát munkába járását támogatókat, és csökkent a környezetbarát termékeket fejlesztő cégek aránya is.

A vállalatok energiafogyasztásának alig 1 százaléka zöld (vagyis megújuló forrásból származó) energia, és a korábbiakhoz képest kevesebb cég jelezte, hogy már vásárol, vagy tervez ilyet vásárolni.

Pozitívumok

Ami viszont kiemelendő, hogy folyamatosan nő azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik az EU-s karbonsemlegességi törekvéseiről tudnak és annak pontos célját is ismerik (jelenleg 76 százalék). Megugrott 6 százalékról 12-re az EU Taxonómia rendeletéről értesült vállalatvezetők aránya is, összességében pedig valamivel többen is gondolják, hogy a cégüket érinti a szabályozás (2 százalék helyett 4).

CSRD rendelet

„Magyarországon az elmúlt félévben két új jogszabály is megjelent: az egyik az Európai Unió CSRD rendeletének nemzeti szabályozása, amely a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát határozza meg, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításáról szóló törvény. Ez előbb a nagyobb cégeket érinti, és csak utána a kisebbeket” – hangsúlyozza Suba Levente, aki hozzáteszi: a nagyobb cégek saját kötelezettségeik okán egyre inkább meg fogják követelni beszállítóiktól a fenntarthatósági jelentést, így felülről lefelé haladva az egész gazdaságot áthatja majd az új szabályrendszer”.
A kutatók első alkalommal vizsgálták a CSRD rendelet ismertségét, melyről egyelőre a vállalatvezetőknek mindössze 9 százaléka hallott. Többségük (59 százalékuk, azaz a teljes minta 5 százaléka) viszont úgy véli, hogy érintett a vállalata a CSRD által.

Az egyelőre még kis számú érintettből (összesen 19 válaszadó) többen úgy vélik, hogy 2025-től kell CSRD jelentést készíteniük, és érdekes, hogy inkább úgy érzik, vállalatuk felkészült erre.
A K&H fenntarthatósági index felméréséből az is kiderül, hogy egyre több cégvezető lát nehézségeket az EU által kijelölt karboncsökkentési irányzatban, különösen a dráguló vagy megnehezülő alapanyag-beszerzés terén. Csökken ugyanakkor az előnyöket érzékelők aránya, mely alól csak a hosszabb távú profitabilitás ígérete a kivétel.