Részesedést vásárol a Mol az azerbajdzsáni ACG olajmezőben és a BTC olajvezetékben
VállalkozásA Mol 9,57 százalékos részesedést vásárol az azerbajdzsáni ACG olajmezőben és 8,9 százalékos részesedést a BTC (Baku-Tbiliszi-Ceyhan) olajvezetékben.
A Chevronnal kötött megállapodás értéke 1,57 milliárd dollár, amelyet a Mol a rendelkezésére álló likvid forrásokból finanszíroz. A tranzakció nem befolyásolja a vállalat alaposztalék növelésére vonatkozó szándékát.
Az amerikai vállalat azerbajdzsáni érdekeltségeinek megvásárlásával a Mol a harmadik legnagyobb partner lesz a BP által üzemeltetett ACG-ben (Azeri-Chirag-Gunashli), Azerbajdzsán legnagyobb, stratégiai fontosságú olajmezőjében. A Mol emellett részesedést szerez a BTC csővezetékben is, amely nyersolajat szállít Azerbajdzsánból Törökország egyik földközi-tengeri kikötőjébe, Ceyhanbe.
A világszínvonalú olajmező megszerzése napi 20 ezer hordóval járul hozzá a Mol-csoport éves szénhidrogén termeléséhez a következő években, és jelentősen növeli a Mol bizonyított és valószínűsíthető olajkészletét. Kedvezően hat emellett a társaság EBITDA-jára (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény), a szabad cash flow termelésre, az egy részvényre jutó eredményre, és erősíti a vállalat kutatás-termelés üzletágának nemzetközi portfólióját. A tranzakció összhangban áll a 2030-as vállalati stratégiával is, mivel tovább erősíti az integrált, külső környezet változásával szemben ellenálló üzleti modellt.
A közlemény idézi a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját, aki üdvözölte, hogy az üzletáguk legfontosabb működési területén, a Független Államok Közösségében léphetnek partnerségre számos vezető olajcéggel. Hernádi Zsolt szerint megfelelő egyensúlyt jelent, hogy a megállapodás zárását követően a termelés fele Közép-Kelet Európán kívülről származhat.
A tranzakció kormányzati és szabályozói jóváhagyások függvénye, és várhatóan 2020. második negyedévében zárulhat le.
A jelentős készletekkel rendelkező ACG mező a Kaszpi-tengeren található, ahol 1997 óta termelnek kőolajat és a világ legnagyobb tengeri kőolajmezőinek egyike. A mező 400 négyzetkilométert foglal magába, és hat tengeri termelési platformból áll. Azerbajdzsán legnagyobb olajmezőjét a vezető olajipari cégek közé tartozó BP üzemelteti, és 2018-ban átlagosan 584 ezer hordót termeltek ki a területen. Az operátor becslése szerint a 2017 szeptemberi, 2049-ig terjedő licensz hosszabbítást követően a kitermelhető földtani vagyon 3 milliárd hordót tesz ki. A Mol-csoport a részesedés megvásárlásával olyan vezető olajipari vállalatok partnerévé válik, mint a BP, az Exxon, az Equinor és a Socar.
A bejelentést követő sajtóbeszélgetés során Berislav Gaso, a Mol-csoport kutatás-termelésért felelős vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a tranzakció hosszú évekre biztosítja a Mol erőteljes és stabil nyereség- és készpénztermelő képességét. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a mező üzemeltetője a BP, de a „non-operated” modell kisebbségi szerepe nem azt jelenti, hogy a befektető csupán várja a havonta érkező nyereséget, hanem valóban részt vesz a tervezésben, működtetésben.
Berislav Gaso elmondta azt is, hogy a Mol és a Chevron mint két, nyilvános társaságként működő, transzparens piaci szereplő kötötték meg a megállapodást, a tárgyalásokon politikai szereplők nem vettek részt. Hozzátette: egy ilyen üzletnél az az elsődleges, hogy szakmai és kereskedelmi szempontból legyen értelme, ugyanakkor, ha a politikai háttér kedvező, az természetesen segíthet. Ami a Mol számára lényeges, az az, hogy a jogi környezet mennyire befektetőbarát, és az Azerbajdzsánban kifejezetten kedvező.
Emellett kifejtette, hogy a Mol régóta szerette volna megújítani az olajforrásait, és ezzel az ügylettel fontos lépést tett a kívánatos integrált modell irányába; továbbra is lehet olajmezőket keresni, de most már nincs nyomás alatt a vállalat, nincs ok a sietségre.