A rossz szomszédság vége – Örményország integrációja Azerbajdzsánnal
Energetika
A nemrég még egymásnak feszülő Örményország és Azerbajdzsán energetikai rendszereinek integrációját tervezi az áramkereskedelem elősegítése végett – közölte szerdán Nikol Pasinján örmény miniszterelnök. A kormányfő parlamenti beszédében ugyanakkor nem említett sem ütemtervet, sem egyéb részleteket.
Örményország és Azerbajdzsán integrálhatja energiahálózatát, ami egyszerre szimbolikus és fontos gazdaságpolitikai mérföldkő a két volt szovjet tagkösztársaság viszonyában. Az örmény miniszterelnök annyit közölt a jereváni parlamentben, hogy a lépés a Donald Trump amerikai elnökről elnevezett dél-kaukázusi stratégiai tranzitfolyosó tervébe illeszkedik.
A jereváni parlament épülete
Örményország és Azerbajdzsán ugyanis tavaly augusztusban Washingtonban, Donald Trump amerikai elnök közvetítésével alá egy megállapodást, amelynek célja a két ország között évtizedek óta dúló konfliktus lezárása.
A megállapodás egy Örményországon átmenő tranzitzóna létrehozását irányozza elő, amely Azerbajdzsánt köti össze nyugatabbra, Örményország, Irán és Törökország között fekvő, Nahicseván nevű exklávéjával.
Ez a folyosó, amely Baku régóta hangoztatott követelésének eleget tesz, a "Trump út a nemzetközi békéhez és prosperitáshoz" (TRIPP) nevet kapta.
Örményország 74 százalékos tulajdonrészt biztosít 49 évre az Egyesült Államoknak a TRIPP Fejlesztési vállalatban, amelynek kizárólagos feladata lesz a vasúti és közúti, távközlési, valamint az olaj- és gázszállítási infrastruktúra kiépítése a földsávon az örmény és amerikai külügyminiszterek egy korábbi közlése szerint. Mindemellett az egyezmény keretében Jereván megtartaná teljes szuverenitását határait, a vámokat, az adókat és a biztonságot illetően.
