Új kaput nyitott itthon a 0 százalékos áfakulcs bevezetése

A változás háttere

Az Európai Unió 2022 áprilisában több ponton módosította az uniós szintű ÁFA-jogszabályt, vagyis a HÉA (hozzáadottértékadó) Irányelvet, amivel lehetőséget biztosított a tagállamok számára egy új, szuperkedvezményes, tehát 5 százalék alatti adókulcs bevezetésére. A módosítás ezen felül bizonyos termékek és szolgáltatások esetében egy adólevonási joggal járó adómentesség alkalmazását is elérhetővé tette.

Magyarország élt ezzel a lehetőséggel, és a tavaly tavaszi adócsomag keretében az ÁFA-törvény módosításával a meglévő 27, 18 és 5 mellett 2024. január 1-jei hatállyal egy új, 0 százalékos kulcsot vezetett be. Ezt egyelőre – a törvény új melléklete alapján – csak a napilapokra (a hetente legalább négyszer megjelenő nyomtatott kiadványokra) lehet alkalmazni. Érdekesség, hogy hazánkban 2004 előtt már volt érvényben 0 százalékos áfakulcs, amelyet épp az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat részeként, a jogharmonizáció keretében kellett kivezetni.

Miért pont a napilapok?

A 0%-os adókulcs bevezetését a Magyar Lapkiadók Egyesülete kezdeményezte. A jogalkotó érvelése alapján a kedvezményes kulcs célja, hogy annak révén az írott sajtó hatékonyan támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust. A hivatalos indoklás szerint a döntés mellett szól az is, hogy az olvasók jelentős része még mindig a nyomtatott lapokból jut közérdekű információkhoz. Akárhogy is, a folyamatosan csökkenő olvasótáborral rendelkező, nehezen fenntartható vagy éppen veszteséggel működő kiadványok számára ez az intézkedés valós segítséget jelent.

Miért ilyen szűk a lista?

Ha csak a jogalkotó hivatalos indoklásából indulunk ki, kevéssé érthető, hogy a többi nyomtatott újság, vagyis a hetilapok, folyóiratok, magazinok és az egyéb, évente legalább egyszer megjelenő kiadványok miért maradtak az 5 százalékos áfakulcs körben? A HÉA irányelv vonatkozó melléklete ugyanis ezek beemelésére is lehetőséget biztosít, hiszen összesen 21 kategóriába sorolva tartalmazza azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyekre alkalmazható lenne az újonnan bevezetett szuperkedvezményes kulcs. Ebben az értelemben kizárólag a jogalkotó szándékán múlik, hogy a felsorolt kategóriákból szemezgetve milyen elemekkel bővíti a listát.

Több irányban is el lehet indulni. Egyrészt szociális érzékenységet mutatva a gazdaság kifehérítése érdekében érdemes lenne megfontolni azoknak a tevékenységeknek a kedvezményes körbe emelését, amelyek esetében a be nem vallott áfabevételek behajtására kevés esély van. Ide tartozik például a magánlakások takarítása, amelyet sokan „főállásban” vagy keresetkiegészítés céljából végeznek.

Egy másik kínálkozó lehetőség az előadóművészeti és a koncertszervezési tevékenység 0 százalékos áfakulcs alá sorolása (a mostani 18 százalékról). Ezzel az intézkedéssel tovább lehetne növelni a nagy hazai fesztiválok és az egyéb nagyszabású kulturális rendezvények nemzetközi versenyképességét, idegenforgalmi vonzerejét.

A magyar sport támogatása szempontjából jöhet szóba a sportrendezvények belépőjegyeinek, illetve a sportlétesítmények üzemeltetési tevékenységének kedvezményes körbe emelése, de a felsoroltakon kívül számos olyan terület van még, ahol gazdasági vagy adószakmai érvek szólhatnak egy ilyen döntés mellett. Az ÁFA-törvény módosításával ez a kapu megnyílt, így bármikor lehetőség van a 0 százalékos áfakulcs alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat tartalmazó melléklet bővítésére.

A témáról további részleteket az Andersen adózási podcastjának (Nyugtával dicsérd a NAV-ot) utolsó adásában lehet hallani (a 20. perctől).

Dr. Horváth Dániel, az Andersen Adótanácsadó Zrt. menedzsere