Árháborúval indult a 2026-as dinnye főszezon
AgráriumMiközben a világ görögdinnye-termelése új rekordot ért el, a magyar ágazat a 2022-es mélypont után ismét növekedési pályára állt, és az export is megerősödött. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (Food and Agriculture Organization, FAO) legfrissebb, 2024-ig terjedő termelési adatbázisa szerint a világ görögdinnyetermése 2024-ben megközelítette a 105 millió tonnát. Kína fölénye továbbra is rendkívüli: 2024-ben 63,5 millió tonna görögdinnyét takarítottak be az országban, ami a világtermelés mintegy 60,5 százaléka - derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
Magyarországon a görögdinnye termőterülete hosszabb távon jelentősen zsugorodott.
Míg 2015-ben még körülbelül 6 ezer hektáron termeltek dinnyét, a 2026-os szezonban körülbelül 3480 hektáron termesztenek görögdinnyét, ami 3–4 százalékos területcsökkenés az előző évhez képest.
A szakmai várakozások szerint a termés kedvező időjárás esetén elérheti a 160 ezer tonnát.
Ennek mintegy kétharmada kerülhet a hazai piacra, egyharmada pedig exportra. A legfontosabb célpiacok között Németország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia szerepel, de a magyar dinnye a balti és a skandináv országokban is megjelenik.
2025 első felében Magyarország 14 ezer tonna görögdinnyét importált, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legfontosabb beszállító Görögország volt 4,92 ezer tonnával, amelyet Olaszország követett 3,98 ezer tonnával.
Az import növekedése önmagában nem jelenti azt, hogy a külföldi dinnye kiszorítaná a magyar termést. Jelenleg nem az importált termékek általános térnyerése a meghatározó folyamat, hanem a szezonok egymásra csúszása.
A 2026-os dinnyeszezon legnagyobb visszhangot kiváltó fejleménye nem a termésmennyiséghez, hanem az áruházláncok árképzéséhez kapcsolódott.
A termelői érdekképviseletek azt kifogásolták, hogy bizonyos üzletek 159 forintos kilogrammonkénti bruttó fogyasztói áron hirdette meg a görögdinnyét. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete ezeket az árakat „dömpingjellegűnek” minősítette. A szervezet álláspontja szerint az ilyen, vevőcsalogató akciók lefelé húzzák az egész piac árszintjét, miközben a palánták, a munkaerő, az öntözés, a növényvédelem, a göngyöleg és a szállítás költségei magasak maradtak.
A kifogásolt gyakorlat gazdasági problémája az, hogy egy nagy forgalmú lánc rendkívül alacsony akciós ára referenciaponttá válhat. A fogyasztók ezt kezdik „normális” dinnyeként és dinnyeárként értelmezni, más kereskedők pedig kénytelenek követni az árcsökkentést.
A teljes elemzés az alábbi linken tekinthető meg: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/arhaboruval-indult-a-2026-as-dinnye-foszezon/
