Hatékonyság, fenntarthatóság, minőségi előrelépés – ezt biztosítja a precíziós állattartás

Mekkora részt képvisel az állattartás a magyar agráriumban, és miért fontos, hogy adatalapú megoldásokkal javítsuk a termelés hatékonyságát?

Pajor Gábor: Szerencsére Magyarországon a precíziós állattartás egyre terjed a növénytermesztés precíziós megoldásai mellett. Ennek oka, hogy mind kettő az Ipar 4-5 megoldásait használja. Az állattenyésztés a mezőgazdaság teljes kibocsátásán belül egyharmad arányt képvisel a növénytermesztés kb. 60%-s részesedéshez képest. viszont, ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a szántóföldi növénytermelő terület több mint a felén állati takarmányokat állítanak elő, megváltoznak az arányok. Ez azt is jelenti, hogy a növénytermesztők bevételének -területarányosan több mint 50 százalékát - az állattartók adják. Ha ezt az összeget is az állattartókhoz csoportosítanánk, akkor egészen más arány alakulna ki, mint ami jelenleg a köztudatban elterjedt.

A precíziós állattartás a modern, hatékony egyedre és/vagy telepre szabott megoldásokat foglalja magában. Egyesületünkben azt valljuk, hogy ha haszonállatainkat egészségesen tudjuk tartani – és minden precíziós megoldásnak ez a célja –, nagyobb lesz a megtermelt áru mennyisége, és jobb lesz a minősége, olcsóbb lesz az előállítása a fajlagos takarmányszükséglet csökkenésének köszönhetően.

Tóth Attila: Az állattartással foglalkozó vállalkozások számára fontos az is, hogy javul az állatok hasznos élettartama, amin belül utódokat hoznak létre, és a jobb egészség miatti kisebb gyógyszerfelhasználásnak köszönhetően vonzóbb lesz a megtermelt áru. Mindezen túl pedig az állatjóléti faktorok is javíthatók. Ha egységnyi terméket kevesebb takarmányból állítanak elő, az azt jelenti, hogy a környezetterhelés is csökken.

Ha az agráriumról és annak folyamatos változásáról beszélünk, az első gondolat a klímaváltozás. Ez milyen kihívás az állattartó-vállalkozások számára?

Pajor Gábor: A gazdaságosság, a nyereségesség, a mennyiség és a minőség egyszerre javítható a precíziós gazdálkodás által. Mindennek az origója a takarmányellátás. A kukoricára alapozott takarmányozás kezd átalakulni, inkább takarmánybúzára és egyéb növényekre térnek át, mert a kukorica hozama egyre bizonytalanabb, nehezebben tervezhető. Egyre súlyosabb az állattartó telepeken a hőstressz, amely nemcsak a szarvasmarhákat, hanem a sertéseket is sújtja – de szerencsére technológiai megoldásokkal lehet védekezni.

Ha megtesszük a megfelelő lépéseket a hőstressz kivédésére, akkor az sokszorosan megtérülő hasznot eredményez. Ma már farmmenedzsmentszoftverekkel is támogatva ki lehet kiszámolni az adott egyedek/csoportok takarmányigényét. Ahogy a növénytermesztésben a precíziós technológia alatt például az önvezető traktorokat értik, az állattartók kamerákkal, az állatok környezetében, az istállókban elhelyezett, sőt akár az állatokon vagy az állatokban (bendőben) lévő szenzorok segítségével követhető nyomon az állatok fejlődése, takarmányozása és egészsége is.

Mennyire használják a precíziós megoldásokat a gazdálkodók?

Tóth Attila: Ma már az állattenyésztésben használt eszközök ontják az adatokat. Ezt legjobban a tejelőtehenészeteken látni, ahol kiterjedten használják. Például a fejőgépekben a tejmennyisége mellett azok egyéb jellemzőit (elektromos vezetőképesség, amely pl. tőgygyulladásra utalhat) mind a 4 tőgynegyedre külön-külön rögzítik. . De a gazdálkodók még nem érzik annak az erejét, hogy ezekből az adatokból milyen előnyöket tudnának kovácsolni.

Pajor Gábor: Az erről szóló edukáció is a mi küldetésünk. Egy agrárvállalkozónak a saját szakmai szemlélete, felkészültsége és nyitottsága határozza meg, mikor vág bele hasonló fejlesztésekbe. A versenyképességi és hatékonysági nyomás miatt azonban nem az a kérdés, hogy alkalmazza-e az új technológiákat, hanem az, hogy mikor. És az, hogy mikor vág bele, tulajdonképpen a nemzetgazdaságunkat is meghatározó versenyképességi kérdés. Nekünk az Egyesületben nagyon sok olyan jó gyakorlatunk és jó példánk van, amely kimutatta, hogy ha a gazdálkodók hajlandóak a beruházásokra, akkor ezek többszörösen megtérülnek. Akik elkezdik ezeket a megoldásokat használni, azok ki tudják hozni a haszonállataikból azt, amire azok genetikájuk alapján képesek, ezáltal valóban versenyelőnybe kerülnek a többi gazdálkodóval szemben.

A precíziós állattartás nemzetgazdasági érdek?

Tóth Attila: Ha támogatási rendszerek is ösztönzik, hogy a nyereségesebb modellt preferáljuk, akkor abból az egész nemzetgazdaság és a fogyasztók is profitálnak.

Melyek azok a területek a magyar agráriumban, ahol már látható az agrárdigitalizáció, a precíziós állattartás és melyek azok, ahol a továbbiakban látványos lehet a technológiaváltás?

Pajor Gábor: Például az intenzív baromfitartásban már évtizedek óta látható. Amikor egy broiler csirkét nevelünk, és az 50 grammos kis élőlényből akár két és fél kilós állatot kapunk 42 - 45 nap alatt gyakorlatilag emberi kéz érintése nélkül, akkor látjuk, mennyire fontosak a napi méréseken alapuló Celsius fokok, a fogyasztott vízmennyiség deciliterei és a takarmányadagok dekagrammjai. A baromfinevelés nyereséghányada nagyon szerény, ugyanakkor nagy számú állatot nevelnek a telepek. A nagy számok törvénye alapján belátható, mennyire fontos a kis előrelépés is a termelés hatékonyságában.

De a sertéstartásban is egyre inkább megjelennek ezek a megoldások: a takarmányozás önetetőbokszokban történhet, és a rendszer annyi takarmányt ad, amennyit az egyed paraméterei alapján kiszámol. A kiskérődzők (birkák, juhok) területén is vannak már modern megoldások, hogy a húsmarhatartásról ne is beszéljünk. Utóbbi esetben a korábban csak az állatok azonosítására használt nyaki transzponderek a 21. században már itthon is szaporodásbiológiai állapotokat, kérődzést, evést, egészségi állapotot is rögzítenek és közvetítenek online a gazdálkodók felé.

Feltételezem, sok gazda sokféle megoldást lát. Hogyan számolja ki, melyik megoldás éri meg, és mennyit profitál belőle?

Pajor Gábor: Visszatérnék a broiler csirke példájához. Hogy a nevelési időt 53 napról 42 napra lehetett csökkenteni, az minden gazdálkodó számára könnyen kiszámolható költségmegtakarítást és bevételnövekedést jelent. Ez egy egyszerű példa.

Tóth Attila: Ki kell választani, hogy mely adatokat gyűjtse a termelő, miből tud olyan következtetéseket levonni, amelyek neki üzletileg relevánsak. Egy állattartó takarmányköltsége évről-évre nő. Ha ezt bármilyen módon tudja befolyásolni – árak, mennyiségek –, azzal a termelés kockázatai is részben kezelhetők. Ami a precíziós gazdálkodást illeti, ma még a magvető edukációs fázisában járunk. De már van egy meglévő igény, amire a technológia, a szoftverek, a tanácsadás és a tudástranszfer jelenti a választ.

A precíziós gazdálkodás és a fenntarthatóság összeér valahol?

Pajor Gábor: Ha az élelmiszer-termékpályát nézzük, a mezőgazdasági alapanyagok előállítása a szántóföldeken kezdődik, ahol kulcsfontosságú fázisok a trágyázás, a növényvédelem és a betakarítás. Mindegyikhez vannak precíziós megoldások. Ma a legtöbb növénytermesztő-vállalkozás valamilyen módon precíziós, termelési vertikumban, tehát állati takarmány termesztésében is gondolkodik.

A növénytermesztésben alapművelet a trágyázás, és a világ legjobb trágyája a szerves trágya, amit az állatok állítanak elő. Ez tehát egy tökéletes körforgás, amit precíziós módszerekkel támogatni lehet, és ez egyben egy fenntartható modell is. Nagyon jó lenne, ha a szerves trágya hatékonyabban hasznosulna, és nem veszélyes hulladékként végezné valamilyen égetőben.

A magvető edukációs fázisból mikor lépünk tovább? Üzleti tervezés vagy támogatás szükséges ehhez?

Tóth Attila: Az állattartók mindegyike valamilyen precíziós részmegoldást használ, tulajdonképp a farmmenedzsmentszoftverek is ide tartoznak. A gazdának minden technológiai beruházásnál látnia kell, mit jelent ez neki üzletileg 3-5 éves távlatban. Banki finanszírozóként vele együtt gondolkodnunk azon, hogyan dolgozhat hatékonyabban. Ha megtalálta azt a megoldást, amiben szakmai értelemben is hisz, akkor a finanszírozási igényt és az üzleti terveket összehangoljuk.

Fontosak az uniós programok is, és piaci információink alapján hamarosan ismét lesznek pályázható források. Jó hír az is, hogy indul a digitálisadat-elemző szakmérnök szak a képzési rendszerben, hogy szakemberek is legyenek a források és a technológiák mellett.